Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-11-17 / 46. szám

Az albizottsági munkálatok, melyek nyomtatásban megjelentek és az egyes egyházkerületekhez megküldettek volt, vétettek fel tanácskozási tárgyul. Megjegyzendő, hogy ezen munkálatok közöl az egyházalkotmányi törvényterv, az illető albizottság részéről, annak folyó hó 7-én és 9-án tartott tanácskozásaiban, kiegészíttetett a perrendtartással és az egyházi hivatalnokok és tisztviselők eljárását és működését szabályozó törvényjavaslattal; s mindkét munkálathoz az indokolás is elkészíttetett. A nagy bizottság természetesen legelőször is a legközelebb tartandó zsinat alakításának és szervezetének szabályozását vette felülvizsgálat alá; a csekévebb jelentőségű változtatásokon kivül nagyobb mérvű módosítások a következők: a zsinati képviselőket a választó kerületben levő minden egyházközségben, a lelkészválasztói joggal felruházott egyháztagok választják ; tehát míg az előbbeni javaslat szerint a presbyteriumok jogkörébe tartozott a zsinati képviselők választása, ezen tervezet szerint minden egyházi adót teljesítő egyháztag részt veend abban. Továbbá az albizottsági tervezet szerint, az egyházközségek által a zsinati képviselőkre adott szavazatok az egyházkerületeken, az azok által választott bizottság által bontattak volna fel; a nagy bizottság ezt oda módosította, hogy minden választó kerületben alakítani kell egy szavazat felbontó bizottságot, tehát az egyházmegyéken bontassanak a szavazatok fel; egyházkerületenként csak igazoló biráló bizottságok szervezendők. Nagy fontosságú javaslatnak jelezhető, hogy a zsinat állandó szervezetében kimondatott, miszerint az elnökök a püspök és főgondnokok közöl szabadon választandók a zsinati tagok által. Azonban a legközelebbi alkotmányozó zsinat elnökségére nézve még az van javaslatba hozva, hogy az elnökök a hivatalukra nézve legidősebb püspökök és főgondnokok legyenek. A Beöthy Zsigmond ur által készített tervezet a perrendtartásra nézve, azon alakjában amint az albizottság által előterjesztetett, minden változtatás nélkül elfogadtatott. Nem különben a tisztviselőkre, hivatalnokokra stb. tartozó törvények is. Nevezetes, hogy a »segédgondnok * név helyett az egyházmegyei gondnok cim használata hozatik ajánlatba ; az egyházmegyei és egyházkerületi birák nevezete helyett pedig egyházmegyei és egyházkerületi tanácsosok használata ajánltatik. Nov. 11-én és 12-én folytatólag az alkotmánytervezet került tárgyalás alá, s jelentékenyebb módosítások nélkül egész terjedelmében elfogadtatott. Változtatást, mondhatni, csak annyiban szenvedett, amennyiben az erdélyi egyházkerületnek okt. havi rendkívüli közgyűlésen körvonalozott fönntartásai az egyes pontoknál becikkelyeztettek. E becikkelyezések azonban igen élénk s gyakorta megujuló oly viták után történtek, melyek az erdélyi kerületnek a többiekkel való uniója iránt táplált reményeket már-már kétes értékűvé devalválták. Az erdélyiek ugyanis, tekintettel arra, hogy még a fejedelmi korból fenmaradott s ujabb állami törvényeink által : s sankcionált törvényhozási hatalommal birnak az egyházi és iskolai ügyekben, határozottan kijelentették, hogy e hatalmukat, illetőleg szabadságukat a szorosabb értelemben vett kebli ügyekben továbbra is fentartják, és a tervezett alkotmányozó zsinatnak törvényhozási jogát csupán az egyházkerületek egyetemét illető közös ügyekben hajlandók elismerni. Ily közös ügyeknek tekintik egyházalkotmányunk megállapítását, de csakis főbb vonalaiban, nem pedig a kivitel részletes kérdéseiben: az isteni tisztelet szabályozását, az ünnepek meghatározását, az egyházi hivatalnokok hatáskörének lcörvonalozását, az egyházi fegyelem kérdését, az iskolaügyben az országos egyházra vonatkozó eljárást, az adózási rendszert, az országos segély pénztár fölállítását; az egyházi bíráskodás szabályozását s midőn egyfelől kijelentették, hogy ezeken kivül minden egyéb ügyet továbbra is autonomikus jogkörükben kívánnak megtartani és szabadon intézni, másfelől azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy adassék meg a többi ! egyházkerületnek is a kebli törvényhozás joga, s általában az egész egyesülés ne az egyházkerületek unifij cátióját tűzze ki célul, hanem csakis oly unióját, melynek keretén belül az egyházkerületek szabad mozgása teljesen biztosittassék. A nagy bizottság többsége azonban ez álláspont elfogadására nem volt hajlandó, s csupán arra szorítkozott, hogy az erdélyiek számára az általuk kivánt föntartásokat, nem ugyan az általuk kivánt formában, de lényegükben tekintetbe vette és becikkelyezte. Végül elhatároztatott az egész munkálatnak, az indokolásokkal együtt, kinyomatása és az egyházkerületeknek megküldése oly felhívással, hogy a máj. havában Debrecenben egybeülendő conventet megelőzőleg nyilatkozatukat tegyék meg. Adja Isten, hogy a nagybizottság hat napon át buzgó kitartással ne hiába munkálkodott légyen ! Egy bizottsági tag. KÖNYVISMERTETÉS »Egyházi szónoklattan, tekintettel a magyar egyházi beszéd irodalomra. Tanítványai számára való olvasmányul irta Mítrovics Gyula ref. hittanár és főiskolai lelkész Sárospatakon. Kiadták a sárospataki vallás és egyh. tudomány szakhallgatói. Sárospatak, nyomatta Steinfeld Béla, a ref. főiskola betűivel. 1878. ára 2 frt.* Kimondhatlan szerencsésnek mondhatom magamat, hogy egy oly szakművel kezemben nyithatok be a magyar prot. irodalom ajtaján, melyhez hasonló régen nem volt ismertetés alatt ; — és tehetem ezt akkor, midőn általános a panasz, hogy vajmi kevesen adják magukat 92*