Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-12 / 19. szám

insultusnak volt kitéve. — Az egyházmegye törvény­széke X. lelkészt vétkesnek találta, komoly megintésre Ítélte, s ez Ítéletet a nyugalmát vesztett egyház templo­mában a főesperes ur által kihirdetni rendelte. Im ezek valának — nagyjában, — amennyiben a tárgyak nagy száma közt, jegyzék hiányában emlékeze­tem meg nem csalt volna, — a f. évi tavaszi közgyűlés érdekesebb tárgyai. Még csak egy pár megjegyzésem van. — A közgyűlések egyszer tartatnak egy évben, s igy az ide tartozó tárgyak egész éven át gyűlnek az el­nökségnél, csudálatos mégis, hogy a tárgysorozatot a gyűlés napja előtt látni nem lehet; holott a házszabályok világosan megkövetelik, hogy a gyűlés napja előtt 14 nappal köröztessék az. Arról is intézkedik a hivatolt szabályzat, hogy a tárgyak beérkezésük ideje szerint igtattassanak a sorrendbe, s a szerint adassanak ki a jegyzői karnak véleményezés végett, Hogy lehet hát, hogy még a mult gyűlés előtt beadott ügyek, ujab­bak által megelőztetnek ? E tekintetben a konferentiára hivatkoznak; igaz, hogy ma-holnap nálunk is, mint a vármegyén a konferentia határoz, s a közgyűlés azt csak szentesíti. De viszont ez magyarázza meg aztán a gyűlések néptelenségét, az érdeklődés hiányát. Igy csak az fog odamenni, akinek ügye van. S a képviseleti rendszer egyházi életünkben áldásos előnyei elesnek. Jó az a konferentia, de ne feledjük, hogy némely ügyekben, mert hiszem, a legkitűnőbb hivatalnok is ember, az in­formatió egyoldalú lehet s ez a közügynek, úgymint a gyűlés méltóságának, tekintélyének csak ártalmára lehet. — A másik észrevételem az, hogy némely tárgyakon csak ugy könnyedén surranak át, végzés hozatala nélkül, hogy a közönség alig tudja, hogy ez ügygyei mi történt. Nézetünk szerint minden ügy, mely a tárgysorozatba fölvétetetett, ha­tározott elintézést vár, s arra kedvező, vagy elutasító végzést, — de végzést minden esetre hozni kell. Ezt szorosan szem előtt tartva, nem láttuk, — lehet ugyan, hogy a jegyző­könyvben benne lesz (minden hitelesítésén nem voltam jelen), de mi tudunk ügyet, melyre érdemleges végzés nem hozatott — Midőn a törvény iránt tiszteletet köve­telünk, magunk tartsuk meg először is a törvényeket. Fölemlités nélkül nem hagyhatom még azt a buzgó kitartást s nemes odaadást, mellyel szeretett segédgond­nokunk Ráday Gedeon gróf ur a 3 napon át, délelőtt délután tartott gyűlést a legnagyobb elismeréót, érdemlő tapintattal vezette, mint szintén elismerés illeti világi s egyházi tanácsbiráinkat is. — A gyűlés vége felé csaknem magukra maradtak. — Az ebédek csaknem, családias színnel bírtak, s távolról sem lehet azokat banquetteknek nevezni, amit igazol az is, hogy toaszt egy sem volt. — Hjah ! igyekezni kellett az evéssel is, hogy a félbeszakított munkát folytassák. Isten áldása legyen minden jó és tiszta törekvéseiken. X2. A szatmári ref. egyházmegye gyűlése. A szatmári ref. egyházmegye tavaszi gyűlését Kiss Áron esperes és Vályi János segédgondnok urak elnök­lete alatt april hó 9. és 10. napjain a szatmár-németi egyházban tartatott meg. A peres és küldöttséget igény­lett ügyeken kivül kiválóbb tárgyai a következők : 1. Esperes ur a gyűlés megnyitása után előterjeszté az egyház-látogatási jegyzőkönyv alapján nagy gonddal szerkesztett és összeállított esperesi jelentését, melyből örömmel győződött meg a jelen volt nagy közönség, hogy a valláserkölcsi élet az egyházmegye területén, ha nem virágzó is mindenütt, de átalában véve teljesen megnyugtató ; az anyagi állapot is a mostoha idők da­cára nagyobbrészt tűrhető. A jelentésben fordultak elő tárgyalást igénylő ügyek, melyeknek a gyűlésen leendő elintézése előzetesen is kimondatott. 2. Tárgyalás alá vétetett a püspök urnák folyó évi március 4-én 305 szám alatt kelt rendelete, mely szerint esperes ur utasíttatott, hogy a debreceni főiskola átala­kítására tett alapítványok hátralékainak hozzá megkül­dött kimutatását az egyházmegyei gyűlés által vétesse tárgyalás alá, a hátralékok behajtására nézve egyház­megyeileg tétessen hatályos intézkedést. Az egyházak, melyek már eddig is a kimutatás szerint esperes ur által körlevélben félszólittattak, hogy a gyűlésre küldendő képviselőik által tegyenek jelentést a kebelökben levő tartozások állapotáról : ujolag felhi­vattak, miszerint e tárgy felőli jelentésüket Írásban minél hamarabb terjeszszék be esperes úrhoz, hogy ő az egy­házkerületet a tartozások állapotáról értesíthesse. Különben bár az egyházmegye a debreceni főiskola érdekében mindent készséggel megtesz : a követelésbe tett tartozások behajtatásába, mint nézete szerint jog­körén kivül állóba nem bocsátkozhatott, hanem a fizetés iránti sürgetést továbbra is fentartani kívánta- aminek, ha várt sikere nem lenne, kimondatott, hogy a hátra­lékot az egyházkerület a birtokában létező alapító leve­lek erejénél fogva saját ügyvéde által legsikeresebben behajtathatja. 3. Az egyházlátogatóság, úgy a hozzá beadott is­kolai táblás kimutatásokból, mint tartott iskola-vizsgálatai­ból azon meggyőződésre jött, hogy a mult évben az egyházmegye által népiskolái számára kiadott tantervet számos tanító részint figyelembe sem vette, részint roszúl alkalmazta. A közgyűlés a tanítóknak kötelességévé tette, hogy a tantervet vegyék gondos figyelembe, és magukat szoro­san hozzá alkalmazzák. Evégett a dékán urak is uta­síttattak, hogy annak miként lett alkalmazására felügyel­jenek, és arról esperes urnák időnként jelentést tegyenek. 4. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv nyomán jelen­tetett, hogy amennyiben a fülpösi egyháznak temploma

Next

/
Oldalképek
Tartalom