Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-08-11 / 32. szám

1013 PltOTUSTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1014 SYNODALIA. . Az egyházalkotmány tervezetkészitésével megbízott konventi al"bizottság munkálata. (Folytatás.) Negyedik Rész. A magyar ref. egyházban a tisztviselőkre, hivatalnokokra, egyes egyháztagokra, átalában a belrendtartásra vonatkozó törvények. I. Fejezet. A lelkipásztorokról. 124. §. A lelkipásztori pályára lépő egyének feddhetlen erkölcsi eloéletök biztos megállapítása után, tudományos készültségüket illetőleg, szigorú vizsgálatoknak vettetnek alá. 125. §. A lelkészképességi vizsgálatok megállapítása, rendezése vagy módosítása, az országos egyházi tanács hatáskörébe tartozik. 126. §. Hogy a hivatalukat már elfoglalt lelkészek, azt jó eredménynyel folytathassák, az arra szükséges eszközökkel rendelkezzenek : azt figyelemmel kisérni és ellenőrizni, az esperesek kötelessége. 127. §. Segéd és időközi lelkészek mikénti alkalmazása tárgyában intézkedni, az egyes egyházkerületek jogkörébe tartozik. 128. §. A lelkipásztor hivatalos teendői: 1. a rendes vagy közönséges isteni tisztelet körében : az Isten igéjének hirdetése ; szentírás magyarázása ; könyörgés; éneklésre való felügyelet. 2. A rendes vagy közönséges isteni tisztelet körén kivül: a contírmátió ; esketés; betegek, foglyok és halálra Ítéltek látogatása; temetés. 3. A lelkipásztori gondozás körébe tartozó teendők : egyházi fegyelem ; viszálkodó házasok békéltetése ; az áttértek irányában eljárás ; közigazgatási, a törvényben meghatározott teendők; az egyház szellemi és anyagi ügyeire felügyelet; anyakönyvek vezetése; az iskolákra való felvigyázás. 129. §. Minden lelkipásztornak kötelessége: a nyilvános isteni tisztelet és sákramentomok kiszolgáltatása rendjéhez szorosan alkalmazkodni. 130 §. A lelkipásztor az Isten igéjét az ó és uj szövetségi canonikus könyvek alapján híven és buzgón hirdesse. Az egyházi beszéd tartásánál vezérigét, egyedül a cánoni tekintélylyel felruházott könyvekből vegyen s azt az egyházi szónoklat törvényei szerint dolgozza fel. Egyházi beszéde kidolgozásánál a hallgató gyülekezet miveltségi fokozatához alkalmazkodjék s annak tartalma világos és érthető, a ker. vallásos érzületet, hitbeni meggyőződést építő és erősítő, ne pedig kételyeket és aggodalmakat támasztó legyen. Általában a lelkipásztor egyházi beszédei által úgy az átalános emberi és keresztyéni, mint a hazai szeretetet ápolja és erősbitse, a politikai párttusát és színezetet, nemkülönben minden személyes vonatkozást gondosan elkerülvén. 131. §. A szentírás magyarázatra minden lelkipásztor lehető legnagyobb gondot fordítson, s az ily magyarázatoknál a ker. vallás sarkalatos alaptételeivel ellenkezőket ne tanítson. 132. §. A közönséges isteni tiszteleteken, egyházi beszédet csak a rendes lelkészek és segédlelkészek tarthatnak ; iskolatanítók csak akkor bízhatók meg e tiszt teljesítésével, ha hittanszaki tudományokat végeztek ; rendkívüli esetekben azonban, oly tanítók is félbocsáthatók az egyházi szószékbe, kik a hittanszaki tudományokat rendszeresen nem hallgatták, hanem az ilyenek a lelkipásztor által megjelölt könyvből tartoznak felolvasni a lelkipásztor által kiválasztott egyházi beszédet. Hittanszaki tanfolyamon lévő felsőbb tanúlóknak, ünnepkövetség alkalmával és más időben is mengedhető, hogy az isteni tiszteletet végezhessék; más szakiskolák tanulói annyival inkább gymnasialis növendékek, az egyházi szószékbe nem bocsáthatók, a lelkipásztor helyett az isteni tiszteletet nem végezhetik. — Átalában a lelkipásztorok mindazon egyházi beszédokért és magyarázatokért, melyeket helyettök igehirdetésre föl nem hatalmazott egyének végeznek : felelősséggel tartoznak; kötelesek ennélfogva azok beszédei tartalmáról előre tudomást szerezni. 133. §. Reformált egyházunk két vallásos cselekményt tart magától az úr Jézus Krisztustól rendelt sákramentumnak u. m.: a keresztséget és az úrvacsoráját ; s mindkettőt csak az igehirdetéssel megbízott rendes vagy segédlelkészek szolgáltathatják ki. 134. §. A sákramentumok rendszerint a nyilvános isteni tisztelet alkalmával, a gyülekezet jelenlétében szolgáltatandók ki. 135. §. Az egyházunkba áttért felnőttek csak akkor kereszteltetnek meg, ha nem ker. felekezet kebeléből jöttek át; vagy biztosan meghatározható, hogy még nem kereszteltettek meg. Az ilyenekre nézve a keresztséget mindig megelőzi a lcello vallásos oktatás ; és ker. hitükről, vallásos meggyőződésűkről nyilvános vallomástétel. 136. §. Rendesen a templomban a közönséges isteni tisztelet alkalmával, rendkivűlileg magán háznál is, bármely időben lehet keresztelni. Megjegyezvén, Jiogy a keresztszülőknek, vagy legalább az egyiknek, mint tanúnak jelenléte, a keresztség kiszolgáltatásánál nélkülözhetlenű l megk i vántátik. 137. §. Keresztszülők csak a keresztyén anyaszentegyház kebelébe tartozó egyének lehetnek ; s legalább oly korúak, hogy már az úri szent vacsorával éltek. 138. §. A keresztelésről rendszeres anyakönyv vezettetvén, a rovatok betöltésénél azok pontossága és hitelességeért a lelkész, úgy az egyház, mint az állam irányában is felelős. 139. §. Az úrvacsoráját a lelkipásztorok minden évben legalább hatszor, ünnep vagy vasárnap délelőtt, isteni tisztelet alkalmával szolgáltatják ki.