Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-04-07 / 14. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * Felhívás. A magyarországi tanítói segélyegyletek t. elnökeihez. A n. szalontai helv. hitv. egyházvidéki tanítói s. egylet, fennállásának 20-ik évfordulója alkalmából, e folyó évben „Emlékkönyv" cim alatt, egy füzetet adott ki, mely az egylet 20 évi működésének leirását s illetve történetét foglalja magában. Miután a nevezett egylet választmánya , a hazai hasonló egyleteknek , a hivatolt műből, egy-egy példány nyal kedveskedni óhajt: felkérem a magyarországi tanítói s. egyletek t. elnökeit, miszerint beeses nevöket,-lakhelyük és az utolsó posta feljegyzésével, a n. szalontai h. h. tanítói s. egylet elnökeivel (Sebők Lajos úrral, Nagy-Szalonta Biharmegye) levelező lapon, tudatni méltóztassanak. — Elnöki megbízásból, Költő László s. egyleti jegyző. * Desolata ecclesia. Az alig 50 lélekből álló oláhlapádi ref. gyülekezet, papi állomását fentartani nem bírván, a nagyenyedi egyházmegye véleménye szerint legcélszerűbb lesz, ha a miriszlói egyházközséghez csatoltatik, Lapádon pedig levitái vagy tanítói állomás rendszeresíttetik. A tervezett egyesítést az erdélyi e. kerület igazgatótanácsa elvben helyesli, hanem előbb az illető egyházak nyilatkozatait kéri fölterjesztetni. * A Nagykunságból toborzott elsőszámú huszárezred, zászlószalagjait a kisújszállási és karcagi ref. egyházaknak ajándékozta. A Karcagnak jutott szalag, mint a „Jász-Nagykun-Szolnok" irja, a városi tanácsteremben van kitéve közszemlére. A szalag arasznyi széles, kék fonott selyemből van. Egyik végén gazdag arany hímzéssel Júlia C. Apponyi und C. Sztáray, a zászlóanyák, a másik végén 1850, s „Virtute et fortitudine" áll. Jó helyen is lesz ez a templomban; legalább valahányszor imádkozunk a hazáért, mindannyiszor eszünkbe jut : „Bécs városa, hinné-e valaki ? Érted, be sok szép magyar vér omla ki!" * Személyi hirek. Tolnamegyében S z a 1 a y Ferenc nagyszokoli ref. lelkész, id. iskolalátogatóvá neveztetett ki. — Bertalan József nagyenyedi köztanitó márc. 24-én aranyos-polyáni, Csiki György szőkefalvi lelkész (minap hibásan irtuk, hogy Albert Sándor) ördöngösfüzesi ref. lelkészszé választatott. — L é v a y Imre, ki félév óta a debreceni ref. elemi iskolánál s a Zengei-féle nőnöveidénél tanítóskodott, hajdúböszörményi tanítóvá választatott meg. * Jó dolog, ha az embert bezárják. Sokan panaszkodnak nálunk azon túlhumánus bánásmód ellen, melyben mai napság a bebörtönzöttek részesülnek. Sok penészvirágnak - szokták mondani — jobb dolga van a börtönben, mint a becsületes szegény embernek az élet küzdelmei között. Meglehet, hogy van egy kis" alapja ezen panasznak. Hanem az már kétségkívül igaz, hogy jó dolog, ha a bibornokot bezárják. Im a közelebbi pápaválasztás alkalmával bezártak vagy 70 bibornokot a conclaveba 36 órára, és ellátási költségük egy millió s százezer frankra rúgott. Hej ! ennek csak a kamataiból is mily gazdagon fenn lehetne theologiai convictusainkat egész éven át tartani ! Mellékesen súgunk a „Religiónak" is valamit Sokszor panaszkodik ez, hogyha a katholikusok Péterfillérek gyűjtését határozzák el, az egész zsidóirodalom felzúdul ellenük, a protestánsokat pedig minden egyházi s iskolai célú feladataikban támogatják. Hát bizouy duo si faciunt idem, non est idem. Mi minden garast, melyet a vallásos buzgóság vagy a felebaráti szeretet nyújt, az emberiség javára gazdagon kamatoztatólag használunk fel, önök pedig könnyelműen fecsérelnek el százezreket néhány étvágytalan öreg bibornok pár napi élelmezésére. * Géresy Imre hit tanhallgató Debrecenben, G. Kálmán tanár testvére, elhunyt. Béke poraira ! NECROLOG. Balla Albert emlékezete. Folyó évi márc. 2-án tettük örök nyugalomra az Ur szőlőjének egyik fáradt munkását, a felső-borsodi ref. e. megye egyik legidősb lelkészét, Balla Albert, sajó-velezdi lelkészt. Született az elhunyt Abauj megyében Szepsiben 1803 ápr. 4-én. Elemi iskoláit itt kezdte, később S.-Patakra vitetett, hol a gymn. osztályokat elvégezvén a német nyelv elsajátítása végett egy évet Iglón töltött. Innen ismét S.-Patakra ment vissza, hol a felsőbb tudományokat is kitűnő eredménynyel végezte. Itt a rajz és szépirás tanításával is megbizatott, melyet két évig jó sikerrel folytatott. Tanulmányai végeztével a f. borsodi e megyébe kebelezett bánhorváti egyházba hozatott ki három éves tanítónak, melyet bevégezvén a s. lelkészi vizsgát letette sas. szentpéteri egyházba hivatott meg s. lelkészül. Itt 3 évet töltött, midőn a szendrői egyház rendes lelkészeül meghiván, azt elfogadta s hét évig munkált itt az úrnak szőlőjében. Itt kelt össze 1834-ben kedves nejével néhai Elek Zsuzsánnával, kivel az élet örömeit és fájdalmait 22 éven át megosztá, mert az öröm mellett kijutott neki a fájdalomból is, midőn öt kedves gyermeke után szeretett nejét is el kellett vesztenie. Szendrőben az a ritka szerencse érte, hogy egyszerre több egyház kereste őt fel bizalmával s ő a s. velezdi egyház meghivatását fogadta el 1842-ik év tavaszán, hol 36 évig híveinek közkedvességü lelkipásztora volt. A felső-borsodi e. megye is többizbeu felkereste őt bizalmával, midőn előbb aljegyzőül, majd tanácsbíróul választá, mely minőségben több éven át résztvett az e. megye kormányzatában, mígnem kedves nejének elhunyta, után elvonult az e. megyei közügyek vezetésétől. Mint lelkész pontos, buzgó hivatalnok és megnyerő szónok, mint bíró erélyes és részrehajlatlan, mint családtag hű férj és apa, mint ember kedélyes társaIgásu és