Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-20 / 3. szám

kodások is, melyek a szelid kormányos szelid szavára megszelidülni nem fognak, sőt ellenökben a szelidség semmivel sem fog többet érni, mint a gyengeség. Hol pedig gyenge a kormányos, tetszik tudni, hogy az a hajó nem úszik biztosan, csak vergődik. Most zátonyra jut, most parthoz ütődik, majd örvény csóválja meg, sőt be­csapnak ottan a hullámok is, melyek "a kormányost és evező legénységét nehéz munkáj okban — f lehűtik ; az utasok pedig háborognak és felpanaszolják a vitelbért. Legyen szabad tehát székfoglaló beszédének egy-két pas­susára pár sornyi legjobbindulatu észrevételt tenni. »Lel­kem őszinteségével kijelentem, hogyha az egyház hiva­talnokai méltatlan bántalmaknak lennének kitéve, a bán­talmazó és bántalmazott közé védfalként fogok állani. * De már azt ne tegye, mert akkor a falat ütik. Igaz, hogy a falnak nem fáj, de meglátszik rajta. Aztán meg arra is volt már eset, hogy a bántalmazó épen az ilyen véd­falra mászott fel, s üldözöttjére onnan parittyázott. Le­gyen inkább buzogány, mely mindenkor csak az igazság mellet buzog, a gazságot pedig lesújtja érdeme szerént. — „Oly iratot, melynek célja csak az lenne, hogy mást makuláljon, el nem fogadok, hanem szeretet­tel kérni fogom a beadót annak visszavételére.® De kedves, szeretettel teljes esperes ur, nem addig van az, hanem legyen ura mindenki a szavának, s ha nem tud lenni, azt bizony ne ölelgesse esperesi szerető karjaival, mert ez furcsa elégtétel lenne a makulált részére, hanem dobja el magától a közutálat szemétdombjára, — Álta­lában egy kormányzóban az atyai szeretet és szelidség mellett múlhatatlanul megkívántatik a birói szigor, és a ki csak az előbbivel akar kormányozni, könnyen ugy jár­hat, mint az Aesopus-féle léckirály. Márpedig sajnálnánk ha felülnének nagytiszt, ur hátára a f.-baranyai békák.— Beszédének azon részében, mely igy kezdődik: »A tör­ténelem azt igazolja,* valószínűleg theologiai ál­láspontját kívánja megjelölni; hanem oly mélyen elmerül a hit és lelkivilág mélységes tengerében, hogy ember legyen az a búvár, a ki kihalászsza azt a bizonyosságot, hogy tulajdonképen melyik részen áll hát a nagy­tiszt. ur. *) CSEPELI PÁL. KÖNYVISMERTETÉS. 1. ,Tankönyv*. Készítette Pap Ferenc evang. tanító. A dunántúli ágost. hitv. ev. egyházhevület által népiskolai tankönyvül elfogadva. 1877. Kapható a szer­zőnél, Ns. Magasiban, u. p. Kis Cell... 2 »Hazai történelem* jellemrajzokban szerkesz­tette Ebenspanger János tanár és képezdefönök Fol­sóTóvón. 1877. Két becses népiskolai tankönyv fekszik előttem, melynek ismertetését jónak láttam. *) Vajha egyik részre sem állana, hanem kövesse mindég személyes meggyőződését szilárdul. Szerk. Az elsőt „Tankönyv® cime alatt kiadta Pap Ferenc, evang. tanító. Hogy mennyire felel meg e könyv a nép­iskolák igényeinek, ha egyebet nem mondanék is, a kellő ajánlattal ellátottnak hiszem akkor, midőn a homlokzatára irt azon két sorra mutatok, melyben a dunánt. ev. egyházke­rület sietett e tankönyvet népiskolai tankönyvül elfogadni. Az első kiadás nyomban (800 példányban) hála Isten, el is fogyott már. A második kiadás most van sajtó alatt, e hó végén lesz készen. E , tankönyvinek foglalata kicsi. Pusztán 98 lapra terjed az egész ; és még is h é t tantárgyat ölel fel, ne­vezetesen : I Földrajz. II. Magyarország története. III. Alkotmánytan. IV. A keresztyén egyház története. V. Természetisme. VI Gazdaságtani ismeretek. VII. Ma­gyar nyelvtan. Mondják sokan magokban : hogyan fér rá ennyi töméi'dek tantárgy 98 kis lapra ? Hogyan lehetnek az egyes tantárgyak előadva, hogy csak némi tájékoztató ismerettel is gazdagítsák a növendék értelmét ? Bizony csak dióhéj az egész, de a melyben ép és nagy a mag! Kalauz, nem maga a széleskörű tudomány, de a mely jó kalauz, mert biztos uton vezet és a merre csak visz, mindenütt magyarázólag, ismerte­tőleg mutat az útba eső tárgyakra. E tankönyv segítsé­gével könnyű a tanítónak, még könnyebb a növendék kis gyermekseregnek a tudomány mezején virágot szedni) virágot kötni egybe, kis csokorba. Mert épen az történik itt, a mit a mezőn keres a szorgos munkás méhcsapat. Több virág van egymás mellett, hogy folyton és kedv­vel tudjon dolgozni, mert nem szeret e kis munkás egy szálon sokáig időzni, virágról virágra óhajt szállni, és minél több különféle virág leng körüle, annál gazda­gabban megrakodva tér haza, hogy a gyüjtötteket szét­szedve, otthon feldolgozza. Eddig ugy is az volt a baj, hogy vagy nem vol­tak tankönyveink minden egyes tantárgyhoz, vagy pedig a létezők oly vaskosak, hogy a sok levéltől nem fért a gyermek a dolog lényegéhez, mit keresett. Pap Fe­renc e hiányon segített s segített ugy, hogy könyvét a legszegényebb tanuló is megszerezheti, mert ára csak 25 kr. és még is h é t tantárgyhoz van kézikönyve. Mindenesetre tehát az ő »tankönyve® nyereség isko­láinkra, népnevelésünkre. De hogy mintegy azok előtt is felütve legyen e könyv, kiknek kezén nem volna, olvassuk ki belőle, a mi bele írva, nyomva van. I-ső tantárgy tehát: a földrajz. Kezdi az édes otthonnal, melylyel a gyermek ismerős. így megy tovább pontról pontra logikai rendben, mig nem imádott hazá­jának szép képe kerekedik ki előtte. Itt megismeri a gyermek mindazt, a mi hazájában nevezetes, emlékezetre méltó kerületenkint. (Mellékesen megjegyzem, hogy az erdélyi kerületben, vagy Erdélyországban Pap Ferenc már nem a»székeket4 szerepelteti, hanem megyék­ről beszél, a mint az ujabb törvényhozás Erdélyt is me­gyékre beosztotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom