Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-10-13 / 41. szám

démia székhelyeül Pozsony városát ajánlja, mely ajánlat mellett nem kis nyomatékkal bir az is, hogy a Pálffygróf féle jelentékeny alapitvány azon esetre megszűnik, ha a hittani akadémia nem Pozsonyban állíttatik fel. Az egyes kerületek szintén Pozsonyt pártolják. Elnök indítványára bizottság küldetik ki, az akadémia ügyében teendő javaslatok végett. Másnap Zsedényi megnyitván a gyűlést, bemutatá Dr. Crügern H. F. urat, mint a Gustáv-Adolf egylet küldöttjét, kinek hazánk ág. hitvallású egyházai és iskolái sokat köszönhetnek. Crűgern rövid beszédben megköszönte a szives fogadtatást, ígéretet tévén, hogy mint eddig, úgy ezentúl méginkább a szűkölködő magyar egyházak és iskolák érdekeit támogatni fogja. Ezután olvastatott az első napi gyűlés jegyzőkönyve, s elhatároztatott, hogy az elnök megnyitó be- j széde lithographiroztatván, szétküldessék, A hittani akadémiát illetőleg pedig határoztatott, hogy minden hittan- j hallgató köteles legalább két évig magyarországi theologiai intézet látogatni. Győry Vilmos indítványozza, hogy az egyetem levéltárában található nagyobb beesü régi okmányok, milyen p. o. Luther sajátkezüleg irt végrendelete, a zsolnai zsinat jegyzőkönyvei stb. megvizsgálására, és romlás- elleni biztosítására készítendő javaslattétel végett bizottság küldessék ki, mi egyhangúlag elfogadtatván, Haán Lajos, Pulszkv Ferenc, Radvánszky Albert és Nyáry Albert bárók, és Zsilinszky Mihály küldetnek ki. Olvastatott az eperjesi kollégium kebelében újból fölállított jogakadémiáról szóló jelentés, melyből kitűnt, hogy az intézet részére eddigelé 64,000 frt. gyűjtetett. Ez összeghez maga Eperjes városa 10,000 forinttal járult. Az első évi előadások meg is kezdettek, ennélfogva kéri az egyetemes gyűlés támogatását. Péchy Tamás minister, mint egyházkerületi gondnok azon reményét fejezi ki, hogy az ev. egyház ezen egyetlen jogakadémiájától erkölcsi és anyagi támogatását meg vonni nem fogja. Bánó József szintén meleg szavakban ajánlja az ügyet s annak javára országos gyűjtést indítványoz, melynek sikeréhez annál nagyobb bizalma van, miután a mult évben Eperjesen megindított gyűjtések alkalmával a kath. lakosság is szép összegeket irt alá. Az egyetemes gyűlés Zsedényi indítványára a jogi akadémia támogatását elvileg elhatározta, a továbbélj árást a pénzügyi bizottságra bizta, s utasította az elnököt, hogy az eperjesi jogakadémiát a ministeriumnál, mint ev. autonom intézetet jelentse be. Zsinat egybehívására vonatkozólag- elhatároztatott, hogy addig, míg a zsinat megtartása lehetségessé válik, a kiküldött zsinati bizottság fölhivatik, hogy dolgozzon ki egy egységes regulativumot, mind a négy egyházkerület részére. A bányakerület részéről panaszképen jelentetvén be, hogy a mozgósítás alkalmával a kerület több községéből a lelkészt és segédlelkészt rendes tábori szolgálatra behívták, és ezek csak a király kegyeimezése folytán menekültek attól, hogy mint közharcosok Boszniába ne vitessenek : az egyetemes gyűlés Kemény János indítványára elhatározta, hogy intéztessék a kormányhoz kérelem olyformán, hogy a védtörvény revisiója alkalmával a lelkészek fölmentése a rendes hadkötelezettség alul a törvényben világosan körülirassék. A vasárnap megszentelése élénk vitát idézett elő. Utoljára ia azon indítvány, mely a kormány közbenjárását ez ügyben sürgette, elvettetett, és kimondatott, hogy minden ez ügyben nyilvánuló panasz elintézése az egyházi hatóságok körébe vág. Végre Prónay Dezső báró inditványára a zsinat elhatározta, hogy egyetemes egyházi „Cim- és névtárt" fog kiadni, melyeknek szerkesztésével Prónay Dezső báró, Doleschall Sándor, Szeberényi Gusztáv és Szontágh Pál urakat bizza meg. Ezek után Zsedényi meleg szavakban megköszönte az egyetemes közgyűlés tagjainak buzgó kitartását, amire Geduly superintendens Zsedényinalc szavaz a kögyűlés nevében köszönetet, s ezzel a kétnapi ülésezés véget ért. Az erdélyi ref. egyházkerület rendkivüli közgyűlése. Kolozsvárt, f. hó 6-án és 7-én tartott rendkivüli közgyűlésünk ugyancsak megfelelt nevének, amennyiben az egész hazai protestantismus történelmében korszakot alkotó rendkívül nevezetes határozatot hozott. Ami 30 évvel ezelőtt a politikai téren történt, ugyanaz ment végbe mostan az egyházi téren : az erdélyi ref. egyházkerület uniója a hazai többi négy egyházkerülettel, elvalahára végérvényileg kimondatott. A testvéries egyesülés e magasztos tényeért áldassék az Lr szent neve ! Köztudomásu dolog, hogy a magyar birodalom politikai kerületei: Dunáninuen, Dunántúl, Tiszáninnen, Tiszántúl és Erdély, a protestánsok egyházi felosztásában mai napig fenmaradtak. Ez az öt külön egyházkerület, mostanig egymástól teljesen függetlenül gyakorolta önkormányzati jogait ; érintkeztek ugyan egymással, testvéri viszonyban állottak, de ha néha napján küldötteik egy közös, együtt tanácskozó konventbe összejöttek is : ezen konventnek határozatai az egyes egyházkerületekre kötelező erővel nem birtak. Amily féltékenyen őrizték az egyházkerületek autonom jogaikat az állammal szemben : aligha kisebb féltékenységgel óvakodnak mostanig, hogy bármily rajtok kívülálló más testület, belügyeikre befolyást gyakoroljon. Azonban már régóta érezték, hogy eltekintve a szorosan vett belügyektől: vannak bizonyos közös ügyek, melyekre nézve egy felsőbb, közös tanácskozó és határozó testületbe való egyesülés kívánatos. Ennek szükségessége még érezhetőbbé vált, bármily különösen hangozzék , az alkotmányos magyar kormány fennállása óta. Nemzeti kormányunk kezdett önkormányzati jogaink néme-