Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-08-25 / 34. szám

annyi szakavatott férfiú találtatik az iskolai teendők ellenőrzésére. (Helyes. Ugy van. Viharos taps.) Én azonban ugy látom, hogy ezen módon a felügyelet nem effectivabbá lesz, hanem diluáltatik és a felelősség oszlik szét számbavehetetlenül. Végre elismeréssel kell megemlítenem, hogy a nmltságu minisztérium itt az ország fővárosában egy tanszermuzeumot állíttatott fel (Helyeslés. Éljen!) és hogy a háziiparnak a népiskolával összeköttetésben tanítása iránt az e célra alakult egyesület közreműködésével szintén történtek kísérletek. (Helyeslés.) Ezek azon lényegesebb intézkedések, melyek utolsó egyetemes gyűlésünk óta a népnevelés terén eszközöltettek. Beszéde további folyamában utalva az ország szomorú politikai viszonyaira, azon nézetének ad kifejezést, hogy nekünk, kik első sorban vagyunk őrei a népnevelésnek, nem csak hogy csüggednünk nem szabad, de sőt épen ily végzetes pillanatokban kötelességünk szavunkat felemelni, s kérni a nemzet gondoskodását ma, midőn Európa megbízásából nemcsak vért, hanem sok milliót fordítunk idegen népek civilisálására, míg a magunk népének nevelésére alig néhány százezer forint van államköltségvetésünkbe felvéve. (Élénk helyeslés. Igaz! Ugyvan ! )Ideje felkérni a nemzet sorsának intézőit, hogy először itthon teremtsék meg azt a civilisátiót, amelyet aztán kifelé terjeszthetünk. (Élénk helyeslés és tetszésnyilatkozatok.) Felemlíti ezután a népiskolai törvény revisióját Hangsúlyozza a kisdedóvás ügyét, melyről a törvény nem intézkedik, pedig ezen ügyet nagy fontosságúnak tartja nemzetiségi tekintetben. A kisdedóvok szerinte, organikus összefüggésben vannak a népiskolákkal; eszerint tehát azok nak ügye ezekétől el nem választható, hanem együttesen oldandó meg. Felemlíti az állami és felekezeti, községi iskolák viszonyai rendezésének szükségét. A felekezeti és állami népiskolák és azoknak tanítói teljesen e g y e n j o g uakká teendők ; de akkor aztán a kötelességeknek is egyenlőknek kell lenniök. Elengedhetlennek jelenti ki, hogy a népnevelés a magyar nemzeti cultura nagy iskolája legyen. Igenis uraim, — igy végzi beszédét — a jól felfogott magyar nemzeti műveltséggel lehet e hazában a magyar nemzetiségnek hatalmát biztosítani, anélkül, hogy ez a más nemzetiségűek erőszakos elnyomásában álljon. Ha 800 év alatt nem sikerült, sőt nem is eéloztatott ez országban a sok fajból egy egynyelvű nemzetet olvasztani össze : ma sem kísérelhetjük meg az iskolai oktatással sem, hogy a nem magyar nemzetiségűek nyelvben is egészen magyarokká alakíttassanak. Ilyen chauvinismus távol van tőlem. De azt megkívánhatjuk az ő érdekükben is, hogy az állam hivatalos nyelvét az ország minden polgára értse, (Élénk helyeslés és tetszés), hogy minden népiskolában kötelező tantárgy legyen a g agyar nyelv. (Zajos éljenzés és taps.) Egy közös nyelv ismerete még nem zárja ki, hogy ők a saját nyelvöket beszéljék és ápolják, de biztosítja azt, hogy ez ország bármely fajához tartozó polgárok egymást megértsék. Azonban a magyar nemzeti közoktatás alatt nem is csupán a magyar nyelven tanítást értem, igenis, lehető nem magyar nyelven, de németül, románul, tótul is tanítani magyar szellemben, a magyar államhoz való ragaszkodást és érzületet, ápolva, fejlesztve és terjesztve a magyar műveltséget. E műveltségnek munkásai^ küzdő bajnokai vagyunk első sorban mi, hazánknak olyan hadserege, amely nem vérrel, de életének és egész életén át munkájának odaadásával küzd azért, hogy itt necsak egy állam tartassék fenn, hanem hogy ezen állam minden izében és szellemében magyar is legyen. (Elénk tetszés és taps.) Teljes hittel vagyunk az iránt, hogy midőn a nemzetre appellálunk, midőn kérjük, sürgetjük, hogy bennünket az őt megillető áldozatkészséggel támogasson, szavaink nem fognak a pusztában elhangzani, hanem arra ép ugy tettekkel fog a nemzet felelni, mint a II. egyetemes gyűlésünk kérelmére. (Elénk tetszés.) Ezen hitben, ezen reményben a 111. egyetemes néptanítói gyűlést megnyitottnak nyilvánítom. (Zajos, hosszan tartó éljenzés és taps.) Iskolai értesítők. — Hatodik közlemény. — 55. A késmárki ev. kerületi lyceum értesitvénye. Igazgató Scholc Frigyes. Értekezések : Néhány igénytelen szó egy elavult tárgyról, a probléma trisectionisról, Kiszclly Ervintol. Késmárk égalji viszonyai és az 1877-dik évben tett meteorologiai megfigyelések havi és évi eredményei, Klein Páltól. Tanulók sz. 453, kik közül csak 176 magyar nemzetiségű, 222 német, 55 tót. 56. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet értesitője. Tartalmát nem a jelentés képezi a lefolyt évről, hanem értesítés azok számára, akik az intézet hallgatói közé be akarják magukat a jövő tanévre iratni. 57. A keszthelyi községi elemi népiskola név- és érdemsorozata. Igazgató Pöltz Pál. Növendékek sz. 558. 58. A keszthelyi kath. algymnasium értesitvénye. Igazgató Sailer Ármin. Értekezés : Az égalj és ember kölcsönös egymásra hatása, Kővári Károlytól. Tanulók sz. 92. • 59. A minorita tanítórendiek vezetése alatt álló kézdivásárhel y-k a n t a i r. kath. algymnasium értesitvénye. Igazgató Szijjártó Izidor. Értekezés : A polgári erényekről, Szijjártó Izidortól. Tanulók sz. 99. 60. A kiskunhalasi helv. hitv. lyceum értesitője. Igazgató Csontó Lajos. Értekezés : Pár szó a gymnasiumi rajztanítás érdekében, Bitzó Gézától. Tanú-