Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-02-11 / 6. szám

részéről a többi iskoláknál nélkiilözhetlen felügyeletet, mert a protestáns iskolák szabadelvű és nemzeti iránylatát a közvélemény és a törvényhozás folyton elismerte és méltányolta. A bizottság elfogadta az albizottság javaslatát, s e szerint szövegezte a törvényjavaslatot, melyet elhatároztak közölni a képviselőkkel. * Luther bibliája. A berlini inuzeum birtokába a szent irás 1540-dik évi bázeli kiadásának azon igen nagy becsű példánya került, mely magáé Lutheré volt. Nem csak a cimlap bejegyzése „Martin Luther D. 1542" bizonyitja ezt, hanem az is, hogy az ó szövetség néhány lapján, az uj szövetségnek pedig több mint száz helyén jegyzetek vannak, melyek Luthernek sajátkezű irásai, a mint azt a legnevezetesebb Lutherlapok megállapították. Eddig csak a londoni „British museum"-nak volt egy Lutherbibliája, melyet 15,000 ezüst forinton szerzett meg. Mondanunk sem kell, hogy ezen biblia meg szerzése mily nagy örömet szerzett Berlinnek, ki is állították azonnal azon kehely mellé, melylyel 2-ik Joachim brandenburgi választó lej delem a spandaui Sz.-Miklós templomban először vette fel az úrvacsorát 1539. nov. 3-án. A könyv utoljára a régiség gyűjtő Dr. Lutze egészségügyi tanácsos-é volt, ki maga 900 ezüst márkáért vette. * Nemes célú végrendelet. Özv. Valícs A nt a 1 n é, szül. Asbóth Palotai Eulália buzgó vallásos hölgy Debrecenben f. é. Január 22-én 67 éves korában elhunyt. Végrendeletileg kegyes célokra hagyott a nagy-muzsaji reform, egyház fentartására 2,000 frtot, a nagy-bányai ref. egyház részére 2000 frtot, a debreceni árvák részére 1000 frtot, a debreceni szegények részére 1000 frtot, a reform, lelkésznék segélyezésére 1000 frtot, a debreceni reform, kis templombeli szószék és úrasztala készítésére 1000 frtot, az egyházi szegény árvák részére 500 frtot, az épülendő kórház részére 500 frtot, s egy leányiskola alapítására 10,000 frtot. „Legyen áldott emlékezete a magasztos lelkületű kegyes hölgynek !"— mondja az „Ev. lap", melyből ezen tudósítást vesszük, s lelkünkből viszhangoztatjuk mi is. * A fentebbi pont eszünkbe juttat egy dolgot. Egyébkor is, de kivált korunkban nagyon gyorsan változnak a körülmények. Ma még az apa talán buzgó protestáns és vagyonos ember, és érezteti is egyházunkkal úgy buzgóságot mint kedvező anyagi helyzetét; holnap azonban a fiúk már hidegek az egyházhoz, az öröklött vagyon pedig dobra üttetik, idegen kézre kerül, és a mely család előbb egyik főtámasza volt egyházunknak, egy-két nemzedék múlva teljesen kihal reánk nézve. Egyházunk ma is keserűen érezi már sok helyütt a mondottak igazságát, ki tudja nem-é még inkább a jövőben. A pesti reform, egyház több tagja, vagy azért mert gyermektelenek, és igy magukkal együtt nevük is kihal, vagy mert a fentebb említett eshetőséget előttük tartják, akként igyekeznek egyházunk irányában jótékonyságukat öröklővé tenni, hogy az általuk évenkint fizettetni szokott egyházi adónak megfelelő tőkét alapitványkép befizetik, és így mikor már maguk rég elporlandanak, s mint gyermekteleneknek nevük is kihal, az egyházadóról szóló kimutatások még mindig kegyelettel őrzik és hirdetik az egykori hű tagját egyházunknak. Az egyháztanács közelebbi ülésében Dr. Barsi Józsefné szül. Herceg Friederika asszony részéről jelentetett be egy üy alapítvány. — Ugyanekkor jelentetett, hogy Szilágyi Sándor egyháztanácsnok és az egyház ügyvéde, valamint a fentebbi években is több ízben, úgy közelebb is, a pesti reform, gymnasiumi tanárikar kézi könyvtárának gyarapítására 100 frtot, egy szorgalmas szegény tanuló segélyezésére pedig 30 frtot ajánlott. * Élénk mozgalom indult meg közelebb t. ellenfeleink táborában — legalább papíron. Ez előtt pár héttel dr. Heiszler úr hívta fel az elvhu hitrokonokat oly célból való társulásra, hogy a theologiai orthodox védirodalom felvirágoztassék; ezzel kapcsolatban felmerült azon eszme, hogy gondoskodni kellene, miszerint protest. népünknek vallás-erkölcsi építő olvasmányok nyújtassanak: Az „Ev. Lap1

' legközelebbi számában pedig Szegedi Károly egy „Evangyeliomi társulat" létrehozását hozza javaslatba, melynek feladata lenne együttes erővel munkálni azon cél felé, azon elv szerint és irányban, melyet most az „Ev. prot. lap" képvisel. Mind szép lenne ez, csak azután ne maradna papiroson; de félünk, hogy azon vádak, melyeket ez előtt néhány hónappal oly fennhéjázó hangon emeltek a „Protest. egyh. és isk. lap* ellen, hogy t. i. ezen lap mindenféle indítványt javaslatot minden komolyabb megfontolás nélkül siet a nagy közönség közé kiröpíteni, kétszeres mértékben hullandanak vissza a t. társlapra. — Legyenek meggyőződve t. ellenfeleink, hogy mi, bár az általunk képvi elt irány elfojtását célozzák azon tervezetek, szívesen üdvözöljük azoknak bármelyikét, ha megvalósúl, s nagy örömünkre szolgálna azt tapasztalhatni, hogy a folytonos eretnekítések rágalmazások helyett a hithű iránynak úgy a műveltek osztályánál mint a nép közötti élesztésére fokozására fordítanák szent buzgalmukat, s fáradozásaikat. Mit szólnának a mi kedves skót testvéreink — kiket pedig úgy szeretnek Debrecenben emlegetni, ha megtudnák, hogy a két millió lelket számláló magyar protestáns nép számára csak egyetlen közlöny vagy irodalmi vállalat sem létezik, melyből annak vallás-erkölcsi lelkülete némi táplálékot vethetne ? Tegyenek uraim, ha mindjárt az ellenünk való szent düh buzdítaná is önöket a tevékenységre, csak te gyenek, mert a tespedés, a tétlenség az, a mely megront bennünket sokkal inkább, mint bármely kül- vagy belellenség. * Jótékonyság Szontagh Pál (somogyi) úr, a bpesti orsz. prot. árvaház részére 40 frtot adományozott. * A „Miskolc" f. évi 7-ik számában Kun Pál sárospataki tanár figyelemre méltó eszmét pendített meg, melynek minél bővebb megvitatása a hazai közművelődés érdekében igen hivánatos. Kun Pál ur t, i. azt indítványozta, hogy a pataki jogakadémia helyeztessék átal 12*