Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-03-17 / 11. szám

lai és iskolatársadalmi elemek minden társadalmi fokozaton képviseltetendők, illetőleg egyensúlyban tartan dók. 6. Legalsó társadalmi fokozat a község, mely elvileg egyházközség és iskolaközség; második a megye, t. i. egyházmegye ésisk o 1 a m e g y e ; harmadik a kerület, mely szintén egyházkerület és iskolakerület; negyedik az egyetem, t. i. az egyház-egyetem és iskolaegyetem. 7. Legalsó közigazgatási hatóság az egyházközségi tanács, vagy presbyterium, mely mellett párhuzamosan áll az iskolaszéknek nevezett k e b 1 i iskolatanács. Második az egyházmegyei igazgatótanács, mely a lehetőségig egyházi, iskolai, jog- és vagyonügyi szakosztályokra különítendő. Mindenesetre az eddigi gyakorlattól eltérőleg az iskolaügy' vezetésére szakember állítandó. Harmadik fokon áll az egyházkerületi igazgatótanács, a mely mindenesetre szakosztályokra oszlik a fennebb jelölt három munkakör szerint. Legfelsőbb közigazgatási hatóság a konvent,; vagy bármi néven nevezendő igazgatótanács, a melyben smét a már jelölt szakosztályoknak meg kellene lenni. Megjegyezzük, hogy a három felsőbb fokozaton az igazgatótanácsok mellé külön egyházi és iskolai állandó bizottságok rendszeresítését tartjuk szükségesnek, még pedig a dolog természete szerint szakemberekből és érdektársakból alakitva. 8. A községi fokozaton nincs törvényszék. A megye, kerület és egyetem mindenike kapia meg a maga törvényszékét, még pedig a fennebb megjelölt négy ' elemből alakitottan. 9. Az elnökségre vonatkozólag megjegyezzük, hogy akár egy, akár kettő lesz, de az elnöknek szakképzettnek, mindig helytállónak és felelősségre szorithatónak kell lenni. Záradékul megjegyzi bizottságunk, hogy az egyházi kanonok kérdéséhez azért nem kiván ezúttal szólani, mert a sok tárgy közül azt sem tudja, melyikről kellene előbb törvényjavaslatot készíteni, A fegyelmi eljárás kérdését pedig maga részéről azért tartja ezúttal mellőzendőnek, mert az egyházalkotmány létesülése előtt azt sem tartja megállapíthatónak : micsoda hatósággal hozza kapcsolatba a fegyelmi bíróságot. A fennebbi véleményt az udvarhelyi reformált egyházmegye idei február 25-én Székely-Kereszturon tartott rendkívüli egyházmegyei közgyűlésén egyező akarattal magáévá tette s fölterjesztését elhatározta. Közli SZAKÁCS MÓZES. Nyilt levél a szerkesztőhöz. Debrecen, márc. 13-án. Becses lapjának legközelebbi számában egy felavatandó lelkész a tiszántúli ref. kerület püspökének, a lelkipásztori felavatási ünnepély mely időben tartása tárgyában tett intézkedését kifogásolva, tanácsot és utasítást ad. hogy mi lenne a célszerű eljárás e tekintetben. — Ha anehány szó indokoltan, lelkipásztorhoz illő nyíltsággal és szerénységgel intéztetett volna a tiszántúli kerület püspökéhez, ahoz csak azon megjegyzésem lehetne, hogy nem sokkal természetesebb és célravezetőbb eljárás lett volna e cikkiró részéről, közvetlenül azt keresni fel levelével, kitől a méltányos indokok figyelembe vételével, a változtatást s igy a kérelem teljesítését is várhatta és remélhette ? Vagy talán erősebbnek és hatályosabbnak gondolta fellépését, ha az a nyilvánosság terén történik ? ugy de akkor a nyilvános fellépéshez nyiltság is kellett volna, s nem rejteni el becses nevét a felavatandó lelkészek bőköpenye alá. — Miután azonban cikkiró a tiszántúli kerület püspökét a régi jó gyakorlat felforgatásával s több, szem elől nem téveszthető fontos körülmények figyelembe nem vévésével sújtja és vádolja, legyen szabad ugy a püspöki intézkedéshez, mint cikkiró utasításához egész tárgyilagosan hozzászólani. Cikkiró szerint a tiszántúli püspök akkor, midőn a felavatás napjául május 11-ét tűzte ki, eltért „a felavatandókra nézve jó régi gyakorlattól, t. i. hogy az Őszszel tartassék.* Sajnálni lehet, hogy felavatandó lelkész létére nem vett annyi fáradtságot magának utáuanézni, mikor, mely időben szokott a tiszántúli kerületben a felavatás történni és megtartatni. Mert habár nem követelhető is tőle, hogy ismerje az 1811. októberi gyűlés 80. sz. végzését; mely azt tartalmazza, hogy az o r d in a t i o mindenkor Lőrincnapi vásárkor tartatik ; de azt már az egyházkerületi jegyzőkönyvekből kiolvashatta volna, hogy a legközelebbi időkben a felavatási ünnepélyek igy következtek egymásután: 1875, jul.. 1872. aug., 1869. aug., 1867. ápr. és aug., 1865. aug., 1864. aug., 1862. aug., 1860. okt., 1855. aug., 1847. aug. stb. és igy meggyőződhetett volna, hogy a lelkészi felavatás a tiszántúli kerületben állandóan s szabályszerűen nem őszszel, hanem augusztus hó első napjaiban folyt le. Erre ugyan azt felelheti cikkiró, hogy mégis szabálytalan az eljárás és intézkedés, mert augusztus helyett most májusban tartatik az. Itt figyelembe veendő azon körülmény, hogy ezelőtt szintén rendesen aug. hóban egyházkerületi gyűlések tartattak, de mióta a tanév a debreceni főiskolában szept. hóval nyilik meg, az augusztusi gyűlést előbb, reudesen jul. hó elején vagy folyamában meg kell tartani, mert sokszor intézkedni kell a közgyűlésnek tanárválasztás, tanterv-megállapítás vagy módosítás stb. ügyekben s ha ezen előintézkedések a