Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-02-11 / 6. szám

Huszadik évfolyam. Ö. S2B. Budapest, 1877. február 11. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII ker. Mária-utoa 10. sz. I. em. Előfizetési díj: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többseöri beiktatásnál 6 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. A bibliai csodákról. — Nyilt levél Kozma József f.-azabolcsi esperes úrhoz. — Kedves barátom! Midőn azt hittem, hogy az öreg korral együtt járó gyengeségek erődet megtörték, szemei­det elhomályosítva, ajkaidat is el némiták, ime egész cso­dálkozással olvasom a bibliai csodákról irt s bár dr Heiszler társunk ellen intézett, de mindnyájunkat, ugy is mint keresztyéneket, ugy is mint lelkipásztorokat hivatalunknál fogva is mélyen érdeklő hatalmas nyilat­kozatodat Mint egy ujabb kori Nehémiás ttinsz fel, ki Esdrás­sal az eddiginél egy tökéletesebb, csodák, megfoghatat­lanságok nélküli bibliát indulsz gyűjteni, oly bibliát, mely végletében uj ég és föld magaslatáról az örökkévaló Isten­nek mindenhatóságát, az emberi ingadozó vélemény és anyag-elmiség bizonytalanságába enyészteti el. Uj útra menő öreg barátom ! ki a kor prófétáinak zászlóját kézberagadtad, mielőtt bizonytalan pályádra in­dulnál, megbocsáss, ha a náladnál ifjabb barátod, ki az apostolok pályáján annyiszor érezte a mindenható Istennek csodálatos bölcseségét, beszédbe ereszkedik veled s hi­tedet, mint a léleknek semmi korlátok által fenn nem tartható szabad folyását, tiszteletben tartva, szól hozzád a lélek őszinteségével s el nem titkolható fájdalmával. Te nem hiszed a bibliai csodákat, s mint esperest, hivatali állásod minden védekezésén magasan felül álló önérzetével kárhoztatod el s szinte oktalan babona ter­jesztőjének nevezed a vallás igazságaival annyit s oly komolyan foglalkozó Heiszlert, azért, mert elég őszinte és becsületes volt szót emelni az ellen, hogy ti, talán az ő nevében is, de mindenesetre az evangyéliumi keresz­tyénség körén belől a bibliai csodákat, miután lelketekből kitördeltétek, az iskolából is kizárjátok, elindultok, hogy keressetek más fundamentumot, mint a melyen a keresz­tyénség eddig fejlődött és haladt, a protestantismus annyi vértanúság dacára győzött; melyen a századok világossága, értelme és szabadsága, erkölcse és szeretete fölépült; más fundamentumot, melynek már nem lesz szegletköve a Jézus Krisztus, mely az isteni kijelentést, mint ködfátyol­képet széttépvén, a keresztyénség eddigi Istenétől külön az észkormányán ülő Istent teremt, mely ha egyszer ben­nünket a világba bocsátott: elvert az égtől, hogy éljetek és semmisüljetek meg a földön, reménytelenül, meg­siratatlanul. Azonban midőn azt mondom, hogy ti más bibliát gyűjtetek s az Isten lételét és hatalmát saját eszetek hul­lámzásai szerint döntitek el: nem akarok a kérdés ne­hézsége alól átalános szólamokkal kitérni. Azt mondod, azért elleneztétek a bibliai csodák tanítását a népiskolákban, s ezt mint az emberiségre kiható hasznos szolgálatot hangsúlyozod, mert a bibliai csodák babonás hitre vezérelnek, mert a keresztyén vallás nem a csodák, de az okos hit vallása. Teremtő Isten ! hát eddig nem vezették a bibliai csodák babonás hitre a keresztyénség, illetőleg az evangyéliomi protestáns egyház egyes kitűnő lelkészeit s egész egyetemét Hát te mint esperes és öreg pap, ki egy életen át tanulmá­nyoztad, legalább kell vala tanulmányoznod a bibliát, nem tudnád azt, hogy a bibliai csodák is az isteni kijelentés egyeteméhez tartoznak, s egyiket nem állithatod hazug ámitásnak lenni, hogy a másikat is el ne vesd, s az egész bibliának történelmi és isteni hitelét is kétségbe ne vond. Igen a keresztyén vallás okos hit vallása; nekem mint egyénnek alanyi hit, ha görögösen tetszik hetero­doxia; de a keresztyénség egye'emének az isteni kijelentés vallása is a Jézus Krisztusban s a Jézus Krisztus által. Az ó testamentomban az ember még nem birt fel­emelkedni Istenhez, azért Isten szállt le hozzá; az uj testamentomban pedig Krisztus által az ember az Istenhez emelkedett fel, azért nem szükség többé, hogy Isten járjon vagy szálljon le hozzá. Ezért az apostoli korral a csodák ideje örökre bezárult. Míg az emberiség az isteni minden­hatóságot csodák nélkül felfogni nem birta,' mig a nép Krisztustól is csodát és jelt kivánt, mely őt a véghetetlen hatalom elismerése- és imádására ösztönözze ; mig a lélek, a szellemi vallás mennyeiségét nem birta magába fogadni: addig a csodák az azon korbeliekre nézve az isteni erő és hatalom tapasztalható megtestesülései valának. Ma már nekünk nincs szükségünk a csodákra, mert mi csodák nélkül is látunk is hiszünk; és mégis nem lehet a bib­liai csodákat sem kiküszöbölnünk, sem hazug ámítások­nak nyilvánítanunk. Ezt nem csak lelkiismeretünk, de az igazság is parancsolja. A csodák, a bibliában történelmi rész s különösen az uj testamentomban össze van szőve 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom