Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1877-02-11 / 6. szám
Huszadik évfolyam. Ö. S2B. Budapest, 1877. február 11. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII ker. Mária-utoa 10. sz. I. em. Előfizetési díj: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többseöri beiktatásnál 6 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. A bibliai csodákról. — Nyilt levél Kozma József f.-azabolcsi esperes úrhoz. — Kedves barátom! Midőn azt hittem, hogy az öreg korral együtt járó gyengeségek erődet megtörték, szemeidet elhomályosítva, ajkaidat is el némiták, ime egész csodálkozással olvasom a bibliai csodákról irt s bár dr Heiszler társunk ellen intézett, de mindnyájunkat, ugy is mint keresztyéneket, ugy is mint lelkipásztorokat hivatalunknál fogva is mélyen érdeklő hatalmas nyilatkozatodat Mint egy ujabb kori Nehémiás ttinsz fel, ki Esdrással az eddiginél egy tökéletesebb, csodák, megfoghatatlanságok nélküli bibliát indulsz gyűjteni, oly bibliát, mely végletében uj ég és föld magaslatáról az örökkévaló Istennek mindenhatóságát, az emberi ingadozó vélemény és anyag-elmiség bizonytalanságába enyészteti el. Uj útra menő öreg barátom ! ki a kor prófétáinak zászlóját kézberagadtad, mielőtt bizonytalan pályádra indulnál, megbocsáss, ha a náladnál ifjabb barátod, ki az apostolok pályáján annyiszor érezte a mindenható Istennek csodálatos bölcseségét, beszédbe ereszkedik veled s hitedet, mint a léleknek semmi korlátok által fenn nem tartható szabad folyását, tiszteletben tartva, szól hozzád a lélek őszinteségével s el nem titkolható fájdalmával. Te nem hiszed a bibliai csodákat, s mint esperest, hivatali állásod minden védekezésén magasan felül álló önérzetével kárhoztatod el s szinte oktalan babona terjesztőjének nevezed a vallás igazságaival annyit s oly komolyan foglalkozó Heiszlert, azért, mert elég őszinte és becsületes volt szót emelni az ellen, hogy ti, talán az ő nevében is, de mindenesetre az evangyéliumi keresztyénség körén belől a bibliai csodákat, miután lelketekből kitördeltétek, az iskolából is kizárjátok, elindultok, hogy keressetek más fundamentumot, mint a melyen a keresztyénség eddig fejlődött és haladt, a protestantismus annyi vértanúság dacára győzött; melyen a századok világossága, értelme és szabadsága, erkölcse és szeretete fölépült; más fundamentumot, melynek már nem lesz szegletköve a Jézus Krisztus, mely az isteni kijelentést, mint ködfátyolképet széttépvén, a keresztyénség eddigi Istenétől külön az észkormányán ülő Istent teremt, mely ha egyszer bennünket a világba bocsátott: elvert az égtől, hogy éljetek és semmisüljetek meg a földön, reménytelenül, megsiratatlanul. Azonban midőn azt mondom, hogy ti más bibliát gyűjtetek s az Isten lételét és hatalmát saját eszetek hullámzásai szerint döntitek el: nem akarok a kérdés nehézsége alól átalános szólamokkal kitérni. Azt mondod, azért elleneztétek a bibliai csodák tanítását a népiskolákban, s ezt mint az emberiségre kiható hasznos szolgálatot hangsúlyozod, mert a bibliai csodák babonás hitre vezérelnek, mert a keresztyén vallás nem a csodák, de az okos hit vallása. Teremtő Isten ! hát eddig nem vezették a bibliai csodák babonás hitre a keresztyénség, illetőleg az evangyéliomi protestáns egyház egyes kitűnő lelkészeit s egész egyetemét Hát te mint esperes és öreg pap, ki egy életen át tanulmányoztad, legalább kell vala tanulmányoznod a bibliát, nem tudnád azt, hogy a bibliai csodák is az isteni kijelentés egyeteméhez tartoznak, s egyiket nem állithatod hazug ámitásnak lenni, hogy a másikat is el ne vesd, s az egész bibliának történelmi és isteni hitelét is kétségbe ne vond. Igen a keresztyén vallás okos hit vallása; nekem mint egyénnek alanyi hit, ha görögösen tetszik heterodoxia; de a keresztyénség egye'emének az isteni kijelentés vallása is a Jézus Krisztusban s a Jézus Krisztus által. Az ó testamentomban az ember még nem birt felemelkedni Istenhez, azért Isten szállt le hozzá; az uj testamentomban pedig Krisztus által az ember az Istenhez emelkedett fel, azért nem szükség többé, hogy Isten járjon vagy szálljon le hozzá. Ezért az apostoli korral a csodák ideje örökre bezárult. Míg az emberiség az isteni mindenhatóságot csodák nélkül felfogni nem birta,' mig a nép Krisztustól is csodát és jelt kivánt, mely őt a véghetetlen hatalom elismerése- és imádására ösztönözze ; mig a lélek, a szellemi vallás mennyeiségét nem birta magába fogadni: addig a csodák az azon korbeliekre nézve az isteni erő és hatalom tapasztalható megtestesülései valának. Ma már nekünk nincs szükségünk a csodákra, mert mi csodák nélkül is látunk is hiszünk; és mégis nem lehet a bibliai csodákat sem kiküszöbölnünk, sem hazug ámításoknak nyilvánítanunk. Ezt nem csak lelkiismeretünk, de az igazság is parancsolja. A csodák, a bibliában történelmi rész s különösen az uj testamentomban össze van szőve 11