Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-12-09 / 49. szám

denekelőtt indítványba hozni, hogy a Prot. Egyh. és Isk. Lapnak legyen egy melléklapja, melyben közöltessenek egymásután a revideált énekek, hogy azokat, mielőtt az énekeskönyv megszerkesztetnék, a szakértő közönség megbírálhassa. A legmelegebben ajánljuk e röpiratot s az abban foglaltakat mindazoknak a figyelmébe, akik énekügyünk megmérhetlen jelentősége iránt érzékkel bir­nak, s énekes-könyvünk reformja iránt érdeklődnek. Kér­jük egyszersmind az ahhoz értőket, hogy Ivánka véleménye alapján szóljanak e tárgyhoz. Mi, amennyiben terünk engedi, szívesen adunk helyet az obje.ctiv felszólalásoknak. Még csak annyit, hogy a füzet kiállítása igen szép, becsületére válik a sárospataki főiskola derék, ügybuzgó nyomdászának, Steinfeldnek. Különösen a szöveg közé nyomott hangjegyek igazolják dr. Ballagi Aladárnak közelébb megjelent művében kifejezett azon dicséretét, melylyel Steinfeld hangjegynyomását kiemeli. Az okszarü gazdálkodás alapelvei. Kezdő- és kis­birtokosok számára. Válogatott források nyomán számos ábrákkal irta K u b i n y i Lajos. Budapest, 1878. Fran­klin-társulat. Ára 1 frt 60 kr. — Magyar-Erdélyország­ban 100 holdig terjedő kis birtokok terjedelme közel 17 millió holdra rug, mely körülbelül 1 millió 800.000, több­nyire családos birtokos kezében van, vagyis az országnak közel 1 /3 része kisbirtok. Van tehát föld elég, munkaerő, igavonó marha és haszonállat is több áll a kisbirtokosok, minta nagy birtokosok rendelkezésére, s a kis birtokok még sincsenek még csak annyira okszerűen sem művelve, mint a nagyobbak. Ezen tényből kiindulva, Kubinyi Lajos most megjelent művében utasításokat ad kis bír tokosainknak arra nézve, hogy miként gazdálkodjanak ha — a müveit külföld példájára — nagyobb eredményt akarnak fölmutatni, sorba veszi a mezőgazdasági ipar egyes ágait : a baromfi-, házi nyúl-, sertés-, ló-, méhte­nyésztési, a kertgazdaságnak egyes ágait s kimutatja, hogy a mezei gazdaság egyes ágaiban mit lehet és mit kell tenni s különösen kiterjeszti figyelmét az emiitett iparágak technikai oldalára. Nincs itt helye szerzővel a fölött vitázni, váljon amaz iparágak fölbomlása, vagy ami ezzel egyértelmű, a belterjes gazdálkodásra való átté­rés a mi viszonyaink közt elérhető-e ; de az bizonyos, hogy kisbirtokosainknak, habár a munka erő — tőkehiány és egyéb okoknál fogva intensive gazdálkodniok még most nem lehet is, —- birtokaikat okszerűbben kell kezelniök, mint eddig s a rendelkezésükre álló termelési tényezőket jobban föl kell használniok. Es erre nézve sok becses és gyakorlati utasítást találnak Kubinyi müvében. Kubinyi mint író világrenditő eszmékkel nem gazdagította s aligha is fogja gazdagítani a világot; de sok egésséges, gyakorlati eszméje van, melyeket népszerű nyelven s igazi lelkese­déssel, meggyőzőleg képes előadni. Ebben áll az ő érdeme, mint íróé; s ezen véleményünket felőle megerősitette jelen munkája is. Ajánljuk e munkát lelkészeink és ta­nítóink figyelmébe, kik a mellett hogy a nép gazdálko­dását okszerűbb irányba terelni első sorban vannak hi­vatva, maguk is nagyobbára egy-egy kisbirtok kezelői s mint ilyeneknek módjukban áll saját gazdaságukban érvényesíteni Kubinyi jóravaló és üdvös eszméit. Dömötör János hátrahagyott műveire, Baksay Sán­dor, Baráth Ferenc, Nagy Miklós és Szász Károly, elő­fizetési felhívást bocsátottak ki. Sajtó alá rendezik a korán és gyászosan elhunyt ifjú író műveit, melyek leg­nagyobb részt költemények s csak kis részÖk jelent meg, mig a nagyobb rész, s ezek közt vannak a legjellemzőbbek, most lát először napvilágot. Az eredeti verseken kiv ül mintegy 25 fordított költemény lesz a kötetben, s azon­kívül néhány prózában irt dolgozata. E kötet irodalmi emléke s egyszersmind szellemi hagyatéka lesz az elköl­tözöttnek. A hozzávetés szerint 12—13 ívből fog állani, dec. végén jelenik meg s előfizetési ára egy fűzött pél­dánynak 1 frt. Az előfizetési pénzek vagy utánvétel1 megrendelések e hó 25-éig a Franklin-társulathoz kül­dendők. Iparos naptár az 1878-ik évre. Szerkeszti Gelléri Mór. 3 dik évfolyam. Budapest, Franklin-társulat. Ára 50 kr. — Egyike a leggondosabban szerkesztett naptá­raknak, benne közlött s a hazai nemzetgazdasági iroda­lomban ismert nevű íróktól származó cikkek sok tanulságos anyagot tartalmaznak az iparosokra nézve. Ennélfogva óhajtandó, hogy e naptárat minden tanulni vágyó iparos megszerezze magának. Akkor, amidőn az iparosok szak­oktatása annyira el van hanyagolva nálunk; legalább az ehez hasonló népszerű ipari olvasmányok terjesztését kell elősegitenünk. A naptár tartalma : Munka és ipar. Iparszabadság, szakoktatás, kényszertársulás, Mudrony Somától. Az általanos ipartársulatok szervezéséről, Gelléri Mórtól. Délkeleti kereskedelmünk érdekében, Kubinyi Lajostól. Iparstatistika. Zimmermann János, Benkő Ist­ván, Gyubek Lajos, Grell Mór. Riehler Károly, Nigrényi Pál, Bejezi József iparosok életrajzai. Dr. Szabóky Adolf életrajza. Körmenetek a céhtáblával, Dr. Rómer Flóristól-A communismus és socialismus, Lévay Imrétől. Az ipa­rosok betegségeiről, Dr. Sátidorffy Miksától. Hogyan le­het jólétre vergődni ? Freedley után. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkészválasztás Az ér-keserűi ref. egyház (ér­melléki e.-m.) Fazekas Imre ottani scgédlelkészt, rendes papjává választotta meg. * Tabajdy Lajos szatmári ref. lelkész a városi képviselőtestület tagjává választatott. * A budapesti ref. egyház a legközelebbi három évre a következőleg alakította meg egyháztanácsát : fő­gondnok gróf Degenfeld Imre, algondnok Lónyai Gábor, házgondnok Nagy József, főjegyző Szilágyi Sándor, pénz­tárnok Magyar László, egyháztanácsnokok : Ballagi Mór, Beöthy Zsigmond, Bereznay István, roffi Borbély László, Dapsyr Vilmos, Fogarassy János, Gerenday Antal, Giczey

Next

/
Oldalképek
Tartalom