Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-08-04 / 31. szám

magvas, hiterős, át inog át evangeliumszerű, ép oly ke­netes, mint tiizteli s épen azért nem csak épületes, de egyszersmind lelkesitő beszédével, hogy ő az Isten be­széde kétélű fegyverének ama jó vitéze. Isteni tisztelet után az egyház jegyzőkönyvének egy része tárgyaltatott le, aztán pedig a tisztelgő küldöttségeket fogadta püspök úr az egyház tanácstermében. Az egyház által a lövöldében rendezett közebéd, melyhez az ott állomásozó Schmerling ezred parancsnoka az ezred zenekarát kéretlenül volt szives felajánlani, lelkes pohárköszöntések közt a legderültebb hangulatban folyt le s nem mellőzhetem hallgatással annak egyik szép jelenetét, midőn t. i. Buol-Schauenstein es. k. tá­bornok, követve a jelenvolt törzstisztektől, eme megjegy­zéssel szorított kezet a sajó-arnóthi egyház egyszerű földmives küldötteivel. „Önök érettünk is dolgoznak, az Önök fiai küzdenek zászlóink alatt, Önök méltók a tiszteletre/ Ugyanaznap este az egyház felügyelője Furman János élvezetes hangversenyt rendezett a főpásztor tisz­teletére a paplak dísztermében művészileg képzett mű­kedvelő hölgyek és urak közreműködése mellett, mely 200 frton felül jövedelmezett a népiskolák felszerelésére s melyet kedélyes táncmulatság követett. A következő 3 nap az egyházi s gymnásiumi jegyzőkönyvek tárgyalásával s az elemi és (négy osztályú) gymnasiumi vizsgákkal telt el, mely napokon Furman János egyházfelügyelőnek, kinél ismét a katonai zenekar mulattatá a vendégeket felkéretlenül, továbbá Markó Pál sokérdemü presbyternek s Lichtenstein József esper. felügyelőnek volt a főpásztor, kiséretével együtt, magya­ros vendégszeretettel fogadott s ellátott vendége. Junius 27-ike, csütörtök, a diós-győri leány egy­háznak volt szánva. Számos fogatokon indult el kora reggel a főpásztort kisérő s részben a leányegyházból elébe jött hivek által képezett menet a kiesfekvésü Diósgyőr felé. A megérkezést harangzugás és tarack­durrogás jelzé. Az ősi vár festői romjainak lábánál fekszik az ev. egyház udvara, kissé már szűk, de jó karban tartott imaházával, levita lakával s uj kényelmes iskolájával, mely udvar bejáratánál zöld lombokból készült téres díadalívezet alatt Vida Dániel levita- tanító az egyházhívek s iskolás gyermekek élén meghatottan üdvözlé a főpásztort. Erre rövid isteni tisztelet, aztán az iskolai vizsga, végül pedig a jegyzőkönyv tárgyalása következett. Ezek után püspök úr megelégedését fejezvén ki az iskolában tapasztalt eredmény s a híveknél előta­lálható hitbuzgóság felett, mely azon törekvésben is ki­fejezést talál, hogy az egyház templom építésre alapot gyűjt, azt az egyházm. gyámintézet többszöri segélyezése mellett évenkint tetemes összegekkel gyarapítja, s idővel önálló anyaegyházzá igyekszik emelkedni,- és köszönetet mondva a levitatanítónak is buzgó fáradozásaiért az egyházlátogatást az oltárnál elmondott buzgó imával s főpásztori áldásával befejezte. Erre a leányegyház érdemes régi felügyelője Krandy Antal mint szíves házigazda által rendezett, vidám hangulatban elköltött ebéd következett a fürdő helyisé­geiben, mely alkalommal tréfás pohárköszöntővel meg­indított gyűjtés utján és adományozva lett ezüst pénzeknek háromszoros áron is ismételve, meg ismételve történt elárverezése által több mint 40 frt gyűlt össze a I diósgyőri templomépitési alapra. Püspök úr, minekutána a levitalak udvarán tiszteletére rendezett népünnepélyt is megtekintette volna, estvetelé visszaindult Miskolcra, Junius 28-án, pénteken reggel, mintegy befejezésül, az egyházmegye egyes gyülekezeteiben a múlt évben s i a jelenben megejtett egyházlátogatásnak, legelőbb is az | esperesség látogatási jegyzőkönyvének, — melynek tetemes részét az egyházmegyének Bartholomaeidesz főesperes | által nagy gonddal kidolgozott története képezte, — letár­gyalása, az esperesi s esp. felügyelői hivatal ügyvitelének s a különböző esperességi pénztáraknak és számadásoknak megvizsgálása következett, s az ügyek vitelében előtalált jó rend a püspök úr teljes megelégedésével találkozott. Ezzel befejeztetvén az egyházlátogatás összes teen­dői, püspök úr röviden s velősen előadta a miskolci egyház kebelében észlelt tapasztalatait s a tapasztaltak feletti ítéletét, melyet, mintegy dióhéjba szoritva legyen szabad nékem is itten a következőkben közlenem. Püspök úr örömét fejezte ki a felett, hogy a miskolci egyház az ujabb időkben az anyagi s szellemi feRirágozás terén szépen halad előre, amarról tanús­kodik a néhány évvel ezelőtt épült torony, a csak tavaly épült meglepően szép uj paplak, melynek földszintén 2 uj népiskolai tanterem, emeletjén pedig a tágas szép díszteremben a néhai Török Sándor adományozta gazdag­közkönyvtár is el lettek helyezve, továbbá az újból berendezett temető az abban újból épült kényelmes szegények háza ; a szellemi felvirágozásnak pedig az eddigi 2 osztályú helyett 4 osztályúvá kiegészített nép­iskolák s a közbecsülés, melyben a hívek a város és megye mérvadó körei előtt állanak, ékesen beszélő tanúi. Aztán elismerését fejezé ki püspök úr Zelenka Pál lel­kész irányában, mint ki ez egyháznak anyagi s eidcölcsi tekintetben valódi atyja, elismerését az egyház felügyelője, gondnokai, tanítói, továbbá tanárai között különösen a rögös pályáján már 37 év óta ernyedetlenül működő Szánthó János igazgató irányában ; aztán áttérve az egyház jótevőire, kiemelte Török Vilma úrhölgy mara­dandó érdemeit, ki az elhúnyt testvérbátyja Török Sán­dor által adományozott közkönytár elhelyezhetése céljából az új paplak építési költségeihez 3000 frttal járult s a noi tilléregyleteit, élén Mayer-Domby Paula úrnővel — mely ez egyházat évek óta tetemes összegekkel segélyezi, végűi köszönetet mondott az egyhásmegyei 2 elnök Barthalomoidesz János főesperes és Lichtenstein József felügyelőnek, kik őt fáradhatlan kitartással kisérték ezen egyházmegyében végzett 2 évi kőrútjában s intve mindeneket, hogy a buzgóságban ne lankadjanak, az egyházmegye összes gyülekezeteit Isten óltalmába aján­lotta, mire miután előbb Zelenka Pál a miskolci egyház, 62*

Next

/
Oldalképek
Tartalom