Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-08-11 / 32. szám
priváta leckét, én tágithatatlanul megkívánom, hogy o magát a Makó úr tanítványának is ismerje. Virradta olta éjfélig tanulni gyermeknek a testi növekedés miatt sem jó ; ezenfelül az ily tanulás csömört csinál és így veszedelmes. Keveset kell tanulni, de egész figyelemmel és soha nem menni addig tovább, mig azt, amit tanulunk, teljesen meg nem fogtuk. Bár a katechismus ne rablana el sok időt. Szükséges dolog a religio, de a katechismus nem religio. Mindezeknél nem kevésbé kérem az urat arra, hogy tartsa szorosan szemmel, kikkel társalkodik a fiam. Pubescet ! !! Rosz dolgok történnek az iskolákban. Ne engedje az úr, hogy nemjókkal társalkodjék. Méltóztassék neki semmi engedetlenséget, semmi parancsolat elmulasztását el ne nézni, és ha a megszólítás s megszégyenítés nem használna, publice is megbüntettetni. En gyermekeimet nem kényeztetem el, bár őket nagyon szeretem. Ajánlom magamat becses barátságába s maradok Septeuib. 14-d. 1825. alázatos szolgája: Kazincy Ferenc. U. i. Pecsét nélkül küldöm levelemet, hogy Makó úr is olvashassa. — Közli SIMON SÁMUEL, lelkész. *) A magyar nyelv tanításáról népiskoláinkban. Felolvasás, tartatott az aszódi tanítói-értekezlet, juuius 18-án Zsidón tartott gyűlésén. Tisztelt tanítói értekezlet ! A magyarnyelv tanításának ez idő szerint tüzetesebb indokolása alól fölment a magyar nyelvnek már a 40-es évektől hol kisebb, hol nagyobb eredménynyel szorgalmazása pestmegyei esperességi tót- és németajkú iskoláinkban. Nyelv lévén a nemzet jellege, s szellemi és anyagi életének mintegy szivütei-e, azt tehát ápolni s lendületben tartani volt és leend a legszentebb honfiúi kötelesség. A nyelv kifejezője az érzelmeknek, s ezek ismét fejlesztői s ápo!ói a köz- és ebben a magánjólétnek. így tehát a nyelv egyszersmind gócpontja úgy a nemzeti mint az érdekegységnek. A nemzet minden tagja egy láncszem. S ezzé az érzelmek kovácsolják; nemzetinyelv pedig a forraszték, mely azokat egy láncra kiegészíti. Nemzetinyelvegység nélkül pedig a nemzet oldott kéve, mely a legkisebb fúva lomra széthull. E nélkül a tudomány is csak elhangzó s z ó a pusztában, nincs, ki lelkesülne mellette; — csak állott portéka, mely vevőkre nem talál ; a legszükségesebb ismeretek, csak sziklára vetett m a g o k , nincs sziv, mely azokat befogadná ; csak nem várt vendégek, kik zárt ajtókra találnak. *; Az a pataki S publicus praeceptor( < , kinek ezen levelet Kazincy F. irta, Szabón János gömöri pap volt, s igy e levél eredetijét a rimaszombati gymnasium könyvtárának szándékozom, mint paedagogiai ereklyét, beküldeni. S. S. Nemzeti-nyelvegység nélkül ipar meg kereskedelem csak koldús-tarisznyák idegen küszöb előtt, csak házalásra utalvák. Nemzeti-nyelvegység nélkül a nemzeti erény, erkölcs, sőt a hazaszeretet is csak satnyúl, mint az idegen éghajlat alatt erőszakolt s ott tengődő növény. A hazaszeretet honanyai emlő, mely a nemzeti érzelmek tejével ápolja s edzi a tagokat egy nemzeti erőteljes testté, nemzeti nyelv pedig az erő, mely a nemzetitest életerein, minden szakmának a számára szállít szükséges életerőt, ágy az anyagi, mint szellemi tápban. Érzi ezt másajkú népünk is. Innen ered kegyeletes érdekeltsége a nemzeti magyarnyelv iránt, melyet anyanyelve mellett szintén édesdeden ápol s ápoltat gyermekeivel, úgyannyira, hogy tót- s németajkú községekben kivált a férfinem legtöbbje nemcsak érti, de folyékonyan beszéli is a magyart. Hogy azonban a magyar nyelv még szélesbkörű lendületet s életgyakorlati alkalmazást nyerhessen s népiskoláinkban lehetőleg rövid idő alatt a 3-ik elemi osztálylyal tanítási nyelvvé vá)hassék, ezt következőleg vélem elérhetőnek : A magyar nyelv-tanítás a gyermekek olvasási képességétől feltételeztetvén, e tekintetben a tanító urak lelkiismereti kötelességüknek tekintsék, hogy 2 tanévi első osztályú növendékeik ez idő alatt gyors szabatossággal olvasni megtanuljanak. Ezen célnak megfelel bármely magyar kezdő olvasókönyv, amenyiben itt az olvasni-megtanulás, s az olvasottnak magyarból anyanyelvére és viszont értelmezése beszédértelmi gyakorlat kibővítéssel az egyedüli cél. Hogy azonban itt kedvezőbb siker érettethessék el: a gyermekek az olvasnitanulással egyúttal az Írásban is gyakorlandók, még pedig palakőtáblán, arányt tartva az olvasással akként, hogy amit a gyermek elolvas, azt fel is tudja írni. Ezúton oda, lehet vinni a gyermekeket, hogy a tanító már a második tanév folyamában vagyis a 7 éves gyermekekkel magyarból anyanyelvre és viszont, palakőtáblára eszközöltethet az olvasókönyvből fordításokat, magától értetődik, ezt megelőző előszóval betanítás után. Itt is érvényesül az, hogy „littera scripta manet, non solum in charta sed etiam in mente." A Il-ik elemi osztály számára vagyis a 9 és 10 éves g}erőieknek olvasmányul Gáspár János a népiskolák II ik elemi osztálya számára irt „olvasókönyve" felelne meg. Ezen könyvet változatos tartalma és igy szóbősége teszi kiválóan a nyelvtanulási célra ajánlatossá. Ebből az olvasás szintén anyanyelvié értelmezéssel és viszont volna foganatosítandó. S ily módon két év alatt befejezhető. — Ezen osztály -lyala tantárgyak pedig a m.k. minisztérium által az alsóbb elemi népiskolák számára kiadott olcsó és érdekes tartalommal szerkesztetett könyvecskékből volnának beemlézendők. E könyveknek cime külön-külön: természetrajz, földrajz, magyarok története a népiskolák számára.
