Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-10-13 / 41. szám

1305 ilioi'üiSTAWiS EGYHÁZI KJS ISKOLAI LAK 1308 ügyben tett intézkedése és nyogtalankodása felett akkor, mikor e tárgyban más egyházkerületektől nem történtek felszólalások: egy jegyzőkönyvi átiratban kereste meg egyházkerületünket, felkérvén minket arra, hogy ez egész ügyet magunkévá tevén, az idézett tanfelügyelőségi utasítás sérelmes pontjai ellen mi is tegyük meg óvásunkat. Hogy egyházkerületünk a tanfelügyelők részére kiadott s önkormányzati jogainkat igen közelről érintő pontozatok ellen ezideig fel nem szólalt, annak oka teljességgel nem az, mintha azokat — mint azt a ministeri indokolás hiszi — magunk részéről is sérelmeseknek nem tartottuk volna, hanem igenis az, mert körünkben ezideig nem fordult elő eset arra, liogy a tanfelügyelők a nekik adott s ránk nézve sérelmes utasitás szellemében jártak volua el. Minthogy azonban ez eset bármikor is bekövetkezhetik, engedve a dunántúli egyházkerület testvéries megkeresésének, e tárgyban mi is megteendjük felírásunkat, annyival is inkább, mert sajnálattal tapasztaljuk, hogy mint a jelen esetben is, a ministeriumnál igen gyakran más értelemben magyarázzák a legfőbb felügyeleti jogot s az ebből folyó következményeket, mint azt helyesen magyarázni lehet s aminő értelmet adni annak autonom jogainkkal szemben n ek ü n k szabad. Ugyancsak a ministeri rendeletek tárgyalási sorrendjében előkerült a következő ügy :Krüzselyi Bálint, a sárospataki főiskola derék iíju jogtanára, a sárospataki városi bizottság osztatlan bizalmából béke bir ónak választatott meg. Mielőtt az illető ministerium a nevezett tanárt megerősitette volna békebirói hivatalában, kérdést intézett az egyházkerülethez : váljon összeférhetőnek tartja-e e hivatalt a tanári foglalkozással ? Az egyházkerület többségének véleménye oda nyilatkozott, hogy a tanári foglalkozás terhei mellett még egy külön több irányú hivatal nem vihető : azért Krüzselyi Bálint békebiróságához beleegyezését nem is adhatja*.) *) Anélkül, hogy gáncsolni akarnók a superintendentia fennebbi határozatát, nem fojthatjuk el afölötti csudálkozásunkat. A jogtanári állással szerintünk nem incompatibilis a békebiróság; de még ha az volna is : Sárospatakon a főiskola jól felfogott érdekében — kivételt lehetne tenui s magának a superintendentiának kellene sürgetnie, hogy itt a békebirói teendőkkel valamelyik jogtanár bizassélc meg. A minden tekintetben jól berendezett sárospataki jog- és államtud. kar ellen egyéb kifogást alig lehet tenni, mint hogy oly helyen van, ahol a joghallgató az elméleti tudományok mellett s azokkal egyidejűleg gyakorlati ismeretekre nem tehet szert, holott a jogtudományok sikeres elsajátításának és müvelésének ez egyik alapföltétele. Krüzselyi Bálint ur, ki — tudtunkkal — gyakorló ügyvéd ós aljárásbiró volt s most mint tanár tételes jogtudományokat ad elő, — mint halljuk — ép azért vállalkozott a város által neki felajánlott dij dacára ingyen a békebirói teendőkre, hogy az emiitett bajon némileg segítve legyen. S a bajon — véleményünk szerint — segítve is lett volna, annyiban, amennyiben a joghallgatók Krüzselyi Bálintnak, a békebirónak irodájában sok olyan jogi cselekménynek lettek volna egyrészről végrehajtói, másrészről tanúi, melyek az iskolai elméleteket velők alaposan megértették volna. Különös, hogy a superintendentia egy ily, az illető tanárra nézve kétségtelenül nem kis áldozattal, de az iskolára nézve annál nagyobb haszonnal járó vállalkozást visszautasít. Szerk. Az alsó-zempléni egyházmegye folyó évi szept. hó 3-án Sárospatakon tartott közgyűlésének 5. számú jegyzőkönyvi kivonatában azon eset alkalmából, hogy ezen egyházmegye lelkészének több rendbeli kellemetlensége ! volt amiatt, hogy a szolgabíró megkeresésére nem volt : hajlandó a templomi szószékről kihirdetni az azon megye területére a ministerium által gyújtogatok és rablógyilkosok ellen engedélyezett rögtönitélő bíráskodási intézkedést : kimondatni kéri, hogy a lelkészek a polgári hatóságtól hivatalukhoz nem a törvényes egyházi felsőség utján érkezett s országos törvényekben nem gyökerező rendeleteknek elfogadásától és végrehajtásától egyenesen tiltassanak el, s egyszersmind egy tiszteletteljes, de erélyes feliratban kerestessék meg ez ügyben a n. m. ministerium is. Egyházkerületünk készséggel osztotta az alsó zempléni egyházmegyének e tekintetbeni nézetét I és már jegyzőkönyvében is kifejezést adott annak, hogy semmi esetben sem ismerheti el a polgári hatóság azon jogát, hogy az a törvényes egyházi felsőség mellőzésével az egyes lelkészekkel rendelkezzék; azokat in-1 tézkedéseínek minden esetben való végrehajtójává és eszközlőjévé tegye. Egyébiránt ez ügyben egy erélyes feliratban is megkeresi az illető ministeriumot. A fellebbezett egyházmegyei peres ügyek közül legtöbb időt és legnagyobb figyelmet vett igénybe az i g r i c i i lelkészválasztás. A nevezett egyháznak papi állomására két jelölt versenyzett egymással s előkerülvén a választás napja, közülök az egyik meg is választatott. Ez ellen természetesen a bukott fél beadta az alsó borsodi egyházmegyéhez fellebbezését és óvástételét, nagymérvű korteskedéssel vádolván a megválasztott párt tagjait. Az alsó borsodi egyházmegye erélyes esperese, azonnal pontos kutatást indítván meg ez ügyben, kézzel fogható adatokkal derítteté ki, hogy a két pártnak nincs mit egymás szemére vetnie; mert mindkettő egyaránt űzte a korteskedést s igen bölcsen és igazságosan úgy ítélt az ügyben, hogy uj lelkészválasztást rendelt el s a jelöltségből mint a két előbbi konkurrenst kizárta. Egyházkerületün'k az alsó borsodi egyházmegye osztó igazságát, indokainál fogva helybenhagyta és megerősítette; az uj választásnál leendő jelöltségből mindkét egyént kizárta; sőt törvényeink értelmében kimondotta, hogy azon egyének, kik a korteskedésnek egyik és másik pártról vezetői voltak, a leendő papválasztásnál szavazatoktól megfosztassanak. Több kevésbbé jelentékeny s inkább házi ügyekre vonatkozó egyházmegyei intézkedések tudomásulvétele és helybenhagyása után a sárospataki főiskola dolgai kerültek szőnyegre. S ezek sorában mindenekelőtt olvastatott a jelen iskolai évi közigazgatónak Emődy Dánielnek nagy gonddal összeállított fölterjesztése, melyben tudatja, hogy az egyes beigtatásoknak és beírásoknak a jelen évben a szokott időnél szüségkép tovább kellett elhuzódniok, azon borzasztó szerencsétlenségek miatt, melyek kedves hazánknak éppen azon vidékeit s virágzó városait sújtották, a 1 melyek főiskolánk, különösen akadémiánk népességének