Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-03-24 / 12. szám

das geheimnissvolle Walten der Natúr . . . Die altén christlichen Kircben dichten dem weisen Schöpfer willkürliche Eingriffe in seine ewigen Gesetze an, oft nur um winziger menschlicher Interesse willen ; ja, sie lassen untergeordnete Greister dieson Bau zerstörend durchbrecheu, nur um dem heiligen Vater zu Rom zu der göttlichen Höhe des Tala Lama, der die idealistisch erhabene Erscheinung des Königssohnes von Kapilavasta vertritt, zu verhelfen .... Wie kláglich und theatralisch aufgeputzt ersekemen diese erfundenen Wunder neben Gottes wirklichem Schaffen und Walten in der Natur. Ein ganzer Wolkenbimmel voll Engelsköpfen versinkt neben der treibenden Wunderkraft, die einen klemen, bunten Blumenke ch aus der Erde steigen lásst.... Daistes wohl wahr: „Gr ott lásst sich nicht s p o 11 e n"; — er lásst sich nicht spotten in dem, was Eins ist mit ihm, in der Natur und wie strenge er unser . Festhalten an ihr fordert, beweist er, iudem er sie als Selbstrácherin auftr^ten lásst, wenn wir UDS an ihr versündigen .... Káiné uns diesen Ansichteu gegenüber .Jemand mit, unserm Luther, der aach mit alléin Eifer a'i dem GHauben einer tibersinnlichen Wunderwelfc festhielt und sogar den Satan leibhaftig gesehen zu habén vorgab: so würden wir antworten, dass er in unserem Jahrhunderte nicht alléin sein Tintenfass, sondern auch seine gewaltige íeder gegen diese Ausgeburt der menschlichen Phantasie richten wilrde." *) Ha ily nézetekkel még összekötjük a jelenkori komoly ós alapos tudomány ez iránybani haladását: **) Igen is, sok olyas van ég és föld közt, miró'l az iskolai bölcseség nem is álmodott. De ebben fekszik a teimészet titokzatos működése . . A régi keresztyén egyházak leggyakrabban kicsinyes emberi érdekből ráfogják a bölcs teremtőre, hogy saját örök törvényeit önkéntesen megrontja ; sőt negengedik, hogy alárendelt szellemek ea építményt rongálva áttörik, csakhogy a római szentatyát a Tala Lama isteni magaslatára emeljék, ki a kapilavastabeli királyfi magasztos jelenségét képviseli . . Istennek a természetben jelentkező valóságos működése és igazgatása mellett mily nyomorúságos és szinpadilag felcicomázott alakban jelennek meg ama költött csodák. Azon teremtő csodaerő mellett, mely a tarka kis virágkelyhet a földből kibujni készteti angyal-őkkel telt egész mennyég semmiségbe merül . . Csak ifj-az marad az, hogy S

lstennek szavát nem alku megvetni,® nem alku Istennek szavát megvetni abban, ami vele egy, a természetben, s hogy ehhezvaló ragaszkodásunkat mily szigorún követeli, megmutatja az által, hogy a természet mindég megboszulja magát, mikor ellene vétkezünk . . . Ha valaki e nézeteinkkel szemben Lutherunkat hozná fel, ki szintén buzgó ragaszkodással csüngött egy érzékfeletti csodavilág hitén és komolyan állitotta, hogy ő a megtestesült sátánt is látta : erre azt feleinők, hogy a mi századunkban Luther bizonyára nem csak tintatartóját, hanem hatalmas tollát is az emberi képzelödés e fajzatja ellen irányozta volna. a történelmi itészetet, mely a profán és szent történelem között eddig létező különbséget megszüntette ; a vallás bölcsészetet, mely minden vallás nyilatkozatát viszaviszi az ember vallásos érzelmére és mely a haladás szerint mindig átidomúl; a természettudományt, mely az egész élet fejlődését az ok és okozat áttörhetlen láncolat elvére alapítja: megfoghatjuk a jelenkor érvelését, mely az ortodox theologusnak azt tartja szeme elé, hogy ma már nem elég, a kinyújtott kézben tartott dogmatikai mécsesei belevilágítani a mindenségbe ós arról ábrándozni, hogy az emberi ósz e parányi szikrája előtt elhomályosodik ama megszámithatlan csillag fénye, melynek rendszerbe való foglalása által az elfog-u'atlan tudós kétségbe vonhatlanul bebizonyítja, hogy a mindenség ma nem áll egyedül a régi meny ós a régi földből, hanem hogy az valóban Jézus szerint az Atyának nagy háza, melynek számtalan hajléka van. Nem csodálkozhatnak, ha azon nézet hangsúlyoztak, miszerint a vallás nem egyéb, mint az embernek egy láthatatlan hatalomtóli feltótlen függésének érzelme és tudata, és hogy az örökkévalóság, a szabadság ós az Istenség oly nélkülözhetlen, titokteljes eszmék az emberiségre nézve, melyekről határozott alakban semitsem tudhatunk, de amelyeket szellemiségünknél fogva, a miveltsóg minden tagadó kinövései dacára hinnün k kell. Midőn tehát a vallási tudatnak korszerűbb kifejezése után sóhajtozik a jelen nemzedéke, az egyház kénytelen a megváltozott világnézetet, az átidomított vallási fogalmakat méltányolni, hogy képes legyen a tudomány vívmányai ós az egyházi tan között felmerült ellenmodásokat kiegyenlíteni. E haladás lépését a németországi szabadelvű protestánsok, a szabad egyházközségek létesítésétől, mi, magyarhoni protestánsok pedig egy tartandó zsinattól várjuk. A mult évi bányák, ág. hitv. közgyűlésen Dessewffy Ottó kiemelte, hogy nekünk, hazai lutheránusoknak nem annyira alkotmányozó, mintinkább dogmatizáló zsinatra van szükségünk. Ezen zsinatra az ágost. hitvallásuak 1867 óta, a helv. hitvallásuak 1877. óta készülnek. Amazok a kezdet végénél, emezek a kezdet küszöbén állanak. Lesz-e zsinat? — Az ez iránybani eddigi tapasztalatok nyomán ezt még mindig nyilt kérdésnek t kiüthetni. Yannak, kik bizton hiszik, hogy a zsin 23*