Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-09-29 / 39. szám

egyházunk iránti égő szeretet közös munkára lelkesitendnek bennünket. Sok munka vár reánk az iskolaügy terén. Iskoláink legnagyobb része tanerőkben szegény. Elérkezett az idő, hogy szaporítsuk a tanerőket és fűzzünk iskoláinkhoz egy uj intézményt, a kisdedóvodát. Vegyük munkás kézbe a ministeri tantervet, melyen dicső Eötvösünk áldott keze munkája meglátszik, s dolgozzuk ki egyházmegyénk összes iskolai számára a tananyagnak oly rendszerét, mely midőn egyrészről a tanítónak előírja, mit kelljen végeznie az első évfolyamtól a hatodiknak befej eztéig, más részről képesítse a körlelkészt arra, hogy tudjon mit követelni a felügyelete alatt álló iskoláktól. Hozzunk egyöntetűséget tanításunkba ! Legyünk ezen felül hű fiai az ország vezérmegyéjének Pestmegyének és lengjen köztünk a dicső Földváryak, Prónayak és Podmanickyak hazafias szelleme, midőn iskolaügyünk nemzeti irányban előbbre vitelét tüzzük jelszóként zászlainkra. A magyar nyelv a legelső osztálytól kezdve a harmadikig ugy taníttassék, hogy magyarul folyékonyan tudjon beszélni a tót és német tanuló. A magyar nyelv ugy taníttassék, hogy a negyedik osztálytól kezdve minden tantárgy magyarul tanittathassék a tót és német eredetű iskolában. Kezünkre esik e részben a földrajzi helyzet. Tót és német egyházaink tiszta magyar vidékbe vannak beosztva és így az assimilatió munkája, jóakarat mellett, biztos sikerre számithat. S m i d ő n a 1 u t h eranizmus — főcélja mellett — e nemzeti irány követésében felismeri hazafias missióját, ugy vélem, a haza elismerésére annyi mértékben legalább is számithat, mint a „magyar hiten* lévők, kik nemzetiségi akadályokkal nem kénytelenek megküzdeni. E néhány vonással óhajtottam jelezni tanügyi program momat. A budapesti III. kerületi ref. egyház temploma renovatiójának hálaünnepélye. Legyen hála a kegyelem Istenének! hét havi szerény munkálkodás után megértük a napot, melyen bétölt kinded egyházunk öröme. E napon tartottuk meg ugyanis csinosan kiépült templomunkban a hálaadó istenitiszteletet. Miután e becses lapok hasábjain már jelezve volt ez építkezés : legyen szabad a „belföld" rovatában egy kevés tért kérnem az e célra begyült kegyadományok felsorolására. 1. Saját hitfeleinktől begyült 409 frt 20 kr. 2. A helyi r. cath. és izraelita lakostársainktól 187 „ 50 „ 3. A pesti ref. egyház híveitől 183 frt 70 kr. 4. Király ő felsége kegy adomány a 150 „ — 5. József főherceg ő fensége 50 „ — G. Tisza Kálmánné ő nagyméltósága 50 „ — 7. A tek. fővárosi tanács 100 „ — 8. Nsgos Házmán Ferenc volt országos képviselő úr a követek házábani gyűjtése 101 „ 10. Br. Baldácsi Antal ő méltósága 5 „ 11. Özvegy Damjanich Jánosné ő Nagysága 1 „ 12. Takarékpénztári kamat 13 » 36 — Bevételi összeg : 1270 „ 76 — Az összes építkezési költség 1334 „12 — Az egyház pénztára tehát e nagyobbszabásu építkezésünknél csak 63 frt 36 krig terheltetik. Budapesten sept. 23. 1878. MÉSZÁROS SÁMUEL, ref. lelkész. IRODALOM. Szokatlan dolgot cselekszünk, midőn ez alkalommal a regényirodalom egyik legújabb termékét akarjuk t. olvasóink figyelmébe ajánlani. A regény címe : Uarda. Irta Ebers György. Ford. Jónás János. I köt. 408 1. II. köt. 384 1. Ráth Mórnál megjelent két kötet ára 4 frt 80 kr. A bibliai tudománynyal foglalkozók ismerik Eberset nem csak mint egyptologust általában, hanem mint olyat,ki egyptol. kutatásai által Mózes korára legtöbb világot derített. E regény is azon kor emlékei alapján íratott, melyet csak 60 évvel ezelőtt mesésnek tekintett a tudomány, ma pedig a hieroglyphok első megfejtője, Champollion kezdeményezése iitán, Mariotte, Lepsius, Rougé, Lauth, Ebers, Birch stb. nyomozásai folytán ugy ismerünk? mint akár a római Caesarok korszakát; minket pedig közelről érdekel az, amennyiben a bibliai Pharaók egyike, Ramszesz körül forog a mű cselekménye, mely az egyptomiaknak magánéletét ugy állítja szemünk elibe, amint az ama korbeli sirábrákból a legkisebb részletig ismeretes lőn. Egyébiránt Uarda mint szépirodalmi ternvék is rendkívül vonzó s akár műszerkezetét, akár a cselekvény bonyolódását és érdekfeszítő kifejlését tekintjük, a legjelesebbek közé tartozik. A fordítás is sikerült, s alig vehető észre, hogy nem eredetit, még pedig nem zamatos nyelvezetű eredetit olvasunk. Kókai L. könyvker. küldetett be hozzánk : 1. Négyesdalok zsebkönyve, férfi énnekkarok anthologiai gyűjteménye. Szerkesztették Bartalus István és Gyertyánffy István. Budapest, a Szerkesztők tulajdona. Ara 2 frt. Tudtunkkal ez az első terjedelmesebb énekgyUjtemény, mely magyar nyelven megjelent. Éppen ezért, de meg az ilynemű munkák természeténél fogva is semmi csudálni való nincs benne, ha nem