Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-10-14 / 41. szám

» Vitalianus II. et Agato I. a misének deák nyel­ven való mondását gondolák. Nicolaus II. megengedte a Tótoknak és Lengyeleknek született nyelveken mondani." »Johannes XXIII. nagy ellensége volt a képeknek." »Antheus azt rendelte, hogy a ki püspök nem volt, az pápává ne lehessen" mégis Constantinus II. Benedic­tus VIII. csak laicusok, egyházi emberek sem voltanak. Igy megy ez a mulatságos ellentét tovább. Ellenmonda­nak a csalhatatlanok egymásnak egyre-másra. »Benedictus IX nagy ördöngös vala, és a mely asszonyokat akart varázslásával (?) magához bűvölte „Johannes XXI. et alii csak irást sem tudtak, mégis pápaságra mentenek." Gregorius 1. tiltá meg bojt napokon a hús-ételt, tej vaj és tyúkmony ételt contra a S. Pauli a ki ezt ördögi tudománynak nevezi. I Tim. 1. 3. Innocentius III. találá a fülbe való gyónást. Necta­rius Constantinápolyi patriarcha a gyónásnak szine alatt esett paráznaságért a súgva való gyónást megtiltá. „Honorius III. szerzé az ostyának a misében való felmutatását, Gregorius IX. ahoz a csöngetést szerzé." „Innocentius IV. pedig (ki oly istentelen vala, hogy a misemondóval az ostyában mérget parancsola beadni a császárnak Ilonorius IV. (parancsolá, hogy az embe­rek akkor térdre essenek, mikor az ostya felmutatódik." Zephirus a fakehely helyett üveget, Urbánus pedig az üveg helyett arany és ezüst kelyheket rendele az urvacsorához." (Folytatása következik.) Közli SZEKERES MIHÁLY KÜLFÖLDI EGYHÁZ És ISKOLA. A bibornok-kamarás. A pápa minden év szeptember utolján egy consis­toriumot szokott tartani. Az ez évi szept. 21-én taitott consistoriumban a többek között egy kiváló érdelcességü tárgy került szőnyegre, melylyel sokáig fognak Rómában foglalkozni. E tárrgy nem egyéb, mint az uj binornok-kamarás kijelölésének kérdése. A bibornok-kamarás egykor s kivált a szent szék üressége alatt mind az államban, mind az egyházban na­gyon nagy személy volt. Dacára azonban folytonosan kevesbülő tekintélyének, mely a világi hatalom elvesztése folytán ma már csak a réginek árnyéka, mégis a római curia méltóságai között a pápa után a legelső. IX. Pius a bibornok-kamarás főjogait 1849-ben motu proprio a következőkben határozta meg: el­nököl az apostoli házban vagy a pro tribunali ülé­sező államjószági törvényszéken ; meghatározza a jószágok bérletét, felmondását, haszonélvezetét, vagy bármely más szokásban volt privilégium fölfüggesztését ; igazgatja a római universitast főkancellári címmel; itt ő adja ki az okleveleket; kormányozza Róma városát és kerületét egy albibornok kamarás segélyével, felruházva minden rendőri felügyelettel ; constatálja a pápa halála után a pápa hullájának azonosságát; ez esetben az uj pápa vá­lasztásig gyakorolja a végrehajtó hatalmat három bibor­nok segélyével, kiket a Szent-Collegium minden három napban fölcserél, pénzt veret nem saját arcképére, hanem csupán címereire asede vaconte legendájával, be­balzsamozás után átadja a pápa testét a Szent Péter­féle papi rendnek, mely azt a bazilika kápolnájában ki­teszi ; elkészíti az inventariumot mindarról, a mi csak a pápa lakásában foglaltatik; őrizteti a palotát in tus et extra; gondoskodik a pápa temetéséről és a conclave tartásáról stb. Látni való tehát, hogy a bibornok kamarásnak egy­kor igen szélesen kiterjedt hatalma volt. Mióta a szent szék világi hatalmát elvesztette, szerepe szűk körre szo­rult ugyan, mivel a pápa él, de a főpapi trón megürü­lése esetében hivatalos működése ismét visszanyeri fon­tosságát. Ott lesz mindjárt a conclave tartása, melynek miként eszközlése a bibornokkarnarás joga, s hihetőleg azt a titkos helyet is, hova IX. Pius titokzatos bullája elrejtetett egyedül csak ő ismeri. Azt a praelatust, — kire e tekintély ruháztatik, — a pápa nevezi ki, vagyis proclamálja a consistoriumban a bibornokokhoz intézett ezen sacramentalis kérdés után : Quid vobis videtur? Azután átadja neki a sym. bolikus botot igy szólván : Accipe baculumjuris­dictionis et auctorítatis. E botot a bibor­nok-kamarás átnyújtja az albibornok-kamarásnak e sza­vak kíséretében : Et tu accipe baculum et esto vice-eamerarius d e eonsensu Dornini Nostri P a p a e. Nem kell azonban hinni, hogy a bibornokoknak a kinevezésnél — habár látszólag részt vesznek is a ta­nácskozásban — a legcsekélyebb befolyásuk is volna; külső forma az csupán, hogy régi szokásnak eleget te­gyenek, mely szerint a pápa megkérdezi tőlök, hogy a vá­lasztásban megegyeznek-e ; a leggyöngébb észrevétel sincs nekik megengedve. Ugyanez a kérdés tétetik föl minden uj bibornok kinevezésekor is, de itt is csak külső formá­ból, mert jól tudja mindegyik, hogy az egyedüli felelet csak a teljes helybenhagyás lehet. IX. Pius 32 éves ural­kodása alatt egyetlen egyszer volt csak eltérő felelet egy bibornokságra promovcálás alkalmával. A pápa azt válaszolta, hogy ő azt a szerencsétlent, ki az ő választá­sát gáncsolni merészelte, őrültnek tekinti s azzal tovább ment. Azóta a consistoriumban a legcsekélyebb látszóla­gos ellenvetés sem nyilvánult. Igy a 21-ikében sem. Ekkor bibornok-kamarásnak, — mint azt már előre re­besgették Rómában, — Pecci bibornok, Perugiai érsek neveztetett ki. A Renaissance után HETESY VICTOR lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom