Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-09-22 / 38. szám

T, Irta Lácai József, biz. Benedek. R. Németből fordította Lácai József. 64. Az Istennek sz. angyala. T. A régi énekes könyvből vétetett. R. Luther. Forditója ismeretlen. Régibb időben énekelték hazánkban a katholilvusok is, természetesen nem is sejtették, hogy ki a szerző. 67. A csillagos égnek. T. irta Lengyel R. szerzője Kleist (Ferenc, Nándor, előbb katona, majd porosz követségi titkár, igen termékeny költő, szül: 1769. mh: 1 797.) fordította Lengye!. 68. Nagy az ur. Erre is az elóbbi megjegyzés áll, Kleisté. 70. Adjunk hálát mindnyájan : T. A régi énekes könyvből vétetett. R. Dávid Ferenc elébb lutherán, majd ref. prédikátor, végre unitárius püspök a reformatio korában. 71. Járuljunk. T. a régi énekes könyvből vétetett. R. Huszár Gál reformátor. 72. Könyörögjünk. T. a régi énekes könyvből vétetett. R. Huszár Gál. 73. Jövel sz. lélek. T, a régi énekes könyvből vétetett. R. Szegedi Kis István nagy reformátorunk. 93. Isteme bizom magamat. T. irta Kornádi Nagy Mihály dorogdi (rectius Nagy Dorogh) prédikátor és tolnai esperest, — bizonyitja Benedek Mihály. R. Gellert német tudós és költő (lásd fentebb) műve után valaki a dunamellékéről. (E jegyzet erősitett meg azon hitemben, hogy Révésznek műve Írásakor nem volt még tudomása Tóth Ferenc „éneklő kará"-ról — mert külömben nem ignorálhatta volna teljesen, s itt is az i r ó t, — fordítóra igazitani, s a valakit bizonyos nevén kellett volna neveznie.) 95. Krisztus felkent. T. Lengyel József. R. Erről nem emlékszik, alkalmasint feledékenységből hagyta ki. 137 — 146. T. szerént: mind ezek a régi énekes könyvből vétettek által, a 143-at Földvári József igazítván ki, bizonyitja Benedek Mihály. R. A 137. Lutheré (forditója ismeretlen) a 143-at irta Németi Mihály kolosvári prédikátor, meghalt 1689. Igazította Földvári. (A birtokomban levő Schurig féle gyűjteményben a 137. nem neveztetik Lutherének (Preszburg 1857.) csak van fölé irva: Altdeutsch 1524. Lehet különben hogy e jegyzet a dallamra tartozik. Dobos ós Tóth D. pápai tanár urak azt mondják, hogy Német-alföldről származott.) 153. Krisztus ki vagy nap ós világ. T. A régi énekes könyvből vétetett. R. Régi latin ének, a 7—S században már meg volt, — németre fordította Musculus vagy Weis helvét reformátor, — magyarra valamelyik reformátorunk. 157. Adjunk hálát az urnák inert érdemli. T. A régi énekes könyvből vétetett. R. Szerzője Weis Mihály a német földön, valószínűen reformatio korából, forditója ismeretlen. 163. Én istenem sok nagy bűnöm. T. A régi énekes könyvből vétetett és meg is van igazítva, de ki által, nem tudom. . R. Szerzé Rutilius Márton (szül. 1550. mh. 1618) weimari lelkész és esperes, dicséreteink közül körül-belől ezen ének az, melyet legtöbb külömböző nyelvű felekezetek énekelnek. (Csakugyan ezt, és a 162. Ne szállj perbe.... hazánkban is igen sok helyütt hallám a róm. cath. kántoroktól.) 167. Jer, lássuk az ur keresztjét. T. Ki a szerzője nem tudom. R. Losonci. ! 170. Zeng nyelvünk. T. Lengyel József irja, hogy ezt egy Zámbori nevü debreceni ember irta, ki a maga nevét a versek első betűi által akarta kifejezni, de a redactió ezt észre vévén, a 4-ik versnél véget vetett a Záinbori énekének. R. szerónt is Zámbori Ferenc debreceni lakos. (Ha végig nézzük az énekirók névsorát, méltán csudálhatjuk a lelkesedést, vallásos buzgóságot, mely az időben a szíveket áthatotta, különösen a „maradi''-nak neveztetni szokott Debrecenben, hol a püspök mint gyűjtő, igazgató, mondhatnók szerkesztő, lelkész, városbíró, senátor, orvos-doktor, tanár, katonatiszt, közlakos, egymással versenyzett a nagy munkában). 172. 173. T. szerént vétettek a régi énekes könyvből ós főtisztelendő Generális Nótárius és debreceni prédikátor Diószegi Sámuel által megigazíttattak, — bizonyitja Benedek Mihály. R. szerónt a 172. szerzője Batizi András reformátor, igazították Diószegi és Benedek, a 173. régi, ig. Diószegi. 177. Simeon éneke. T. Vétetett a régi énekes könyvből. R. Luk. 2. ?9—32 verseiből franciául irta Marat, magyarra fordította Szenei Molnár Albert. (Lehetetlen meg nem jegyezni, hogy lehet az, hogy a tudós ós buzgó történész Tóth Ferenc, még az ily históriai nevezetességű énekeknél is megelégedett a „vétetett a régi énekes könyvből" kifejezéssel, s nem kutatott a