Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-16 / 24. szám

szónoklataiban főleg a keresztény morált, a gyakorlati élet, a tudomány és társadalom nagy kérdéseit is fölvette alapigéűl. Ismerte a francia és angol egyházi remekirodalmat, de emellett koszorús költőinktől is vett idézeteket, hogy léleknemesítőleg hathasson hallgatóira. Szónoki műveit gyakran meríté a nemzeti érzület forrásából, s így nemcsak azok bensőségével, de közvetlenségével is hatott; míg imái szívből fakadtak, áhítatra ébresztők valának. Áz általa átdolgozott hittan, az angol józan liberálismus szellemétől van áthatva, s dogmatikájában az író önálló meggyőződése, az oktatás és szólászabadság képezik az alapot. Kriza mint pap érdemeket szerzett az unitárius theologia reformjában, s ebbeli irodalmi működésében kivált az angol-amerikai unitárius egyházirodalmi olvasmányai vezérelték. Az ő érdeme volt az is, Paget János közbenjárásával az angolokkal való régi viszonyt fölelevenítette. Legelőbb angol időszaki iratok, majd könyvek megküldéséban nyilatkozott e kölcsönös jóakarat. Majd unitárius magyar iíjak theologiai kiképeztetése Londonban vált lehetővé, miután az angol hitsorsosak e célra gyűjtéseket eszközöltek. Ennek kivívásában is nagy része volt Krizának, valamint abban is, hogy unitárius egyházi pénzalap, s így közvetve az unitárius tanügy megszilárdítására is inkább az angol és amerikai unitáriusok nevezetes összeggel járultak. Hívei nagy tisztelettel s még bensőbb szeretettel környezték az egyházának s nemzetének élő jeles férfiút, ki családi körben s barátai társaságában, ugy mint hívei tűzhelyénél, egész szívvel-lélekkel osztá bajaikat, vigasztalójuk volt bánatukban, s örömeikben kedélyes felvillanyzó lelki jóságával, kegyesen leereszkedő szelleméve1

. 1861. jún. 1-én lett püspökké választva, s ez idő óta még tágasb körben művelte azt, mit lelkész korában eljes önfeláldozással cselekvék, igazán egyháza „szentséges ügyeinek" szentelte magát. Nagy gondot fordított ez idő óta is a tanúló ifjúság erkölcs és irodalmi művelődésére : utasított, buzdított jó tanácscsal, jó példával. S hívei körében új lelket adott az áldozatkészségnek, miből már nem egy nemes mag termett áldásos és dús kalászokat. Községi iskolák állítására serkenté híveit, majd egyházi és népkönytárak állítására. 0 volt egyik kezdeményezője és megalapítója a „Keresztény Magvetőnek", mely ma oly becsülettel állja meg helyét a magyar egyházi irodalom terén, hatván higgadtan, igazságosan a vallási eszmék tisztázására. Ebben a folyóiratban megjelent dolgozatai, beszédei is nyomait hagyták és tartják fenn fenkölt szellemének, valódi apostoli jellemének, de ős szerénységének is, mely bár ismeretgazdagon kerűlve-kerűlte a fitogatást. Ugyan „Kriza érdeme volt jó részben az is, hogy Channing Ellery Vilmos világhírű művei jó magyar fordításban gazdagíták a magyar irodalmi könyvtárt. Kriza áldásos működése ezzel sem ért még véget, a szigorúbb értelemben vett egyházi irodalomban is fáradhatlan munkás volt; átdolgozta és kiadta a „Halott énekes könyvet", a , Keresztény vallás elemeit", írt „Nagy Katechesist," sat. Az emelkedő írókat szerette, buzdította ; a jelesebbek is köszönhettek neki egy-egy lángragyújtó eszmeszikrát, s a hazai és külföldi íiók kutatásainak is mindig hő pártolója volt; a fáradságot nem kímélte, ha jót, üdvöst tehetett, énjét nem kímélte. A csekélyebb szellemi mozgalmak egyháza körében ép úgy nem kerülték el figyelmét, mint a fontosabb mozzanatokat ép ő állítá előtérbe; így pártolta az „Unitárius kistükör" megjelenését, és melegen felkarolta azon eszmét, hogy Dávid Ferenc háromszázados emléke valamely alapítvány által ünnepeltessék meg, ezt minden unitáriusnak szívére kötötte. Kriza magánéletében páratlanúl gyöngéd férj, szerető, föláldozó apa ; a csapások lesújtják, de költői lelke ismét fölegyenesedik, nemes kedélye, humora enyhülést nyújt. Egészsége nem volt vasból, s így hirtelen elhagyta a szép lélek porhüvelyét: 1875. március 26-án borított gyászt családi körére, egyházára, de hazájára is bánatos volt olvasni, hogy a „kozkedveltségű ember", a jó polgár és derék munkás élni megszűnt. 2. Az iskolai takarékpénztárakról. Kővári László közöl egy érdekes cikksorozatot; melynek üdvös elveire a gyakorlatban is siker óhajtandó annyival inkább, mert a kolozsvári unitárius főiskola már a 30-as évekből bir „kölcoönpénztár"-ral. 3. A közoktatás Állapotáról. „Bny/ hazánkfia közli a miniszternek az országgyűlés eleibe terjesztett 6-ik jelentését 1875/6-ról. Tanúlságos képe ez a magyar közművelődésnek, kivált oly remek keretben, a mint ezt nemcsak kivonatban „Bny." írói tolla adja előnkbe. Sok az örvendetes eredmény, valóban feljegyzésre méltó. 4. Az „irodalmi értesít ő"-ben találjuk elősorolva : a.) „Egyházszer tartási dolgozatok," irta Ferenc József, unit. ^ püspök. Budapest, Franklin-társulat. 1878. 8. r. 184 1. Ára 1 frt 70 kr. b.) A „Keresztyén egyház rövid története", írta Német Károly Budapest, 1878. Franlin-társulat 16. r. 82 lap. Ára 30 kr. 5. A „Különfélék* rovatában egy tapintatos fölterjesztést látunk a Szent-István ünnepet érdeklőleg. Végűi ott áll az „Aranykönyv," mely a Dávid Ferenc alapítványra tett kegyes adományokat jelzi Az eredmény nagyon örvendetes, mert az alapítvány már is megközelíti a 6000 frtot, s egy jelzett újabb adománysorozat, azt nevezetesen felül is fogja múlni. A Marosy Gergely emlékére adakozást barátai még egy ideig nem szándékoznak bezárni, minthogy még számos aláíróra van biztos kilátás. Utoljára ki kell emelnünk azt, hogy e fűzetek Kriza János néhai unitárius püspök remekül eltalált élet-