Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-03-24 / 12. szám

KÜLÖNFÉLÉK. Pap Gábor, dunántuli ref. superintendens ur e szomorú jegyzéket intézte lapunkhoz : „Távirati uton most érkezett hozzám azon gyászhír, hogy Nagy Mihály superintendens és kir. tanácsos ur f. hó 19-én d. e. 9 órakor 90 éves ko­rában meghalt. Nehéz időkben állt a dunántúli h. h. egyház­kerület kormányának élén, helyét férfiasan betöl­tötte, nyugodjék békével, áldásunk lebegjen porai felett." A nagyérdemű boldogultnak temetése f. hó 22-én megy végbe Komáromban, mely szomorú gyász istenitiszteletre a fővárosból a dunamelléki ref. egyházkerület részéről Török Pál superintendens és Farkas József theol. tanár urak*), a dunántúli ref. egyházkerületben érdekeltek részéről pedig Pap Gá­bor superintendens meg Beöthy Zsigmond és Thaly Antal világi urak mentek el. Béke lengjen a megtört aggastyán sirja fölött! *)Most értesülünk, hogy Török superiutendens ur közbe­jött betegsége miatt, Dunamellékét csak világiak fogják ép­viselni. tízerk. * A budapesti protestáns árvaegyíet igazgató vá­lasztmányának közelebbi ülésén elhatároztatott, hogy a növendékek egyébkor is, a mennyire iskolai teendőik engedik kézi munkával foglalkoztatandók lesznek, a nagyobb szünidők tartama alatt pedig rendes mestertől nyerendnek oktatást valamely kézműiparágban. Arva­házunk növendékei eddig is arról voltak ismeretesek a fővárosi iparosok előtt, hogy ezek nem úrfiakká és kis­asszonyokká neveltettek, és a midőn iparos műhelybe kerültek avagy szolgálatba állottak, legtöbbször munkás, ! szorgalmas, becsületes tanonc avagy szobalány vált belő­lük, ezen intézkedés következtében pedig még inkább megszokják már az árvaház falai között a munkát, és igy innen kikerülve még könnyebben neki törődnek az életnek. Ugyanezen ülésben jelentette az elnök, hogy a 78 ezer ftra menő építkezési költség alig 8—10 ezer ft híján kikerült az e célra nyújtott avagy aláirt adományokból. Jelentette egyszersmind, hogy az építési költségek fede­zésére ^közelebb a következe adományok folytak be hozzá: Paphegyi hagyatékból 95 frt 32 kr. a cenki cu­korgyári részvény társulat 100 forint, Gilhning Ferenc 100 fr. pesti h. e. takarékpénztár 300 frt, Barabás Miklós 50 frt, Dr. Floch-Reichenberg Henrik, ismét 50 fr, Wechsel­mann János 50 frt. Dr. Artner Kálmán 50 írt, Herz Gyula Bécsben 25 frt. Sloboda János 10 frt. Jurányi Vilmos 10 frt, Smits et comp. 29 frt. 32 kr. Kőszegi Károly 5 frt. * II. Rákóci Ferenc mint protestáns. Csak olyan türelmes közönség, mint aminő a magyar, bocsáthatja meg a német sajtó által rajtunk elkövetett tömérdek igaztalanságot, balfogást és rágalmakat. A lipcsei 11 1 u­strirte Zeitung, legutóbbi számában Rákóci élete van vázolva, Bencur Gyula festő hazánkfia uj festménye alkalmából. El van abban mondva, számos hibás törté­nelmi dátum kíséretében, hogy H. Rákóci Ferenc 1686-ban (tán 1688-ban ?) Munkács eleste után osztrák fog­ságba jutván, a csehországi neuhausi jezsuita kolostorba vitetett, hol ő, a p r o t e s t á n s (!) r. katholicussá ne­veltetett. Nagykorúságát elérve, I. Lipót császár vissza­adta vagyona egy részét, de Rákóci minden birtokáért sovárogva (mily önző indok !) összeesküdött n a császár ellen. Összeesküvése fölfedeztetvén sárosi mezei lakában — közbe legyen mondva, az a mezei lak fellegvárnak is beillik — elfogatott, de börtönéből megszökve láza­dásra hivta föl az osztrák császár ellen a magyarokat, s ő maga a lázadó magyar parasztok élére állt. — Szóval, ez életrajz irója közönségével úgy Ját" szik azt akarja elhitetni, hogy egyik legdicsőbb politikai és vallási szabadságharcunk lánglelkü vezére Sobri, An­gyal Bandi vagy Rózsa Sándor-féle szegény legény volt, kinek vállalkozásait száműzetésében busásan megfizette a török császár, a számára rendelt évdijjal. Nem hagyhat­tuk szó nélkül e hitvány pasquillust, hogy figyelmeztessük a magyar családokat arra a mételyre, melyet drága pénzen rendelnek meg a külföldről a maguk számára. * Lelkészválasztások. Nagykiikíillőmegyei Voldorf ref. egyháza Pap István, udvarhelymegyei Homoród-Szentmárton Varga Lajos papjelöltet választá meg lelkészeíil. * Káromkodás elleni egylet alakúit Legenyén ; minden káromkodásért 5 kr. büntetést kell fizetni az ottani iskola javára. Ennek kapcsában fölemii tjük, hogy, mint múlt számunkban közöltük, uj büntető-törvényköny­vünk nem tartja büntetésre méltó cselekménynek az is­tenkáromlást, mit aztán a Bolond Istók „Büntetőjogi kér­dés" cim alatt ilyenformán gúnyol ki : ^Szabad-e szidni a magyarok Istenét ? Hogyne, hiszen az nem állami isten.4 * Á debreceni jogakadémia egyik derék hallgatója Szabó Ferenc, e hó 19-én Ujfehértón elhunyt. Temetésén a debreceni jogászok küldöttségileg vettek részt s ko­porsójára diszes koszorút küldöttek. * A tordai unit. gymnasiumot hatosztályú polgár iskolává szándékoznak átalakítani. Az alkudozások ez ügyben a „Hon" szerint már megkezdődtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom