Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-04-21 / 16. szám

járulékai erejéig a sényői egyház ingatlan javaira vezethesse. Az egyház ingatlana 20 hold föld, melynek ára jó, ha fedezi az adóhátrányt s végrehajtási és egyéb költséget. Hát azután? .... desjlatió, és ismét desolatió. Nem facsarodik a szived nyájas (?) olvasóm?! De mi még ez ahoz képest, hogy 3. Dombrádon — hírből talán ismeri is a t. olvasó e fényes s szép jövedelmű egyházat, — tehát Dombrádon kerekszám 2000, mond kétezer frt adó s ártéri hátrány mutattatik ki, melylyel az egyház hívei nem tudván mit csinálni, kérik az egyházmegye közbelépését. Ez is olyan összeg, mely a dombrádi egyház ingatlanait is felemésztené, ha dobszóra kerülne az eladás. Az egyházmegye úgy intézkedett, hogy Sényőre az esperest és segédgondnok urakat küldte ki s mivel polgári uton az ügy appelátába van, a végrehajtás iránti intézkedés felfüggesztését is kérelmezte az illető helyen, mig a küldöttség valami kisegítőt talál. Dombrádra pedig egy négy tagú küldöttséget nevezett: Lukács Ödön, Buzik Zsigmond egyházi tanácsbírák, Pilisy László országgyűlési képviselő s világi tanácsbíró s Szesztai Károly egyházmegyei ügyvéd és vil. tanácsbíró személyében, mely e fényes egyház zilált állapotán segítsen. Hogy több egyház ily helyzetbe ne jusson, elhatározta az egyházmegyei gyűlés, miként jövőre a can. visitatio elsőrendű feladatának ismerje minden egyházban utánna nézni : van-e adóhátrány ? Ki fizeti az adót, a lelkész-e vagy az egyház ? s nincs-e baj az adóügy miatt ? Régen is igy kellett volna. Mert az egyházkerületi határozatok megvannak ugyan, hogy a papi s tanítói földek adóját az egyház tartozik fizetni; de igen sok helyt nem fizeti; azután az adó hátrány halomra gyül, s felemészti az egyház ingatlanát és lesz száma nélkül való bajok forrásává, az egyház vallás-erkölcsi célja pedig illusóriussá tétetik. Ezen két szomorú esetet is azért említém fel, hogy ehez hasonlók más egyházmegyékben is fordulhatnak s talán már eddig is fordulhattak elő ; tehát az őrállók e pontoknál, az adóügynél, minden egyházmegyében résen álljanak s ez ügynek minden egyházban utánna nézzenek. Boldog, a ki más kárán tanúi. Ez ügy talán még a kerületi gyűlések figyelmére is érdemes. 4. A segédlelkészeket az egyházmegyei gyűlés elrendelte, kik, ha jól felszámláltam, egyházmegyénkben 5-en vannak, olyan egyházmegyében, mely 88 anyaegyházat számlál. Igy történt aztán, hogy még oly nagyon idős s beteges lelkész sem kapott segédlelkészt, ki egyáltalában nem szolgálhat. Hol vagyunk a 12 számtól, melynél több káplán nem lehet ?! és a 36-tól, a mennyi segédlelkész az ötvenes évek végén s a 60-as évek elején volt a felsőszabolcsi egyházmegyében ? ! Bizony, bizony nagyon megváltozott az idő és e részben is csak szomorúságot hozott nekünk ! De talán elég is a kedvetlenitő dolgokból. Mondjunk valami örvendetest. Hála Istennek ilyeneknek sincs e mi népes egyházmegyénk szűkében. Nos tehát! 5. Szabolcson Horváth Márton lelkész elhunyt a tél folytán. Már az uj lelkész is meg van választva : Tomori Endre, kit az egyházmegyei gyűlés megerősített. Ugyancsak a szabolcsi egyház folyamodott, hogy engedtessék meg neki régi, roskadozó s a templomtól távol levő paplakának eladhatása, s a templom melleti két hold belsőségen uj papilak épithetése. Az ügy bővebb megvizsgálása végett küldöttség neveztetett. 6. Az iskolaügyre vonatkozólag több örvendetes intézkedés tétetett. Ilyen mindjárt első helyen az, hogy a 3 éves tanítói hívások, három éves rektóriák egyházmegyénkben eltöröltettek, beszüntettettek. Még pedig ugy, hogy sem akadémiából, sem tanítóképezdéből, sem más egyházmegyéből, nem lehet többé három évre, hauem csak állandóan, örökre tanítókat híni, hozni. 7. Hosszas, beható, itt-ott messze eltérő tanácskozás után kimondatott, hogy ha a felekezeti iskolákat fenntartani csakugyan akarjuk, a minthogy akarj u k, kell, hogy népes, nagy területen fekvő egyházmegyénkben legyen egy szervezett testület, melynek feladata legyen az iskolaügy figyelemmel kisérése, intézése, fejlesztése. Kimondatott, hogy ^tanügyi bizottság szervezése elkerülhetetlen szükségesség, mely a központi, egyházkerületi tanügyi bizottsággal közvetlen összeköttetésbe lépve az állami és felekezeti törvények s határozatoknak megfelelően vezesse az iskolaügyet. Csak aztán az a tanügyi bizottság olyan ne legyen mint amilyen sok bizottság s küldöttség szokott, melyi-ől azt lehesson mondani: a mit valósítani nem akarsz, add bizottság, küldöttség kezébe, ott elalszik csendesen. Eddig külömben elég lelkesen felkaroltatott az ügy s a bizottság alapszabályjavaslatának kidolgozásával nt. Gkmda Balázs berceli lelkész elnöklete alatt Litkei Péter, Lukács Ödön, G-örömbei Péter lelkészek, Varga Antal, Horváth István tanítók megbízattak ugy, hogy jelentésöket e tárgyban már a juniusi számvevő-gyűlésre adják be; mert az ugyancsak most említett gyűlés — a jegyzőkönyv szerint — már meg fogja választani a tanügyi bizottság tagjait is. Sok jót várunk ez ügy körül a létesítendő bizottságtól! 8. Az újból szervezett megyei iskolatanácsba, fele kezetünk részéről egy iskolatanácsos beválasztására nézve a szavazás, körlevelek által elrendeltetett. 9. A papi özvegy-árva pénztár módosított alapszabályai beterjesztetvén, határoztatott, hogy e munkálat jegyzőkönyvbe vétessék s ez uton köröztessék, hogy midőn a legközelebbi egyházmegyei gyűlésen tárgyaltatni fog, minden érdekelt hozzászólhasson. Mindezen utóbbi pontok alatt felemlített dolgok, ugy vélem, elég örvendetest tartalmaznak s mutatják, hogy e mi, előretörő egyházmegyénkben van mozgalom, munkásság, elevenség, ero s élet, az itt-ott felmerülő bajok mellett is. Végül nem hallgathatom el egy tiszteletreméltó, 32