Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-13 / 2. szám

43 44 Mindent összefoglalva, látni való, hogy ha nincs is okunk ujabb tónykedósünkkel nagyra lenni, mert tekintélyes számunkhoz és a nagy célhoz képest az csakugyan nem sok; de van okunk bizni a jövendőben és abban, hogy amint jóakarójag megkezdtük az elégtelenné vált avult formákból való kibontakozást, azonképen rajta leszünk, hogy ami üdvös positiv kezdeményezéseket tettünk, azokat meghatározott irányban tovább fejleszteni ós befejezni is fogjuk. BALLAGI MÓR. TÁRCA. A keleti nyelvek ref. főiskoláinkban II. Az időszaki sajtó feladata az, hogy részint azon eszmékkel foglalkozzék, a melyek közszájon forognak, részint pedig, hogy eszméket vessen föl megvitatás végett, s előkészitse a talajt azok befogadására. E lapok mult évi 52. számában Erődi török nyelvtanát ismertetve elmondtam egyet-mást a keleti nyelvek fontosságáról utalva azok tanítási szükségességére. Jelenleg kiegészítőül szabadjon előadnom azon eszméimet, melyek egészen a dolog practieumára tartoznak. Nem hiszem, hogy aki egyátalában gondolkodni képes h;zai viszonyaink felett, józanul kételhetné a keleti nyelvek tanitásának szükségességét ; azonban két dolog van, amely a bökkenőt csinálja, u. m. : 1. Mit értünk e kifejezésen keleti nyelvek ? Mert mindenki mást és mást ért s a szeriut becsüli és mérlegeli azok értékét, aminő felfogás vert fejében gyökeret. 2. Miképen lehet ezen pium desideriumot életbe léptetni, ezen eszmét megtestesíteni ? Mindkettő oly fontos kérdés, miszerint előlök kitérui nem lehet, de megfejtésöket megkisérleni kötelesség. Hogy Pápán a jelen század első tizedeiben mily helyes uton járt az exegeseos professor K. Sebestyén, mutatja azon körülmény, mit tanulságképen jó lesz megjegyeznünk, hogy be nem érve az: al, mikép a hébert teljes elszigeteltségében tanítva, a héber órákon kiviil arab előadásokat is tartott, melyeket csak azok hallgattak, kik bővebb tájékozást akartak nyerni a szémi nyelvészet körében. Ezen arab nyelvtanítás az akkoriban még divatban volt E r p e n i u s nyelvtana alapján adatott, gyakorlatul olvastattak Lokman meséi (Fabulae Locmanni) és arab közmondások. Amint némely egykorú jegyzetekből láttam, a héber tanár teljesen kora tudományosságának színvonalán állt, amit azon körülmény igazol legjobban, hogy a héber nyelvtant folytonosan az arab formatiókkal összehasonlítva adta, sőt még többet tett, a bibliának néhány fejezetét azokkal, kik már úgy ahogy sejtették a hébert, arab nyelven is olvastatta, s j igy a héber és arab nyelvtant folytonosan Összehasonlitólag tárgyalva ott, ahol még szükséges volt, a nyugati és kelet-arámi szójárásokkal is kiegészítette. Pedig ez akkor nagy munka volt, ha meggondoljuk, hogy egyrészt az összehasonlító nyelvtudomány csak bölcsőjében szendergett, nálunk pedig a neve sem ismertetett, másrészt a magyar irodalom az orientaliák megközelithetésére még semmit sem lendített A héber tanulmányokra első magyar tankönyvét a derék sárospataki tanár, felejthetlen Somossynk szolgáltatta, lefordítván Gr e s e n i u s nyelvtanát és olvasókönyvét. Jelenleg ezen a téren is van jókora haladás : Dr. B a 1 l«a g i Mór a magyar tudományos irodalmat nemcsak egy valóban kitűnő bibliafordítással gazdagította, — mely, midőn megjelent, oly sensatiót keltett, a minőről mai fejlődött irodalmi viszonyaink között jóformán ideánk sincs, Mózes Öt könyve fordításának megjelenése diadalként ünnepeltetett, s a fordító neve mintegy varázsütésre átalánosan ismertté és tiszteltté lőn ; hanem midőn a pesti theologián a héber nyelvet kezdte tanítani, egy igen használható gyakorlati hébernyelvtant is irt, mely nyelvtan ujabban dr. Groldzieher Ignác által megbővitve s teljesen átdolgozva jelent meg, s méltán tekinthető a legjobb héber nyelvtannak. Ma már az exegesis professorok ebből igen kényelmesen taníthatják a hébert, valamint Hatala Péter nyelvtanából az arabot s ha akarják, a keleti nyelvek egyik csoportját a szémit akadémiáinkra teljesen tudományosan egyfelől s gyakorlati összehasonlításokkal másfelől tárgyalhatják Ezen a téren tehát a jég meg van törve, csak haladni kell s a keleti tanulmányok egyik ága ugy lehet képviselve, amint annak képviseltetnie kell, ha nem akarjuk azt, hogy a theologus előtt unalmas meddő studiummá váljék a bibliának nyelve. Csak azért említem ezt a példát, mert nálunk sokan keleti tanulmányok alatt a szémi nyelvészetet értik. Kétségkívül a szémi nyelvek tanitói tehetik az első lépést, a mint már jeleztem, a keleti tanulmányok megkedveltetésére, van azonban más utja is, mely minket közelebbről érdekel s ez az élő keleti nyelvek (arab — perzsa — török) tanitása. Ha tehát keleti nyelvekről beszélünk cikkünkben, mindig ezeket fogjuk érteni s mindjárt elmondjuk, miképen lehetne ezeket is megközelithetőbbekké tenni. Amint már mondtam, az exegesis tanár kötelessége arab kollégiumot is nyitni, természetesen csak mint szabadon választandó tárgyat. Nem mindenkinek való a nyelvészkedés, s nincs bolondabb rendszer, mint a mely épen a nyelvek tanulásának kényszerét sürgeti. Némely embernek nincsen Sprachtalentja, ezt hiában dressirozod, akár csak a Danaidák hordaját töltögetnéd, amint a magyar nyelvszokás mondja, bikkfa nyelvii, pedig valószínűleg más irányban van számbavehető tehetsége. Minek lenne hát az ilyen szerencsétlen mandrovicsot arab nyelvtannal is nyomorgatni, mikor a héber kényszerzubbony is elég neki egész tanulói pályájának megkeserité-