Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-11-24 / 47. szám

sz. 615, az ismétlő iskolában 168, összesen 783. Párhuzamos osztályok száma az elemi iskolában 3, az ismétlő iskolában 1. Az iskolai takarékpénztár már több év óta fennáll. A lefolyt évben nyilt meg a kisdedóvoda. 212. A nagyenyedi ev. ref. Bethlen főtanoda értesitője. Igazgató Garda József. Tanulók sz. 637. Az év végén maradt 574 tanuló közül 187 volt az elemi tanodában, 315 a gymnasiumban, 47 a theologiai intézetben és 25 a tanitóképezdében. A lelépett igazgató Garda József, a tanévet bezáró beszédében a többi közt fájdalommal constatálja, hogy az ő öt évi igazgatósága a Bethlen-főtanoda legsötétebb, leggyülöltebb korszakára esik. 213. A nagyszebeni kir. főgymnasium értesitvénye. Igazgató Veress Ignác. Értekezés: A gymnasium múltjából. Tanulók sz. 274, kik közül vallásra nézve 106 r. kath,, 100 gör. kel.," 38 gör. kath. stb. Az intézet "f. évi jan. 6-kán ünnepelte meg államivá nyilvánittatásának negyedszázados évfordulóját. Ez alkalomra Dr. Balázs Ferenc tanár egy latin költeményt irt, mely nyomtatásban az értesítőhöz van mellékelve. Az ifjúság körében a lefolyt évben is fennállott az u. n. „vándor egy let", melynek célja kirándulások rendezése. 214. A r o z s n y ó i ág. h. ev. kerületi főgymnasium értesitője. Igazgató Kramarcsik Károly. Tanulók sz. 212, kik közül nemzetiségre nézve 147 magyar, 38 szláv és 27 német. Az iskola alaptőkéjének gyarapítására néhai Özv. Csaplovics Sámuelné 500 frtot hagyományozott. Supplieatió utján 786 frt, 55 kr. gyűlt be. 215. A segesvári ev. gymnasium és az azzal kapcsolatban levő tanintézetek értesitője. Német nyelven. Igazgató Höhr Dániel. Értekezés : Die römisehe Lagerstadt Apulum in Dacien, Gooss Károlytól, ki már eddigelé is számos, igen becses értekezést írt a rómaiak dáciai uralmáról. Tanulók sz. a gymnasiumban 143, a semináriumban 46, a reáliskolában 84, az elemi iskolában 313, összesen 586 216. Az ungvári gör. sz. kath papárvaleánytan- és nevelőintézet értesitője. Igazgató Fircák Gyula. Értekezés, A költészeti olvasmányok jellemképző hatása. Növendékek sz. 134, közülök bennlakó árva növendék 21, szintén bennlakó nem árva 14, bejáró 99 ; vallásra nézve 62 zsidó, 48 gör. kath., 23 r. kath., 1 ág. h. 217. Avinkovcei cs. és kir. főgymnasium értesitője. Horvát nyelven. Igazgató Marék Ferenc. Értekezések: Mennyit ér a gymnasiumban az irvaolvastatás módszere? Senz Istvántól. A Mursa (Eszék) és Cibala (Vinkovce) környéki mocsarakról, Brasnicsa Mijétől. Meteorologiai észleletek, Kucsera Ottótól. Tanulók sz. 187. Az év végén megmaradt 175 tanuló közül illetőségre nézve 123 horvát-szlavon végvidéki, 38 horvátszlavonországi, 9 magyarországi stb. KÖNYVISMERTETÉS »Egyházi szónoklattan, tekintettel a magyar egyházi beszéd irodalomra. Irta Mitrovics Gyula. Sárospatak, 1878.« (folytatás.) Midőn így kimutatja a gyakorlati th. hasznát, ugyanakkor hatalmasan ostromolja azon túlkapásokat s visszaéléseket, melyeket némely homileták elkövettek , abban az időben, „midőn az idősebb Carpzow megírta | »Hodegetícumátu

, az emberi józan ész által képzelhetlen furfangossággal fejtegetvén abban az Írásmagyarázatnak száz-féle módszerét és pedig csak azért, mert az előtte megállapított 25—50 magyarázati módot nem találta egészségesnek és elég elmeinek ; midőn teljesen mellőzve amaz apostoli elvet, hogy inkább akarok egy szót szólani a gyülekezetben értelemmel, mint százat értelem nélkül, elő állanak a helmstadti, wittenbergi, jenai, lipcsei és königsbergi iskolák, abban versenyezvén egymással,. hogyan lehet a szentirás egyes szavai, p. o. e szavak felett „itt" »közel* »Jeruzsálem" stb. minél több egyházi beszédet irni" stb. Bizonyítja ezek után a Jézus és apostolok és tanítási modorából azt, hogy ezek épen azért értek el oly hatalmas szónoki diadalt, mert beszedők annyira egyszerű s természotes vala, és ebben állt tulaj donképen igazi művészeti becsök, hivatkozik az egyházi atyákra, kik szintén a szónoki művészettel hatottak, s mind ezek után kimutatja, hogy a homiletika magában véve nem tesz ugyan senkit kész és hatásos szónokká, de épen szabályozó hatásában mutatkozik haszna és becse ; amenyiben e tudomány még a legtehetségesebb szónokot is sok olyanra figyelmeztetheti, amit különben könyen mellőzhetett volna, a gyöngébbeket pedig nem csak hibák elkövetésétől óvja meg intelmei által, hanem megkönnyíti részökre a feltalálás nehéz mesterségét, épen az által mert ezekre segéd eszközöket ajánl. Az egyházi szónoklattan részeit tiszta felfogással és a legtermészetesebb levezetéssel következőkép hatáj rozza meg : »egyházi szónoklattan! tárgyalásunknak Önként két irányban keli szétválnia, aszerint amint az elsőrészben a szónoki műalkotásról, a másodikban a szónoki előadásról fogunk szólani" ; ellentétben Tóth Mihálylyal, ki három első részül a feltalálást, berendezést és kidolgozást tűzi ki, mert ez szerinte nem a homiliának, mint egységes tudománynak önálló, hanem eme tudomány szónoki műalkotásáról szóló részének, csak alrészei, fejezetei; kimutatja továbbá Tóth Fereuc (matéria, textus, forma, előadás) és Zsarnay felosztásának helytelenségét, szép alapos bírálattal. Szerzőnk művének 1. Része, mely, mint érintve volt a szónoki műalkotásról szól, 3 fejezetet foglal magában. Az 1-ső fejezet, mely 7 szakaszból áll, a tárgy választás és szónoki terveléssel (inventio, meditatio) ; a