Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-27 / 4. szám

azon felvilágosult patrióta atyáról, a ki gyermekeinek és unokáinak egy átkos örökséget hagy hátra, t. i. a becstelenség, lelkiismeretlenség, képmutatás és gyávaság példáját ? Hiszitek, hogy ezen az uton valaha Indiát javítani lehet? Várjatok a végitéletig, és látni fogjátok, hogy ama nap sohasem jött el. Várjatok hasonlóan a kis gyermekhez, ki azt mondá: hadd száradjon ki a folyó vize, s aztán átmegyek rajta. Várjatok örökké, a viz nem fog kiszáradni és ti sohasem fogtok a folyam másik partjára jutni. Azonban ha a dolgot komolyan veszitek, azt mondom, hogy eljött az idő arra nézve, hogy egyesüljünk s a nagy munkát megkezdjük. Mi az, mi Bombayban oly sok testvéreimet körömbe gyűjtötte ? Ki vagyok én, hogy ti eljöttök azért, hogy engem hallhasatok ? Hogyan vagyok én — egy bengál rokontok ? Az igen nagy többség közületek nem titkolhatja el az érzést, hogy én nem idegen, hanem honfitárs vagyok és az ügy, a melyről jelenleg beszélek, mindnyájunkra nézve közérdekű és fontosságú tárgy. Vonzalmaitok vonzalmaimmal össze vannak kapcsolódva, ti ugyan az társaságnak vagytok tagjai, a melynek én is tagja vagyok, és mivel ide jöttem, hogy feltüntessem vonzalmaitokat közös hazánk jóléte ügyében, ugy gondolom, hogy e gyűlés Bombay, egesz India haladásának egy garantiája, egy alaposzlop, a melyre mi hazánk jövő reményeit építhetjük. Tisztelettelj esn köszönöm, hogy hívásomra összegyűltetek s hálát adok annak alázattal, a ki bennünket ez estve egybevezérelt. Én hiszem és reménylem, hogy mi bennszülöttek: mindig érezni fogjuk, miszerint ámbár a hinduismus néposztályokat, kasztákat állított is fel közöttünk, ama nagy atyának szemeiben nincs semmi ilyfél© külömbség, hogy nemcsak minden kasztok indusai, hanem még a párzok, muhamedánok és európaiak is ugyanazon egy atyának fiai és hogy minden igazság, melyet itt bármelyikünk nyilvánít, szükségképen találkozni fog minden keblek tetszésével. (Hangos tetszés.) Ez az én hitem s azért jöttem én ide. Azt gondolám és érezém, hogy ti testvéreim vagytok, és ha én a testvérszeretet hangjain szólhatnék előttetek a nagy igazságokról, melyek mindnyájunk szellemi érdekeit érintik, bizonyos lehetek benne hogy viszhangra találok, és hogyha komoly a ti biztositástok, és mint a bennszülött társadalom igaz tagjai érzitek hazátok újjászületése kérdésének roppant fontosságát, mindegyitek a maga szerény körében tenni is fog valamit ez irányban (Tetszés.) Ily érzelmek és gondolatok, késztettek engem hozzátok jönni s ezekre van alapítva, minden hozzátok intézett apellatiom. Ti azt vélitek, talán én azért jöttem, hogy titeket a Brahma Samadsba térítselek ? Jó, de nézzük, mi az a Brahma Samads ? Hogyha én most réá czélzok, nem azért teszem, hogy tanait elemezzem, hanem egyedül azért, hogy jelezzem, mi történt a nemzeti reformatio érdekében az ország másik részében, ugy hogy ti ebből gyakorlati tanulságot vonhattok saját buzditástokra és útba igazitástokra. ^ A reformelvek, a melyeket én j képviselek, a bengáli Brahma Samads elvei. Ott a mozgalom már erős alapot nyert, s csudás haladást tett. Ott már ezernyi férfiak és nagy számú családok csatlakoztak a Brahma Samadshoz és közülök sokan, nemcsak elméletileg hisznek a monotheismusban, hanem törekesznek is ezeket az élet minden viszonyaiban szilárd hősiességgel megvalósitni, dacára üldözéseknek. Hála legyen Istennek, hogy megérhettük s láthatjuk a dolgok ily állását Nem egy reformer munkája maradt sikertelen, az utóbbi harminc év alatt meghiusult, nem egy állam férfiú törekvése is, ki a legnemesebb szándékkal fáradozott, meghiúsultak számos az anyagi jólét emelésére irányult tervek is, dacára a gazdagság, belátás, és hatalom óriási forrásának, és másrészről még is tény, egész Indiára nézve figyelemre méltó, hogy az Istennek néhány alázatos gyermeke, kik csupán őszinteséggel és bátorsággal birtak, ragaszkodásukat nyilvánították az igaz Isten iránt, ihlett bizalmukat helyezték az ő nevében, csodaszerű diadalt arattak Indiának vallási és társadalm fejlődése terén. (Vége következik) KÖNYVISMERTETÉS. A vallás- és közoktatásügyi m. k. ministernek a közoktatás állapotáról szóló és az országgyűlés elé terjesztett hatodik, 1875J6. évi állapotokat előtüntető jelentése Bp., m. k. egyetemi nyomda, 1878, A vallás- és közoktatási ministerium a közoktatás, valamint az emberbaráti és közművelődési intézetek állapotáról, az 1868. XXXVII1. t. c. 148 §-e rendeletéhez képest, évenként önálló kötetben szokta kibocsátani jelentéseit. Az eddigi rapportok jók voltak arra, hogy az ország közoktatási viszonyairól nagyjában tájékozódhassunk. De ha a jelenleg közzétett vaskos 4-rét kötet 852 lapját végig forgatjuk: belemélyedhetünk a részletekbe, s tüzetesen értesülhetünk hazánk közművelődési állapotairól. Itt van először közzétéve részletesen az egyes megyék tanügyi állása, külön tárgyalva az 1875 és külön az 1876-ik évben. Először jelenik meg a nyilvánosság előtt az állami népiskolák egyenkénti kimutatása, valamint a tanintézetekre utalványozott kiadások teljes táblázata. Tanulmányra érdemes tehát e mű, mely hazánk oly életbevágó fontosságú érdekeinek rajzát adja, mint a minő a népoktatás ügye. Hivatalos kiadványnyal lévén dolgunk nem sokat vártunk e kötettől sem. Különösen a statistikai adatokról, régi tapasztalatunk nyomán, előre is tudtuk, hogy hiányosak lesznek, s valóban azoknak is találtuk. Apróbb tévedésekről, hogy pl. Árva s Gömör megyében román ajkú tanulók és tantermek szerepelnek tót helyett, — nem teszünk említést; mert ezek sajtóhibák, melyek jó részben az egyetemi nyomda rovására 8*