Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-08-18 / 33. szám
azokkal épen ellenkeznek: közgyűlési tárgyalás előtt nem teljesíthetők és nem körözhetŐk ; a lelkészek, segédlelkészek, átalában minden egyházi hivatalnokra, gyülekezetekre és egyházmegyékre, az egyházi szolgálat és kormányzás minden irányában kellőleg felvigyáz ; minélfogva minden egyházi hivatalnok köteles minden ügyben, valahányszor a püspök kivánja és felhívja vagy felhivatja, hozzá jelentést terjeszteni fel. Különösebb kötelességei : a) minden évben, — ha a körülmények és viszonyok engedik — legalább egy egyházmegyében létező gyülekezeteket, s azoknak iskoláit meglátogatni, az illető esperest és segédgondnok kíséretében; b) az egyház levéltárára felügyelet s annak ellenőrzése ; ennélfogva gondoskodik, hogy az egyházkerületi közgyűléseken tárgyalt ügyek okmányai, az eredeti jegyzőkönyvekkel együtt az illető jegyzők által a levéltárnoknak pontosan átszolgáltassanak ; nemkülönben azon iratok és okmányok is, melyek a közgyűlés által nem tárgyaltattak, de püspöki elintézést nyertek, a püspöki naplóval együtt a levéltárba tétessenek ; felügyel, hogy a levéltár rendezett állapotban legyen ; c) az egyházkerület főiskolájára való közvetlen felügyelet; annak vizsgálataiban részt vesz, más időben az intézetet vagy intézeteket meglátogatja; minden nevezetesebb mozzanatról, mely a főiskola életében felmerül, az illető tanárkaroktól tudósítást kiván ; d) az egyházkerületi közgyűléshez évenkint jelentést tesz az egyházkerület egyházi és iskolai állapotról ; e) az egyházkerületi közgyűlés és törvényszék összehívására és vezetésére nézve intézkedik. IV. Fejezet. Egyes egyháztagokról. 177 §. A 14. §-ban foglalt jogok és kötelességeken kivül, minden egyháztagnak kötelessége a szentírás tanítása szerint, inteni azokat, akik rendetlenül járnak 1 Thess. 4 ; inteni mint atyjukfiát 2 Thess. 3, 15; felépíteni alázatosságnak lelkével GAL. 6, 1 ; akik pedig netalán ezen testvéri s jóakaratú intést figyelembe nem vennék, s folytonosan rendetlenül járnak, azokat a presbyteriumnak a lelkipásztor utján feljelenteni, mely hivatva van az egyházi fegyelem gyakorlására, melynek e tekintetben minden egyházközségi tag alá van rendelve. 178. §. Az egyházi fegyelemnek célja, hogy a gyülekezet kebelében a tiszta erkölcs és vallásosság minél erősb növekedést nyerjen ; ennélfogva minden presbyterium a helyzeti körülmények és viszonyok szerint önmaga határozza meg az eljárási módozatot az egyházi fegyelem gyakorlására nézve. RÉVÉSZ BÁLINT, TÓTH SÁMUEL, bizottsági elnök. bizottsági előadó. BELFÖLD. Baldácsy temetése— Eredeti tudósítás, — Báró Baldácsy Antal a gazdag főnemes e hó 13-án délután temettetett el. Nincs az összes magyar protest. egyház különböző felekezeteinek oly tagja, akinek lelkéből a kegyelet és hálának egy gondolata nem szállana a sírhalomra, melyben a kath. vallású főúrnak hamvai nyugosznak. Nem célunk sem élet, sem jellemrajzát adni az elhunytnak, remélvén, hogy ezeket nemsokára lesz alkalmunk egy avatott tollból bővebben megismernünk: csak egy jellemvonását akarjuk érinteni, mely őt a mindennapi emberek nagy tömegéből magasra kiemeli, és ez hazájának s a magyar nemzetnek határtalan szeszeretete s ezeknek szabadságáért rajongó lelkesedése. Baldácsyról kortársai, kivált közelebbi ismerősei igen kedvezőtlen ítéletet mondanak, azon hatás nyomása alatt mondván ki véleményöket, melyet változékony kedélye és külső modora tett reájuk. — Nincs és nem is volt nagy ember, aki hibáknak és félszegségeknek ködébe ne lett volna burkolva, azoknak szemei előtt, kik nem a szellemet, de magát az embert közvetlen közelről látták ; az idő azonban eloszlatta a ködöt, s a történelem előtt csak a szellem maradt meg. A sok apró szép és dicséretes tulajdona kisebb körökben leköthetik ugyan a figyelmet, de nagy emberré senkit sem tesznek ; ha ellenben valaki egyetlen egy, de nemes és nagy eszméért lelkesedni, évtizedeken keresztül érette küzdeni és nagy áldozatokat tud hozni: méltó, hogy a nagyok pantheonának kapui megnyíljanak előtte. Baldácsy felől legtöbben úgy vélekednek, hogy a prot. egyetemes egyháznak tett hagyományozásával, a prot. vallás iránti hajlamáról s a katholicismus iránti ellenszenvéről tett tanúságot. Nem olvastunk ugyan a báró leikében, de gondolkozásmódját ismerve, bátran állithatjuk, hogy a protest. egyházzal tett jótéteményének indoka, a magyar nemzet iránti szeretete volt. Évtizedeken keresztül foglalkozott a gondolattal, mikép lehetne a magyar nemzetiség emelésére és erősbitésére hasznos szolgálatot tennie. A történelem a magyar prot. egyházat mutatta fel előtte olyanul, mely a nemzetiségnek századokon keresztül legerősebb védbástyája volt, s hitte, hogy a protestantismus támogatásával a nemzetiségnek fogja tenni a legnagyobb szolgálatot.