Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-09-22 / 38. szám

szakokban az 1878|9 tanév f. é. octóber hó elsejével kezdődik. — Es pedig a javító és magán vizsgák tartatnak octóber hó 1—2-án, a beiratások ocLóber hó 3. 4. 5. 6-án, s az előadások kezdődnek octóber hó 7-én. A jövő iskolai évben a nagyobb tanulók köztartás-dijja havonként 7. o. é. frt, a legkisebb havidijja 4. o. é. frt leend. Az igazgatóság. * Gyászhír. Szabó György Vasmegye volt főjegyzője, egykor orsz. gyűlési képviselő, s 14 éven át — egész haláláig — a pápai egyházmegyének fáradhatlan, tapintatos, ügybuzgó segédgondnoka, hű férj, szilárd jellemű hivatalnok, népszerű, önzetlen emberbarát földi maradványa mult augusztus hó 25-ik én d. u. 4 órakor tétettek le örök nyugalomra a Kernenes-sömlyéni sírkertbe. — A halotti gyászszertartást felette — a háznál — a boldogultnak kebelbarátja Seregély György mezőlaki, a sirnál Kiss Gábor pápai lelkész végezte. Örök béke és nyugalom lengjen porai felett! — H a 1 a s i J óz s e f, tanitó. NECROLOG. í Simán Domokos. i A magyar prot. egyháznak gyásza van. Simén Domokos, a kitűnő egyházi iró, tudós és tanférfiu f. szept. 9-én reggel 2 órakor Kis-Kadáesban, öreg édes anyja karjai között hosszas szenvedés után meghalt. Nagy veszteség a tudományos theologiai szakirodalomra nézve. Az unitárius egyház, mely a második sarkalatos hivatallal, a főjegyzőséggel tisztelte meg érdemeiért, intézkedést tett a néhainak diszes eltemetése s a kolozsvári tanári kar és ifjúságnak a temetésen képviseltetése iránt. Simén D. az ős székely primori Simén-család ivadéka, született Udvarhelyszéken Tarcsafalván 1836-ban, hol atyja Simén János — a ma élő unitárius papok veteránja, lelkész volt. Tanulmányait a sz.-kereszturi unitárius algymnasiumban kezdte, 1854-ben Kolozsvárt folytatta. Végezvén a gymnasiumot és theologiát, az unitáriusok főtanodájában köztanitó lett, számtant, görögnyelvet tanított, s különösen rajzzal foglalkozott. Ez időtájban rajzolta és adta ki az utóbbi öt unitárius püspök jóltalált arcképeit. Mint végzett theologus előbb papi hivatalra készült, lelkének tudomány szomj a azonban magasabb cél felé irányitá törekvéseit. 1858—60-ban tanulmányainak határozott iránya még nem volt, szabad idejét nyelvészeti tanulmányok, zene, rajz s a műfaragászatban való önképzésre használta fel. 1860-ban előbb Németországon tett tudományos célú utazást, majd Londonba ment, az angol unitáriusok által erdélyi unitárius ifjak részére, a londoni Manchester new Collegeben tett ösztöndíjra, melyet először ő élvezett, s mely az unitárius egyháznak azóta annyi jeles tanerőt adott. E tanintézetben a görög, héber, arab, s más keleti nyelveket elsajátítván, a bölcsészettel és theologiával kezdett kiváló hajlammal foglalkozni s a Taylor és Martineau kitűnő vezetése alatt kiképződve, mint e téren valódi szakember, tért vissza 1861. nyarán Erdélybe. Egy évig állomás nélkül levén, tudományos irodalmi terveit rendezte, 1863-ban Székelykereszturra igazgató tanárnak választatván meg, mint tanár, paedagogus és igazgató,azon intézetet az ujabb neveléstani követelmények színvonalára emelte. Az ujabb unitárius tudományos irodalommal teljesen ismeretes levén már, felébredt benne a vágy, az erdélyi unitárius irodalom legrégibb termékeivel rendszeresen megismerkedni, s e célból a székelyföldön tervszerű kutatásokat tett, a régi, ritka példányú unitáriumokat, a többi magyar protestáns egyházi irodalom termékeit alapos bibliographiai ismerettel felkutatta, drága pénzen megszerezte, s egy oly szakkönyvtárt állított egybe, a minővel magános egyén, sőt intézetek is alig rendelkeztek. Már ekkor elkezdte tudományos irodalmi tevékenysége eredményeit közrebocsátani, részint a Keresztyén Magvetőben, részint a „Protestáns egyházi és iskolai lap"-ban. 1866-ban Kolozsvárra helyeztetett át, hol a főtanodában philosophiát, görögnyelvet, a theologiai seminariumban héber nyelvet s több theologiai tárgyat tanított. Kolozsvárt egy ideig gyakorlati papságot is folytatott, a midőn kitűnő egyházi beszédei s főleg meglepően szép szerkezetű imái által tűnt ki. Nagy részben övé az érdem, a Channing műveinek magyar nyelvre fordítása és kiadésa körűi, az unitárius tanári kar által kifejtett törekvések, sikereért. A Keresztyén Magvetőben közlött bibiibi tanulmányai, az önállóan is megjelent nagyobb művei közül Szentháromság története;" „Az evangéliumi csodák", „Szent történetek" stb. által a hazai theologiai irodalom elsőrangú notabilitásai közé küzdötte fel magát; tiszteletet szerezve nevének s egyháza hitelveinek ugy a hazai, mint a külföldi tudományos világ előtt. Mint tanár : sokoldalú tudománya s szigorú pontossága által nagy népszerűségnek örvendett a fotanodai ifjúság körében is, melynek a tudományos kutatás iránti érzékét, egyenesen az ő buzdításai és utmutató befolyása fejlesztették , a mai időben örömmel tapasztalt stadiumra. Bibliai magyarázata, A bibliai bevezetés, Dogmatörténet eimű müvei kéziratban bevégezve, több müve elkezdve, némelyeknek anyaga összehordva, feldolgozásra várva: maradt hátra. Több évig szerkesztette a »Keresztény Magvetőt" előbb mint Ferenc József, utóbb mint Péterffy Dénessel társ-szerkesztős egy ideig,mint könyvtárnok, a főtanoda nagy könyvtárát is kezelte. Bizalmas emberei, kikkel jövőre alkotott terveit közölte s kik tudták, hogy az unitáriusok egyházi és irodalmi története megírására hogyan készült ; a kik egy angol-magyar nyelvszótár megírása iránti vállalkozását örömmel üdvözölték egykor: ma a tervek félben maradását gyászolják.