Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-11-10 / 45. szám

ségi fokon haladni fog, — ha példaszerű erkölcsi és józan életével minden jóra, szépre és nemesre buzditó készséges hajlamaival, — nem pedig kificamult viszketeges természetével, — magát feltünteti, — szóval ha ugy lép föl hivatalos körében mint valódi néptanitó, karolni fogja a lelkész, karolni fogja a nép, örömmel gyűlnek körébe a növendékek; — itt nincs subordinatió. 4. „Az egyházi kormányzatban a tanitó szavazati jogokkal nincs felruházva." A városi nagyobb egyházközségekben a tanárok s tanitók vagy beválasztatnak a presbyteriumi tanácsba, vagy pedig nem is vágyódnak oda ; a kinek pedig a falusi egyh. tanácsgyülésekről kellő ismerete van, az belátja, hogy ha itt vágyakozik a tanitó jogait érvényesíteni, épen ugy jár, mint azon kis gyermek, ki a szép buborék után kapdos és midőn azt elérte, bámulni kénytelen a képzelt szépség után. 5. Az emlékirat szerint „az egyházmegyei s egyházkerületi gyűléseken is szavazati joggal felruházott képviselők által óhajtaná magát a somogyi tanitóikar képviseltetni.* Az egyházmegyei és egyházkerületi gyűlések ref. felekezetünk részéről nem zártkörűleg tartatnak. Joga van ott megjelenni, sőt meghivatnak oda az egyházi hivatalnokok mellett — minden az egyházi ügyek iránt érdeklődők; s így ha tetszik, a tanitók is elmehetnek a gyűlésre és hallgathatják az egyházi kormányzat menetét. Vagy talán ugy volna óhajtandó, hogy ezen kormányzatban a tanitók is mint működő tagok szerepelnének ?! Igen, de ezen kiküldetéssel megint olyan tanitók tiszteltetnének meg, kik — igazán a roppant elfoglaltatás és költség kímélés miatt a külömben is kevés előmenetelt ígérő kiküldetést megköszönnék, a mely tanitó vagy előkönyörgőnek pedig az ily gyülésjárásokra kedve és ideje volna, talán a tanitóikar bizalma őket nem örvendeztethetné. Uraim! még a lélkész urak közül is csak azok mennek a gyűlésekre, kiknek kötelességök vagy pedig hivatalos bajok van ; más külömben pedig, ha a tanitóikar igy akarja tekintélyét ellenőriztetni, bizonyos lehet benne, hogy a nagy többség által lefogna szavaztatni s a képviseltetésnek nincs értelme. 6. A „sok tenni valókról és a tantárgyaknak hat osztályban rendelt előadásáról* emelt nehézség az emlékiratban csak felhozva de okadatolva nincs. Kár is volt arról említést tenni. Hiszen a ki hat osztályba beoszlja a törvény által kimutatott tantárgyakat, sokkal könynyebben elvégezheti azt mint négy osztályban, és e mellett a vallástanitásra is jut idő. De hogy ezen állitásom be is bizonyíttassék, meg kell próbálni a tantárgyak aképpeni beosztását, hogy a három osztálynak kevesebb időt — ugyan akkor pedig a másik három osztálynak a több időt elfoglaló tárgyakból tartassék az iskolai előadás ; igy a sok tenni való nem lészen oly roppantál terhelő. 7. Az emlékirat arról is panaszkodik, hogy „nem ritkán a tanitó lealacsonyitására és tekintélyének kisebbítésére szolgáló intézkedésekkel és rendeletekkel találkozunk." Az a. zempléni n. t. egyházmegyében 30 év óta hivataloskodom, s ezen idő alatt tanitói tekintélyem sem egyházi sem polgári rendeletek által nem alacsonyíttatott, nem kisebbittetett, igy ezen panaszos tétel értelme előttem ismeretlen. 8. A tanitók dijjazását és anyagi helyzetét illetőleg fölemlittetik, miszerént „a tanitók legnagyobb részének oly csekély a jövedelme, hogy abból meg nem élhet, ha csak mellékkereset után nem lát" Ezen pont az, amelyhez legnehezebben esik szólanom ] de ezt sem hagyom érintetlenül. .. . Igaz ugyan, hogy jobb volna ha minden tanitói állomás nem 300 — vagy 500, — hanem 1000 frt javadalommal alapíttatnék. Nincs könnyebb mint valamit óhajtani, de a végrehajtás nehéz köve legtöbbször az üdvös óhajtásokat sőt intézményeket is összezúzza. Más oldalról ítélve pedig a dolgot, a munkástól igen sok függ a jutalmazást illetőleg. Ismerek egyházmegyénkben előkönyörgőt, ki a semmit tevéssel ugy el van foglalva, hogy talán más tekintélyesebb egyházban magát találni sem tudná. Itt el lehet mondani „amilyen a jutalom, olyan a munka" és megfordítva. Egy másiknak szép jövedelme van, és az egyházi kormány által mindig kötelességeinek hű teljesítésére szorgalmaztatik ; itt pedig kérdhetem, miért húzza a jutalmat ?! És váljon nincsenek e olyan tanitók, kik a kevésből is tisztességesen élnek, kedélyesen tanitnak, míg mások nagy jövedelem mellett is szükséget szenvednek s nem tudom miként tanitnak.. . . E nézetek fölhozása mellett véleményem abban öszpontosul, miszerint a képzett szorgalmas tanitó ritkán tesped a kisebb jövedelmű állomásokon; mert a szorgalmat ugy az egyházi mint a polgári hatóságok méltányolni tudják is akarják is. Amely tanitók pedig oly állomásokra jutottak, hol talán kisebb jövedelemben részesülnek, minden községben van a tanitó kezelése alatt faiskolakert, rendezze azt a kívánalom szerént, méhészettel, selymészettel stb stb. összekötve, igy szaporíthatja jövedelmét. Ami az ismétlő iskolások dijfölemelését, konventio részletbeszedéseket illeti: erről hijjába panaszkodunk a zsinat előtt, mert ennek átváltoztatása még több kárral és kellemetlenséggel járna, mint a már meglevő rendszer végrehajtása. 9. A tanitó ruházatáról is említés van az emlékiratban. Az emlékirat szerkesztő tanitók hogy ezen pontról is megemlékeztek, azon gyanút támasztották bennem, hogy nincsen inyökre az egyházi kormány által szokásba venni rendelt tisztességes fekete öltözék viselése, hanem jobbnak látnák (ha mint némely képezde