Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-02-03 / 5. szám

is főkormányszéki tanácsossá neveztetett ki, mely állásában a, legnehezebb feladat jutott neki, t. i. az állami, közjogi és közigazgatási ügyek előadójává tétetett. Jött aztán a Schmerling-korszak, erőszakolták az októberi diplomát és februári pátenst Nagy Elek, mint előadó minden rendeletre »non possumussal* felelt, a főkormányszék elfogadta. Végre le kellett mondaniok. Kérőbb bukott a Schmerling-rendszer a főkormányszék lemondott tagjait, köztök Nagy Eleket is visszahelyezték. 0 megint a közjogi s közigazgatási referádát vette át. Az Unió ujboli kimondása végett Kolozsvárra színből összehívott utolsó erdélyi országgyűlés keresztülvitelében neki nagy része volt. Ezért 1866-ban gf. Mikó mellett őt Kolozsvár meg is választotta képviselőnek a pesti országgyűlésre. Itt főtanácsadó volt az erdélyi dolgok rendezésében s az egy ideig fenntartott királyi biztos mellé Deák Ferenc kívánságára Nagy Elek küldetett le úgyszólván adlatusnak. A kir. biztosság megszűntével ministeri tanácsossá neveztetett ki 1873-ban szélhűdés érte, ekkor aztán nyugalomba helyeztetett. De szóljunk már arról, ami különösen idetartozik. A főgondnok és püspök nélkül maradt s az absolut hatalom által mindenkép nyomott unitárius egyház 1853-ban minden reményét Nagy Elekbe vetette, őt főgondnoknak választotta. Es ő e bizalmat a szó teljes értelmében megérdemelte Egyedüli feje lett ez egyháznak sok évekig (mert püspököt nem volt szabad 9 évig választani) és oly bölcsességgel, buzgalommal és tapintattal kormányozta a pusztulástól féltett egyházat, hogy nem csak minden veszélytől megmentette hanem virágzásnak és uj jóllétnek indította. Tanodáik megerősödtek, a tanárok száma szaporodott, fizetéseik javíttattak. Köztőkéjük 160.000 frttal szaporodott. Az egyház kormányzásába célszerű uj rendszer hozatott be. Az angol és amerikai unitáriusokkal való viszony felelevenittetett és megerősíttetett; ösztöndijak alapíttattak. Irodalmi mozgalom és azzal uj szellemi élet fejlődött ki. S mindebben a vezér Nagy Elek volt, az érdem oroszlánrésze őt illeti. A Nagy Elek vezérsége fényes korszak volt az unitárius egyház történetében. Súlyos betegsége miatt 1873 óta háromszor mondott le főgondnoki hivataláról; de az egyházat oly mély hála és oly határtalan szeretet kötötte hozzá, hogy a lemondásról hallani sem akart s midőn az 1876-ki zsinaton visszavonhat!anul mondott le, a zsinat egyhangúlag tiszteletbeli főgondnokának jelentette ki egész életére, s 20 éven át szerzett felejthetetlen nagy érdemeiért háláját jegyzőkönyvileg örökítette meg iránta. Alapító tagja volt a Kisfaludi - társaságnak, Muzeum egyletnek, Erdélyi gazdasági egyletnek, s ez utóbbi körében szintén nagy tevékenységet fejtett ki. Tagja volt a kolozsvári nemzeti színházat igazgató országos választmánynak s állandóan családi páholyt tartott. Atyja halála után 1848-ban megnősült, neje Gedő Terézia, egy hozzá méltó derék nő volt. Nyolc gyermeke közül négy elhalt kis korában, ezek közt egyetlen fia is. I Élő leányai közül Gizella B. Kemény Ödönhöz, Berta Gf. Bethlen Gézához, Johanna B. Buol Alajoshoz, Irma Gf. Triangi Ascensiohoz ment nőül. Birtokait okszerű gazdálkodás, tagosítás, takarékos -ság által megkétszerezte, e tekintetben is mintául szolgálhatott másoknak. Hazafias, jótékony s közmivelődési célokra áldozatkész volt mindig ; csak a vesztegetésnek s hiú uri pazarlásnak volt ellensége. Kitűnő tehetségei, sok oldalú magas miveltsége, , természetes bölcsesége, mindenben gyors és szerencsés felfogásához járult még tiszta jelleme. Egyszerű volt modorában, előzékeny és szives a legkisebbek iránt is mindig és mindenben csak igaz meggyőződése vezette. Ezért tisztelettel tekintett reá mindenki és tekintélylyé vált minden körben. Tanácsát felkeresték és követték, mert a közvélemény bölcs embernek tartotta. Mintaszerű volt az ő élete családja s barátai körében, döntő befolyású a közügyek és egyház terén ; azért emléke áldott lesz mindenütt. Bn. RÉGISÉGEK. Töredék-adatok a "barsi ref. esperesség múltjából. (Folytatás.) Kisebb, különösen gondatlanság vagy hanyagságból származó vétség esetén, leginkább prédikátorok ellenében, a pénzbírság alkalmaztatik. A partiálison meg nem jelent lelkész két forintra büntettetik. Igy p. o. Karanesi Gáspár elébb csanki, utóbb málasi lelkész a sz.-györgyi — 1689, — Ráckövi István fegyverneki lelkész az 1694-iki ládányi gyűlésen meg nem jelenéseért. Pólya János löki prédikátor — a mult század végén — mivel hirdetési levél nélkül esketett megbüntettetik „a szerint, amint vagyon „De copulatione" § 7. Petr, Bod; de mivel ez az első eset, fizet 13 nap alatt csak 6 forintot.(

< Varga M áté füzesgyarmati legény —1696 — kézfogót tévén mostoha húgával, a nélkül, hogy elébb „a lelki birák ehez engedő tanácsvételét vették volna megbüntettetik 6 forintra; a leány pedig „mivel kétfelé is ígérte magát, rosz szó beszédnek engedvén, 12 esztendeig a pártát viselje." „Öreg anyja, Cigány Panna, mivel ő volt eleitől fogva a leánynak rontója, poenitenciára ítéltetik." „Ez ilyen szomorú házasságok állapotával közönséges Ítéletünk : Senki ezután ne merészeljen sem házasodni, sem leány férjhez menni, sem kérőknek prédikátorok hirek, tanácsuk és engedelmük kívül. Ha penig nem gondolnak Ítélettételünkkel s valami zűrzavarok támadnak, mind poenitentiára Ítéltetnek s mindig 12 frttal büntetnek meg, a cselekvő a