Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-07-28 / 30. szám

Elnöknek : Mészáros István esperes és bezi lelkész, jegy­zőnek : Bognár Endre l.-patonai lelkész újból 3 évre megválasztatlak. Fölolvasást tartott Bognár Endre. Fölolvasásának címe: „bibi. történetek tanítása a népiskolában". Felolvasó szükségesnek tartja, hogy a bibi. történetek tanításában három fokozat különböztes­sék meg, mindegyik fokozatnak külön-külön osztály fe­lelvén meg. Az első fokozaton előadatnának azó-s z ö v e t s é g­b ő 1 : 1. Ábrahám gyermekded hite, békeszeretete (ha te jobb kézre . . . .) 2. Mózes népéhez való ragaszko­dása. 3. Ruth gyöngédsége. 4. Dávid gyermeki bizalma (én Isten nevében megyek). — Az „uj szövetségből : 1. Jézus, az engedelmes fiú. 2. Jézus az emberbarát. 3. Jézus, a jó pásztor. — Mind oly alakok, melyek a gyermeki szívben örökre lenyomódnak és nem minden áldás nélkül. A második fokozaton, az ó-szövetségből 1. A te­remtés története (nem mint történet, de mint azon gon­dolatnak ruhája, hogy a világ mindazzal, ami benne van, természet és embervilág, munka és fáradság, öröm és fájdalom, nem a véletlen műve, hanem egy bölcs sze­rető kéz alkotmánya) 2. Káin és Ábel, mint a jó és rosz repraesentánsai. 3. Ábrahám, mint ki nem vonakodik, midőn Isten áldozattételre hívja fel. 4. Mózes,, midőn Isten parancsára épitve, Israelt kihívja Aegyptusból. 5. A jelesebb birák, mint egészséges népszellem képviselői, kiknek ébredése külsőleg is győzelemre visz. 6. Dávid és Salamon királyok egyes ragyogó vonásaikban. 7. Illyés rettenthetlen igazságszeretete. 8. a későbbi próféták, kik felrázni akarták a, népet az ő aléltságábói. 9. A zsidók száműzetése, mint istenitélet. Az uj testamentumból: 1. Jézus, mint ki engedel­mességénél fogva a legboldogabb az emberek között. 2. Az ő élete, amennyiben szeretet, jóttevés, önfeláldozás és igazságért való küzdelemben folyik le. 3. Ezt befe­jezi az ő halála, amely nem szégyenletes bukás, de fényes győzelem. 4. Az apostolok, István és Pál. 5. Jézus hasonlataiból „a magvető, a kovász, a szőlő mí­vesek és a királyi menyegzőről felvett példázatok. 3-ik fokozaton : Izrael országának története össze­függésben, úgy a keresztyén vallás az ő emelkedései és hanyatlásaiban. Természetesen itt is, amennyire lehet, a történeti eseményeket egyes kiváló személyek köré csoportosítva. Bibi. csudákkal népiskolában nem foglalkoznék. E felolvasás után érdekes eszmecsere indult meg az értekezlet tagjai közt. Nevezetesen 1. a sorrend el­fogadtatott, azon hozzátevéssel, hogy a történetek elő­adásában az összekötő fonal megtartassék. 2. A bibi. csudákra kimondatott, hogy végkép ne szoríttassanak ki az iskolából. 3. Azon kérdésre : Ki tanítsa a vallást az iskolában ? — véleményeztetett: Elv az, hogy a lelkész annak ta­nítómestere. De mert a jelen körülmények oly akadályt képez­nek, hogy azt a tanítók kezéből kivenni nem tanácsos, de nem is lehet, — működjék úgy a lelkész, hogy a tanítónak kezére adja a vallás tananyagát az által, hogy részben a katechizátió, részben a confirm, oktatás idején átdolgozza a gyermekekkel mindazt, ami a vallástaní­tásra vonatkozólag az iskolában előfordul. Szinte föntebbi felolvasó ismertette a maga eljárá­sát, melyet a confirm. oktatásában követni szokott. Egyes darabokat előadott. Álljanak itt némelyek kivo­natban. A „bűn." A bűn vagy cselekedeti, vagy mulasztási. Még pedig annak megcselekvése, amit tenni nem kel­lene ; és olyannak mulasztása, amit véghez vinni szent kötelességünkben állana. Aki tudna jót cselekedni és nem cselekszik, az olyan ember bűnös. Azért tehát soha el ne mulasszunk semmi jót, és véghez ne vigyünk semmi roszat. Azt a napot tartsuk elveszettnak, amelyben jót nem munkáltunk. Azt a napot pedig megnyertnek, ame­lyen jót cselekedtünk. 178 ének 4—5. (superint. ének. : könyv.) Hogy a bűn, mely az ember életében felüti az ő ldgyó-fejét, nem Istentől van, bizonyos. Mert Isten nem akarja halálunkat, hanem életünket. A bűn pedig csak halált hoz, eredménye soha sem lehet élet. A kívánság, minekutána fogamzott, szüli a bűnt, a bűn pedig nemz halált. Igy a bűn olyan plánta, melyet az ember ültetett, az ember neveit az ő saját veszedelmére. Mint minden plántát, melyet nem az én menyei atyám plántált keb­lünkbe, ki kell onnan gyomlálni : igy tépessék ki minden bűn az emberi szivből. Es ez megy, míg a plánta gyönge, mig a bűnnek gyökerei nincsenek mélyen elágazva az emberi szívben. De ha egyszer megerősödött, a bűn fog rajtunk uralkodni, nem pedig mi a bűn fölött, holott pedig írva áll : Ne uralkodjék a bűn a ti halandó tes­teiteken, hanem ti uralkodjatok a bűn fölött. Az okos em­bernek természetében fekszik, a helyett, hogy a kígyó által hagyná megmarni a maga sarkát, ő töri meg a kígyónak fejét. Ilyen kígyó a bűn, törd meg hát te is ennek fejét " „Jézus evangeliuma. . . " Ez az evangelium lett az első eszköz, amelylyel az emberiség nem csak megválto­tott, de naponta megválthatja magát a tudatlanság, vakhit, bünszolgálat, halálfélelme és még több alól. De váljon hogyan ? Ha én azzal az evangéliummal annyira foglalkozom, hogy az lesz nekem mindennapi gyönyörű­ségem, és ha, amire ezen evangelium tanít, azt el nem hagyom, de minden cselekedetemet aszerint intézem. Olvassátok azért az Írásokat, örök életnek beszédei van­nak benne letéve. Második megváltási eszköz: „Jézus élete": Ezt úgy használom fel az én javamra, ha az ő élete lesz az én életem is, ha cselekedeteimben azon úton járok, amelyen ő járt, ha az az isteni igazság lesz törekvésem célja, amely utánŐ törekedett. (283 én.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom