Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-03-03 / 9. szám

ismételni polgártársaink s kivált a protestánsok előtt, kik emlékezhetnek az időre, midőn a lelkiismereti sza­badság meg volt tiltva : vigyázzatok; itt az ellenség. A Renaissance után HETESY VICTOR, lelkész. IRODALOM. A , Kritikai Szemle" I. füzete, Zilahy Sámuel ki­adásában Köpesdi Sándor tanár szerkesztése mellett, megjelent. Üdvözöljük e közlönyt, melynek célja, irodalmunk tudományos termékeit tárgyilagos, szakavatott kritikával mutatni be közönségünknek. Rég érezhető hiány, hogy a nagyobb művek beható bírálatát együt­tesen nem élvezhetjük; S c h v a r c Gyula, e lap érdemes alapitója, e hiányon óhajt segíteni a „Kritikai Szemle" meginditásával. Kitűnő szakférfiakat csoportosí­tott maga köré, s ezzel biztosította a szakértő kritikát; behozta Szemléjébe a névtelenséget, s ezzel elfogja ke­rülni a Személyeskedést, tért adva a tárgyilagosságnak. Jelen füzet Kautz : Politikája terjedelmes ismertetése mellett, megemlékezik az Öreg János és Losoncy László által angolból fordított Spencer-féle Paedagogiáról, s örömmel íogadja már csak a németektől szabadulni kezdő önállóságunk érdekében is. A német szakférfiaktól pae­dagogiai irodalmunkba is átszivárgott phrasishalmaz és chablonszerüség ellenében is, valódi élvezet olvasnunk e természetes hangú fejtegetést, s a mély elmélet dacára is egészen világos okadatolást. A fordítók is emberül meg­feleltek feladatuknak s az angol szerző eszméit hiven adták vissza — A közoktatásügyi miniszter jelentéséről röviden szól a Szemle ; átalánossá ;ban róva meg a Bal­lagi Aladár úr által lapunkban (egy cikkben) és a „Pesti Naplóban" (két cikkben) részletesen is előadott hiányokat, hozzátéve, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium­ban még a gymnasiumok számát sem ismerik pontosan. Mudrony „Iparpolitikája" s Kákay A, II. „Árny- és Fényképei" ismertetésén kivül, e közlönyben a Vegyesek és a Külföldi bibliographia állandó rovataival találkozunk. E füzetes vállalat két, esetleg harmadfél iven ; minden második hó közepén jelenik meg. .Cikkek a szerkesztőhöz (IV. uj világ-utca 21.), előfizetések postautalvány nyal a , kiadóhoz küldendők. Előfizetési ára egész évre 3 frt, félévre 1 frt 60 kr. Tudományos irodalmunk érdekében, de különösen, hogy a mostanában annyira egyoldalú kri­tikai irodalmunkat jobb irányba terelhessük : kívánatos volna a „Kritikai Szemle" állandósulása. Hogy tehát a megindítók az előttük lebegő amaz önzetlen célt elér­hessék, tudománypártoló közönségünket szivesen fölkérjük e becses közlöny anyagi támogatására. Az udvarhelyi ref. egyházmegye 1877-ben tartott három közgyűlésének jegyzőkönyve megjelent. Szerkesz­tette Dáné Mózes, e.-megyei főjegyző. 35 lapra terjed. A békésvármegyei régészeti és mivelődéstörténelmi társulat évkönyve. 1876/77. Szerkeszti Zsilinszky Mihály, társulati főtitkár. III. kötet. B.-Gyulán, a tár­sulat kiadása. — Békésmegye szellemi tevékenységének valódi központjává lett azon egylet, mely a jelen kötet­ben az effajta legérdekesebb évkönyvek egyikét tette közzé. A társulat elnöke Göndöcs Benedek, apát s al­elnöke Haan Lajos ev. lelkész, buzgón fáradoznak az egylet emelésén, melynek jelenleg 34 tiszteletbeli és ala­pító, 414 reudes és pártoló tagja van. Jelen füzet tar­talma ép oly tanulságos és érdekfeszítő, mint az eddigieké. Székács József emlékezete Zsilinszky tői (arc­képpel), B. Eötvös József szenttornyai magánya Győry Vilmostól (képpel), békésmegyei agyag-, érc- és csont­nemű régiségek, valamint Szegedi Kis István élete Haan Lajostól (képpel), Békés város a XVIII. században s a tarhosi pusztán kiásott régiségek dr. Hajnal Istvántól, végre Tomcsányi J. lőispán mint költő Bonyhay Benjá­mintól, mind egy szálig becses adalékok a megye tör­ténelmi és régészeti viszonyaihoz. A munka második részében hivatalos közlemények olvashatók, melyek közé vannak sorolva a társulat gyulai muzeumának antik tárgyai Pulszky Károlytól. E választékos tartalom is mutatja, hogy a soraink élén fölemlített 222 lapnyi füzet méltó arra, hogy minél tágabb körben terjedjen el. A társulat tagjai lehetnek mindazok, kik 3 évi kötelezett­séggel évenként 3 frtot fizetnek az egylet pénztárába. Bartal Anta! és Malmosi Károly, a classica phílo­logia jeles művelői által szerkesztett 5 kötet latin nyelv­tanitási kézikönyv érkezett hozzánk. Mindmegannyi ör­vendetes jelenség irodalmunk ezen gyéren cultivált ágá­ban. Fel vannak bennök használva az összehasonlító nyelvészet mindazon ujabb vivmányai, melyek a tárgyat világosabbá, a tanitást könnyebbé teszik. A nyelvtörténet és az összehasonlító nyelvészet adatai között lehetőleg szorosan megvonják a válaszfalat, hogy a tanuló a posi­tiv alakokkal össze ne tévessze, a tanár pedig bármikor előadhassa azokat. Az Eggenberge r-féle akad. könyvkereskedés kiadásában megjelent művek a követ­kezők : L a t i n alaktan, II. kiad., 13 í lap, ára 90 kr. Szerzők ez uj kiadásban, különösen a tő-rendszert igyekeztek tökélyesbitni, e szerint osztályozták a neveket, e szerint határozták meg a nemeket. Ugyanígy járnak el az igék osztályozásánál, s igy a paradigmák az igék töve szerint egymás mellé helyezve, az egész igehajto­gatást egyenlőnek tüntetik föl. Merőben uj rész az alak­tan, melyben azonban a szerzők csupán az alaktanhoz szükséges adatokra szorítkoztak. A tanitás alapjául járul ehhez a L a t i n gyakorló könyv (II. jav. kiad.. 128 1., ára 90 kr.), melyben a róm. történelemből merí­tett folytonos olvasmányt nyer a tanuló ifjúság. Nyomról­nyomra követve vannak ebben a nyelvtan egyes szabá­lyai, ugy hogy ha a tanuló ezt az alaktannal együtt tanulja, lassankint képessé válik egész nyelvtani rendszer alkotására. Azonkívül az alakok biztos begyakorlásáról is gondoskodva van a magyar-latin forditási gyakorlatok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom