Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-05 / 18. szám

Pancsován, ápr. 5. A folyó évi »Prot. egyházi és iskolai lap" 7-ik számában megjelent „uj zavargások a p:;ncsovai ágost. ev. egyházban® cimű, a szerkesztő ur neve alatt megjelent közlemény, — dacára annak, hogy abban, megbízható kútfőből vett hir közlése igértetik, sok tekintetben az igazság és a valódi tényállásnak meg nem felelt. Nehogy az olvasó közönség továbbra is a közlötteket készpénz gyanánt vegye, bátrak vagyunk alólirott, az ágostai hitvallásról a helvét hitvallásra áttért pancsovai polgárok a szerkesztő urat tisztelet- és bizalommal kérni, miszerint épen becses lapjának jó hire érdekében az igazság iránti tiszteletét ezúttal is kifejezendő, méltóztatnék következő, a valódi tényállásnak megfelelő helyreigazításunkat lapjában közzétenni. A pancsovai ágost. evang. egyházban a két párt nem paktált. A mult évben összeállított presbyterium nem volt felerészben a mi pártunkból való. A számadások felülvizsgálására kiküldött bizottságnak, — (egy tag kivételével az ellenpártból valának), — csakis az 1877. évi számadások felülvizsgálása engedtetett meg, mert a midőn az, az előbbi évek számadásainak felülvizsgálására, melyet pártunk évek óta eredménytelenül kérelmezett és amelynek megtagadása eredményezte az oly károsan dúlt viszályt, akart kiterjeszkedni, az ellenpárt a bizottságot működésében megszakította, mivel a bizottság az előbbi évek számadásaiban oly gazdálkodást vett észre, amelyet napfényre hozni nem tartotta tanácsosnak. Az absolutorium, dacára ennek az előbbi és az 1877. évet illetőleg és mondhatni, kierőszakolva általunk kétségbe vont 4 szavazattöbbséggel az az elleni szóbeli óvástételünkre nem tekintve, lett megadva. Igy tehát pártunkban a békétlenkedés és viszály megszüntetése iránt komolyan táplált és az előbbi évek számadásai felülvizsgálhatásának megengedésétől feltételezett remény és bizalom tökéletesen elenyészett. Koholmány és aljas rágalomnak nyilvánítjuk azon feltevést, hogy pártunk Rada Mihály és Wittigschlager urak, vagy bárki más által is a katholikus hitre áttéríttetni szándékoltatott*) ; mert ők pártunkat az áttérési szándékról lebeszélni igyekeztek, de minden fáradságuk sikertelen maradt, mivel az egész párt el volt határozva, hogy az ágostai hitvallástól kevésben különböző helvét hitvalluásak felekezetének hitére tér át és csak akkor határozza el magát további lépésre, ha megkisérlendő emiitett áttérés az ellenpárt alattomos ármánykodása által meghiúsulna. Hogy az áttérésre minő okok késztettek, azt bővebben és részletesen elősorolni — a protestantismns iránti kíméletből is — nem tartjuk itt helyén valónak, de azt minden kételyek és olyas gyanúsítások megszün*) Ezt senki sem állította. Szerk. tetése végett határozottan kijelentjük, hogy semmi idegen befolyás arra minket nem határozott. Most hisszük és reméljük, hogy rövid idő alatt alakuló uj egyházközségünkben a világosságot nem félő ev. ref. helv. egyházkormányzat alatt a soká nélkülözött békét és keresztyéni nyugalmat, uj egyházunk érdekében áldozatkészen és serényen fáradozva valahára élvezhetjük. A mármaros-ugocsai h. h. egyházmegye közgyűlése F.-Patakon. A mint az esperesi körlevél előre is tudatta : ápril 3-án d. u. egyházmegyei consistorium tartatott, melyben több peres ügyek részint elintéztettek, részint bővebb megvizsgálás végett küldöttségekre bízattak. Ápril 4-én fél 9 órakor vette kezdetét a nagygyűlés, a hol Sziget és Hosszumező kivételével, minden egyházak képviselői, többnyire minden lelkész s számos tanító, összegyülekeztek. AzUgocsában többnyire divatozó cikornyás éneklés végeztével, t.-újlaki lelkész Nagy Elek jeles és szívhez szóló alkalmi imája után, érdem teljes esperesünk egy, i a F.-Patakon ezelőtt 22 évvel tartott egyházmegyei közgyűlésre tett visszapillantás alkalmából, az akkor hivatalosan működőkről melegen megemlékezvén, méltó fájdalmának ada kifejezést afellett, hogy azok a bölcs „Palinurus"-ok, kik az egyházmegye kormányát erélyes kezekkel vezették, immár nincsenek közöttünk. Ezek közül fölemlité b. e. Batizi András szeretett volt esperesünket, kinek egyházmegyénk oly sokkal tartozik, s ki felett, mult őszi, Huszton tartott kisgyülésünk ez alkalommal „emlékbeszéd" tartását elhatározá és ezzel Biró Lajos, váraljai lelkészt bizta meg; ki is e megbízatás teljesítésére felhivatván: az emlékbeszéd felolvastatott 5 mely megragadó s a figyelmet mindvégig lekötő s a boldogultnak nagy érdemeit méltóan ecsetelő, correct emlékbeszéd meleg éíjenzéssel fogadtatott s kinyomatásra méltónak ítéltetett. Ezután vette kezdetét a szokott rendes közgyűlés, a midőn üdvözölvén esperesünk a gyülekezetet, sajnálattal tett említést arról, hogy világi részről csak Nagyiday Ferenc tanácsbiró volt jelen, ki is e gyűlésre a segédgondnoki székbe helyettesitetett, m. u. rendes segédgondnokunk országos teendői miatt, mint Írásban nyilatkozott, nem vehete részt tanácskozásinkban. Nánásy Lajos betegeskedése miatt a tanácsbirói tisztről végkép lemondott. Számtalan érdemei méltánylása s annak jegyzőkönyvbe vitele s vele tudatása elhatároztatván : helye Máramarosból szavazás utján betöltendő leszen. Egry K. írásban, Horváth K. üzenet által tudatták meg nem jelenhetésöket. Egry Lajos, még a mult évben megválasztott tanácsbiró, az esküt még sem tette le. Ezek nagy megütközést keltettek a gyűlés tagjiban, minélfogva megvárja a közgyűlés, hogy szorgalmasabban l jelenjenek meg világi tanácsbiráink jövőre gyűléseinken.