Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-03-17 / 11. szám

lai és iskolatársadalmi elemek minden tár­sadalmi fokozaton képviseltetendők, illetőleg egyensúly­ban tartan dók. 6. Legalsó társadalmi fokozat a község, mely elvileg egyházközség és iskolaközség; második a megye, t. i. egyházmegye ésis­k o 1 a m e g y e ; harmadik a kerület, mely szintén egyházkerület és iskolakerület; ne­gyedik az egyetem, t. i. az egyház-egyetem és iskolaegyetem. 7. Legalsó közigazgatási hatóság az egyház­községi tanács, vagy presbyterium, mely mel­lett párhuzamosan áll az iskolaszéknek nevezett k e b 1 i iskolatanács. Második az egyházmegyei igazgató­tanács, mely a lehetőségig egyházi, iskolai, jog- és vagyonügyi szakosztályokra különítendő. Mindenesetre az eddigi gyakorlattól eltérőleg az iskolaügy' vezetésére szakember állítandó. Harmadik fokon áll az egyházkerületi igazgatótanács, a mely mindenesetre szakosz­tályokra oszlik a fennebb jelölt három munkakör szerint. Legfelsőbb közigazgatási hatóság a konvent,; vagy bármi néven nevezendő igazgatótanács, a melyben smét a már jelölt szakosztályoknak meg kellene lenni. Megjegyezzük, hogy a három felsőbb fokozaton az igazgatótanácsok mellé külön egyházi és iskolai állandó bizottságok rendszeresítését tartjuk szükségesnek, még pedig a dolog természete szerint szakemberekből és érdektársakból alakitva. 8. A községi fokozaton nincs törvényszék. A megye, kerület és egyetem mindenike kapia meg a maga törvényszékét, még pedig a fennebb megjelölt négy ' elemből alakitottan. 9. Az elnökségre vonatkozólag megjegyez­zük, hogy akár egy, akár kettő lesz, de az elnöknek szakképzettnek, mindig helytállónak és felelősségre szo­rithatónak kell lenni. Záradékul megjegyzi bizottságunk, hogy az egy­házi kanonok kérdéséhez azért nem kiván ezúttal szólani, mert a sok tárgy közül azt sem tudja, melyikről kellene előbb törvényjavaslatot készíteni, A fegyelmi eljárás kérdését pedig maga részéről azért tartja ezúttal mellőzendőnek, mert az egyházalkotmány létesülése előtt azt sem tartja meg­állapíthatónak : micsoda hatósággal hozza kapcsolatba a fegyelmi bíróságot. A fennebbi véleményt az udvarhelyi reformált egy­házmegye idei február 25-én Székely-Kereszturon tartott rendkívüli egyházmegyei közgyűlésén egyező akarattal magáévá tette s fölterjesztését elhatározta. Közli SZAKÁCS MÓZES. Nyilt levél a szerkesztőhöz. Debrecen, márc. 13-án. Becses lapjának legközelebbi számában egy fel­avatandó lelkész a tiszántúli ref. kerület püs­pökének, a lelkipásztori felavatási ünnepély mely időben tartása tárgyában tett intézkedését kifogásolva, tanácsot és utasítást ad. hogy mi lenne a célszerű eljárás e tekin­tetben. — Ha anehány szó indokoltan, lelkipász­torhoz illő nyíltsággal és szerénységgel intéztetett volna a tiszántúli kerület püspökéhez, ahoz csak azon megjegy­zésem lehetne, hogy nem sokkal természetesebb és cél­ravezetőbb eljárás lett volna e cikkiró részéről, közvet­lenül azt keresni fel levelével, kitől a méltányos indokok figyelembe vételével, a változtatást s igy a kérelem tel­jesítését is várhatta és remélhette ? Vagy talán erősebb­nek és hatályosabbnak gondolta fellépését, ha az a nyil­vánosság terén történik ? ugy de akkor a nyilvános fel­lépéshez nyiltság is kellett volna, s nem rejteni el becses nevét a felavatandó lelkészek bőköpenye alá. — Miután azonban cikkiró a tiszántúli kerület püspökét a régi jó gyakorlat felforgatásával s több, szem elől nem téveszt­hető fontos körülmények figyelembe nem vévésével sújtja és vádolja, legyen szabad ugy a püspöki intézkedéshez, mint cikkiró utasításához egész tárgyilagosan hozzá­szólani. Cikkiró szerint a tiszántúli püspök akkor, midőn a felavatás napjául május 11-ét tűzte ki, eltért „a felava­tandókra nézve jó régi gyakorlattól, t. i. hogy az Őszszel tartassék.* Sajnálni lehet, hogy felavatandó lelkész lé­tére nem vett annyi fáradtságot magának utáuanézni, mikor, mely időben szokott a tiszántúli kerületben a fel­avatás történni és megtartatni. Mert habár nem köve­telhető is tőle, hogy ismerje az 1811. októberi gyűlés 80. sz. végzését; mely azt tartalmazza, hogy az o r d i­n a t i o mindenkor Lőrincnapi vásárkor tartatik ; de azt már az egyházkerületi jegyzőkönyvekből kiolvas­hatta volna, hogy a legközelebbi időkben a felavatási ünnepélyek igy következtek egymásután: 1875, jul.. 1872. aug., 1869. aug., 1867. ápr. és aug., 1865. aug., 1864. aug., 1862. aug., 1860. okt., 1855. aug., 1847. aug. stb. és igy meggyőződhetett volna, hogy a lelkészi felavatás a tiszántúli kerületben állandóan s szabálysze­rűen nem őszszel, hanem augusztus hó első napjaiban folyt le. Erre ugyan azt felelheti cikkiró, hogy mégis sza­bálytalan az eljárás és intézkedés, mert augusztus helyett most májusban tartatik az. Itt figyelembe veendő azon körülmény, hogy ezelőtt szintén rendesen aug. hóban egyházkerületi gyűlések tartattak, de mióta a tanév a debreceni főiskolában szept. hóval nyilik meg, az au­gusztusi gyűlést előbb, reudesen jul. hó elején vagy fo­lyamában meg kell tartani, mert sokszor intézkedni kell a közgyűlésnek tanárválasztás, tanterv-megállapítás vagy módosítás stb. ügyekben s ha ezen előintézkedések a

Next

/
Oldalképek
Tartalom