Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-09-01 / 35. szám

cikkelye, mely szerint „lelkészül választható minden oly rendes és felavatott segéd- vagy helyettes lelkész, a ki ugyanazon egyházmegyebeli gyülekezetek bármelyikében működik" — és ,választható az egyházkerület lelkészi képesítettséggel biró minden tisztviselője, valamint főis­kolájának lelkésztanárja isa . A testvér egyházkerület saját hatósági körében tett intézkedéseinek tárgyalása, annyival inkább birálása nem tartozhatik ugyan a köz­gyűlés feladata és jogai közé, ennélfogva a tudomásul esett czikkelyek nem is vehetők érdemleges tárgyalás alá; de mégis, mivel ezen szabály kizárja a kerület körén kivüli minden képesített lelkésznek választhatóságát s igy ez a viszonyosság elvét továbbra is fentartani óhajtó s erről még azon esetben is, ha a hivatolt cikkeket a dunántuli kerület rendszeresen életbe léptetné, lemon­dani nem kívánó egyházkerületnek sérelmével állhatna csak fenn, és így az egyházkerületek között levő közös célok igényelte összeköttetés szálai a kivánt összetartás helyett ez által is lazulnának: a közgyűlés nem hagyhatja észrevétel nélkül a célzott intézkedést, s miután ennek tudomására jutott, nem tilthatja meg magának, hogy megilletődésének és aggodalmának kife­jezést ne adjon. Egyszersmind a dunántúli e.-kerület a testvériség és közösség alapján eddig gyakorolt viszo­nyosság további fentartására az elnökség által intézendő külön átiratban felkéretni határoztatik. Kiadta Budapesten, 1877. május hó 15. Farkas József, egyházkerületi aljegyző. ://: Főtiszteletü e.-ker. közgyűlés! Alólirottaknak hivatalos tisztükké tétetett a dunamelléki ev. ref. e.­kerületnek mult évi junius 10. és következő napjain tartott közgyűlése által, — melynek jkönyve 53. sz. alatti határozatát ide mellékeljük — a dunántúli egyházkerü­letet tisztelettel megkeresni, azt atyafiságos bizalommal s szives szeretettel felkérni következő előterjesztésünk és kérelmünk figyelembe vételére s méltatására. Egyházkerületi közgyűlésünkben megilletődést s aggodalmat idézett elő a testvér egyházkerület lelkész­választási szabályzatának 4. és 5. cikke, melyek szerint az egyházak csak a kebli azon rendes lelkészeket vagy felavatott káplánokat választhatják meg, kik ugyanazon egyházmegyebeli gyülekezetben működnek, s a lelkész­választási szabadság nem terjed ki szélesebb köre s térre, mint a dunántúli egyházkerületre s annak tisztviselő személyzetére. Egyházkerületünk nagy fontosságot s magas értéket tulajdonit a szentek egysége evangéliomi elvének s ennek az élet- s gyakorlatban érvényesítésének ; ugyanaz mindenkor s mindenhol igyekezett a testvériség Jézusi irányelvét követni: határozataiban, intézkedései­s tetteiben, valamint készség és örömmel viszonozta az atyafiságot és barátságot, a bizalmat, szeretetet és hűséget kölcsönösen. Innen van, hogy egyházkerületünk megille­tődéssel és aggodalommal lát és tapasztal minden oly intézkedést, mely az egyházkerületek között levő és kivánt összetartást megszaggatná, sőt csak tágitná is. Innen van, hogy mi egyházkerületünk keblébe készséggel elfogadtuk s ezentúl is elfogadjuk mindegyik testvér­, egyházkerület lelkészeit és káplánjait, kik itten a gyüle­kezetek által törvényszerűen megválaszíattak lelkészekül . s káplánokul. Szabadjon remélenünk, hogy a dunántúli egyházkerület nem fogja rendszeresen életbe léptetni az érintett, saját gyülekezeteinek jogát mértéken túl korlá­tozó, sőt szintén megsemmisitő, reánk nézve pedig sérelmes . határozatot, inkább a közösség alapján eddigelé gyakorolt I viszonosságot meg fogja újítani s tovább is fenntartani. Többire midőn egyházkerületünket a szomszéd egyh. kerületnél az egyesség, közösség és testvériségbeajánljuk s magunk irányába méltányosságot és viszonosságot igénylünk, remélünk és várunk teljes tisztelet s az Úrban atyafiságos szeretettel vagyunk a főtiszteletü egyház­kerületnek Budapest, május 16. 1877. kész szolgái: Török Pál a dunamelléki ev. ref. egyházkerület super­intendense, gróf Lónyay Menyhért főgondnoka. •///. „Amily megnyugtatóan hatott ránk a testvéregy­házker. idézett j. könyvének azon prot. elvből folyó kije­lentése, hogy saját hatósági körünkben tett intézkedésünk tárgyalását, annyival inkább bírálatát, nem tekinti feladata s jogai közé tartozónak : oly meglepetéssel olvasta ki egyházkerületünk amaz előzményből, azon követ­keztetést, hogy „nem tudta magának megtiltani" a testvér egyházkerület, a fentidézett lelkészválasz­tási szabályzat feletti „megilletődése, sőt aggodalma" kijelentését. Kecsegteti azonban egyházkerületünket a remény, hogy amint a testvéregyházkerület azon állás­pontra helyezkedik, amely egyházkerületünk közönségét, a minden egyháziasságot leromboló korteskedések elleni óvintézkedés szempontjából, a segédlelkészekre nézve behozott sorrend fen tarthatása; s a római egyházban az ős tiszta evaugéliomi elveket annyira leromboló, előttünk a történelemből intelemkép álló centrálisatiónális törekvésekkel szemben, az annyira szükséges öntevé­kenységet biztosító s a szabadságot védő autonómia érdekében irányozza, azonnal fel fogja ismerni a testvér egyházkerület, azon a felszín alatt rejlő indokot, mely egyházkerületünket az ő általa (t. i. a dunamelléki e. ker. által) elkárhoztatott intézkedés létrehozatalában vezette. Ép azért, intentiónknak nem szükkeblüsége, hanem tisztasága s célunk teljes tudatában kénytelen egyházke­rületünk, a testvériesség nevében oly sokszor elkövetett testvérietlenség ama kifejezését, melyre a testvér egyház­kerület elnökei csakis saját indításukból, de az egyházker. nevében, egyházkerületünkkel szemben vállalkoztak, midőn gyülekezetünk alig néhányát érint­hető idézett §-t, mint gyülekezettünk jogát megsemmisí­tőt, insinuálják s annak megváltoztatása iránt „igényt" formálnak, sőt szinte s elvárást" hangoztatnak, — mint belügyeinkbe avatkozást —• egyházkerületünk önérzeté­ben, határozottan visszautasítani: egyébként azonban a testvér egyházkerületet jó érzelmeinkről továbbra is biz­tosítván." A másolat hiteléül: Vályi Lajos, egy. ker. e. fő­egyző. DUNÁNTÚLI. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom