Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-04-21 / 16. szám
dálására, azt gondolván, hogy nálunk mindég hegyenvölgj-ön lakadalom van, pedig hát csak akkor megy ez igy, midőn szívesen látott vendég érkezik a házhoz. Emőd, április 17-én. TÓTH DÁNIEL, egyházmegyei főjegyző. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. XIII. Leo. Hogy az uj pápa a IX. Pius-féle merev állást fogja-e elfoglalni, vagy felhágy-e azzal és lépteit békülékeny szellem vezérlendi-e ? .. Olyan kérdés, melyet kíváncsian tett fel az egész világ. Olaszországban a liberálisok emlegetik azt az időt, midőn az egész Európa közhelyeslése között megválasztott IX. Piushoz olyan reményeket kötöttek, mint aki nyilt, őszinte, hazafias s csaknem forradalmi pápa leend. Ezek ellen az ultramontanok azt feszegetik, hogy semmi sem változott s az uj főpap ongedelmesen fogja követni a régit. Efféle állitások méltán gyanút keltenek ; az ultramontan taktika a maga kívánságát gyakran mint valóságot szokta előadni; előre bevégzett ténynek mondja azt, amiben még nincs megállapodás, de szeretné, ha úgy lenne. Merev pápát óhajtanak; fennen kiabálják tehát, hogy XIII. Leo ilyen; hogy kényszerítsék ilyenné lenni. Az ultramontán erkölcsnek egyik különös oldala az, hogy feljogosítva hiszi magát a pápa leckézésére ; és talán soha sem egyenesebben és parancsolóbban, mint amióta csalhatatlanná nyilváníttatott. Nincs olyan kicsiny zarándok-csapat, még a mely a legobskurusabb diocesisből jön is, hogy a pápa előtt egyrészről a külső tisztelet és áhítat mindenféle formuláit ne nyilvánítaná; de másrészről meg, hogy a szent atya előtt ki ne fejezné azt, amit tőle vár, hogy ne jelezné azt a magatartást, melyet követnie kell. Végre is a dolgok kényszere szegül ezen mesterkélt intézmény ellen. Az emberi szellem fellázad s indirekte ragadja vissza azokat a jogokat, melyeket tőle elrabolni akartak. Igy pl. a laikusok néha szélesebb hatalmat gyakorolnak az egyházban, mint a klérus fejei. Dupanloup nem bibornok, mert Veullot nem engedte azzá lenni De hogy XIII. Leóra visszatérjünk, az ultramontánok nem tartották elegendőnek azt mondani, hogy ő szint oly merev lesz, mint előde 5 hanem azt is hozzátették, hogy nem is lehet másforma; mert minden pápát a fő, — t. i. a világi hatalom — kérdésben a trónralépéskor tett eskü tilt bármiféle engedelménytől. Ezt annyira hirdették, hogy sokan el is hitték s teljesen hiszik, hogy minden uj pápa a tiara feltevésekor esküvel kötelezi magát arra, hogy szent Péter örökségéről soha sem fog lemondani. Pedig ez nem áll s XIII. Leo semmi ilyes esküt nem tett a trónralépéskor. De tett előbb kétszer: először püspökké, másodszor bibornokká létekor. Ez utóbbi, — melynek formáját a mult évben mi is közöltük rövid kivonatban — nem egyéb, mint az előbbi, néhány nevezetes tétellel bővítve. De hát a két eskü a világi hatalom kérdésében, nem köti-e feltétlenül XIII. Leot ? Elemezzük mindegyikét, s könnyen vonhatunk következtetést. Minden uj püspök megesküszik : „Hogy egész élete hű és engedelmes lesz a boldog Péterhez, a római szent és apostoli egyházhoz, a jelen pápához s canonice választott utódaihoz ; hogy sem tanácsot, sem beleegyezést, sem támogatást nem ád a főpapi fenség, vagy az uralkodó főpap személye ellen; hogy senki előtt föl nem fedezi a pápák által reá bizott titkokat • hogy Őket m indenki irányában és ellen segítendi szent Pé er jogainak megtartásában és visszaszerzésében ; hogy teljes erejével támogatandja tisztességüket és állapotukat ; hogy kegyesen és tiszteletteljesen fogadja a szent szék legatusait és nunciusait, s ezeket minden megtámadás ellen usquead sanguinem védelmezi \ hogy a római szent egyház, a pápa, és utódai hatalmát, privilégiumait, tisztességét, jogait fentartja, növeli és újra felállítja; hogy előttök minden ártalmukra lehető kisérletet felfedez ; hogy szem előtt tartja és tartatja a szent atyák törvényeit, decretumait, rendeleteit, feloldozásait, megkötéseit, az apostoli provisiókat és mandatumokat, nevezetesen V. Sixtus de visitandis liminibus apostolorum constitutióját; hogy teljes erejével (omni conatu) üldözi és pusztítja "az eretnekeket, a szakadárokat és a pápa ellen lázadókat; hogy elmegy Rómába, ahányszor csak a pápa hivatja, vagy el nem mehetése esetében képviselőt küld maga helyett hogy nem idegeníti el a jurisdictiója alatti egyházi javakat, sőt azokat a pápávali tanácskozás nélkül sem el nem zálogosítja, som hűbérré nem teszi." E fogadás mind meg van a bíbornoki eskü formában is ; ezenkívül még e következők is benne vannak : „A bibornok megesküszik hogy folyton szem előtt tartja V. szent Pius Admonet nos constitutióját, mint a főpapok, nevezetesen az ő utódainak, IX. Innocens és VIII. Clemensnek rendeleteit-, nem engedvén a városok és kerületek elidegenítésével a szent szék világi birodalmát szétdarabolni; hogy a VIII. Clemensféle Ferrarai hercegség bekeblezését fentartja; hogy a VIII. Orbánféle Urbin hercegség bekeblezését fentartja 5 hogy a VII Sándorféle Castroi hercegség és Ronciglione állam bekeblezését fentartja; hogy szem előtt tartja e pápa constitutióját, mely megerősíti, megújítja, bővíti és magyarázza, a római főpapoknak, a szent szék világi birtokainak hűbérrététele ellen szóló egyéb decretumait és constitutióit; azaz, hogy e tárgyban semmi korban, semmiféle okért, semmi szín alatt, semmiféle címen és alkalommal még világos szükség vagy haszon esetében sem egyezkedik ; hogy soha, sem directe, sem indirecte nem nyújt segélyt, tanácsot, vagy belenyugvást a hűbérrétételbe, hanem minden erre vonatkozó machinatióknak el-