Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-09-08 / 36. szám

Több panasz tölté ki a késő órákat s 5 órányi ülésezés után, az" esperes imával és áldással feloszlatá a gyűlést. A délutáni órában összejöttek Trsztyénszky F. esperes, Hollerung K. lelkész, Goschenhofer J. s. 1. és alólirott, hogy a papi értekezlet újonnan életbeléptetéséről tanakodjanak. Miután az esperes úr közreműködését Pozsonyban biztositá, a pozsonyi esperesség több papja is mint résztvevő ismeretes, Hollerung úr megigéré a mosonyi lelkész urak meghivását, úgy hogy az értekezlet megalakítása a ker. gyűlés alkalmával reménylhető. SCHLEIFFER KÁROLY, esp. jegyző. Az unitáriusok egyházi főtanácsa. Az unitáriusok egyházi főtanácsi gyűlésüket f. évi augusztus 25—27 napjain tartották meg Kolozsvárt főgondnok mltgs. Dániel Gábor, udvarhelymegyei főispán és főt. Ferenc József, püspök rendes elnöklete alatt mintegy 60—70 egyházi tanácsos jelenlétében. A gyűlést a szokott módon az érdemes püspök nyitotta meg rövid, de tartalmas beszéddel, melyet esp-Kiss Mihály ur Istent segítségül hivó imája követvén, a tárgysorozat olvastatott fel.4

3 Első tárgy a fojegyzőség kérdése volt. A mult főtanács alkalmával főjegyzőnek megválasztott Simén Domokos folyton tartó gyengélkedése folytán lemondását beadván, kérte e hivatal alóli felmentetését, mit a íőtanács nem fogadott el, hanem tekintettel a főjegyző sajnos betegeskedésére helyettesítéséről továbbra is intézkedett. Ezután a szükséges bizottságok kineveztetvén, felolvastattak a püspök és képviselő tanács évi jelentéseik, melyeket a gyűlés nem csak örömmel hallgatott végig, hanem tekintettel az azokban foglalt értesítésekre és jelentésekre mind a püspöknek, mind az e. képv. Tanácsnak méltányló elismerést és meleg köszönetet szavazott a vallásközönség közügyeinek egy évi bölcs és tapintatos intézéseért. Továbbá az évi jelentések során tudomására hozatott kegyes adományokért a nemes adakozóknak, névszerint volt főgondnok Gálfalvi Imre özvegye Sala Károlina ő nagyságának, Szentiványi Gyula brassó- és fogarasmegyei főispán urnák és neje Szabó Polixéna ő nagyságának stb. köszönő, — Káli Nagy Elek főgondnok elhalálozása alkalmából özvegyének résztvevő iratot határozott küldeni, valamint báró Baldácsi Antal ur, az egyetemes protestáns egyház jóltevője halála feletti részvétének jegyzőkönyvileg kifejezést adott. Érdekes részét képezték a főtanácsi gyűlésnek a nép-, közép- és főiskolákról való tudositások, melyek a vallásközönség nevelésügyének fokozatos fejlődését és haladását tanúsították. Hiányok ugyan most is mutatkoznak és mutatkozni is fognak mindig, mert amint Jézus mondotta : „Szegények mindenkor lesznek veletek; de azért a haladás évről évre látszik s ez a jövőnek legbiztosabb záloga. Az iskolákkal és tanügygyei kapcsolatban most is merült fel a magas kormánynak egy pár rendelete, a melyek semmi esetre össze nem egyeztethetők az egyházak Önkormányzási hatóságával. Ilyenek az osztályugrások engedélyezése, a tisztán felekezeti iskolai célokra tett alapítványok kezelésének kérdése, a melyekre nézve némely túlbuzgó tanfelügyelő illetéktelenül évenkénti számadású kimutatásra lenne hajlandó vonni az ekklésiákat, a melyekre nézve az egyházi képviselő tanácsnak határozatait a főtanács részint magáévá tette, részint a maga részéről is hasonló szellemben feliratot határozott a magas kormányhoz intézni. Az egyházi életet illetőleg szomorú jelenségnek tünt fel a vadházasságok szaporodása, melyeket részint a katonai intézmény, részint a szerencsétlen kimenetelű vegyes házasságok kötelékéből való nehéz kibontakozás vonnak magok után. E kérdés adatgyűjtés és bővebb tanulmányozás végett a püspökséghez utasíttatott. Úgyszintén az egyházi szertartásokat illető némely indítványok közöltetni határoztattak az egyházkörökkel véleményadás végett. A közpénztárt s iskolákat illető számadások rendben találtatván, a feloldozó levelek számadóknak kiadattak. A jövő évi költségvetés megállapíttatott s a mutatkozó hiány fedezetére a gondoskodás megtétetett. Egyszersmind ujabb meg ujabb intézkedések tétettek az ekklézsiák pénzvagyonának biztos kezelésére. Tekintettel az unitárius egyház első püspöke Dávid I Ferencz háromszáz évfordulati nagy emlékére meghatároztatott, hogy a jövő 1879-ik évben zsinati főtanácsi i gyűlés fog tartatni, a mely hatáskörét illetőleg tulaj donj képpen az évi egyházi főtanácsok hatáskörével bír s ettől csak annyiban különbözik, hogy a sarkhivatalnokok I választása, mint püspök és főgondnokok rendesen zsinati gyűléseken történnek s a papok is ott szenteltetnek fel; de éppen ezek által népesebbek levén és szabályszerűen vidéken tartatván, a vallásos élet elevenitésére nagyobb befolyást gyakorolnak, mint az évenként Kolozsvárt tartatni szokott egyházi főtanácsok. A zsinati gyűlések tartása felett határozni az egyh. főtanácsot illeti s legalább négy év alatt, egyszer tartani az egyházi törvény rendeli. Élénkebb vitára az egyházi főtanács házszabályai és a tordai középtanodának egy polgári iskolával kapcsolatba hozásának kérdése szolgáltattak alkalmat, mely két ügy egy egész napi tanácskozást vettek igénybe. Az unitárius egyház ugyanis pátriárchális szerkezeténél fogva az egyházi törvényeket nem elméletileg alkotta meg, hanem a gyakorlat és szokás által kifejlett szükségekhez alkalmazkodva hozott évről évre minden irányban rendszabályokat s azok irányadása mellett folytatta tanácskozásait is. Az elnökség bölesesége s a tanácskozó tagok egymás iránti szeretete és türelme feleslegessé tette a tanácskozási szabályok paragrafusokba 72*