Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-02-04 / 5. szám

Ha most visszatekintünk a múltra : ez egyháznak volt e kezdetben egy biztos hajléka ? Távol az édes hazától ez idegen földön, testileg-lelkileg gyönge, és beteges tag­jaival nem bolygott-é mint ama kis vándor, egyik hely­ről a másikra, egy házból a másikba, mindaddig míg a mennyei gondviselés meg nem szánta, s a néhai Dr. Székely Károly nemes lelkész felé nem forditá. És e derék, vallásos hazafi a pitesti reformált szentegyház e dicsőült fundátora, a gyönge beteg egyházat ha meg nem gyógyíthatta is : hagyott oly flastromot neki, mely előbb utóbb bizonyuyal gyógyulást hoz reá s meggyó­gyítja fájdalmiból. Igaz, a hűtlen kezelők, az ügyetlen chirurgusok, a helyett hogy megerősödésén, gyógyulásán fáradoztak — s elmérgesedett sebeit a flastrommal borogatták volna : ópiummal altatták el s oly gonosz operációt vittek rajta végbe, mely életét kockáztatá. De a flastrom helyre fogja hozni. Hiába kivánták, hirdették vesztét, halálát: ez egyház él, és nem fog meghalni! S mit gondoltok ? a dicsőült árnya ha megjelenne most köztünk s azt mondaná: hol vagytok sáfárok ? Hova, mire használtátok az én szent hagyományomat? Harminc éve, hogy kezetek közt van, harminc év óta mit miveltetek és mit sáfárkodtatok ? Jaj annak, a ki ama hagyományból, ha csak egy fillért is más célra for­dított, mint a hitbuzgóság fejlesztése- és emelésére, s a tiszta és józan élet felvirágoztatására. Ellenben áldottak azok, a kik végakaratomat tiszteletben tartatni kiván­ták s ez anya egyházat meggyilkolni nem engedék. A szent lélek templomának meg annyi drága kincsei, élőköve ők. S itt örvendek reátok mutatni, ti valódi Abdiások s ti a jobb részt választó Máriák ! Nélkületek már rég pásztor nélküli nyáj lett volna e gyülekezet. Nem az enyém, hanem az Istené s a tiétek a dicsőség sat. sat. Ilyformán végeztük e nap feladatát, áldást kérve a dicsőült emlékezetére s imádkozva a még köztünk élő testvér életéért is : áldja meg az isten a mi nélkül szülkölködik. TOMKA KÁROLY. IRODALOM. Egyházi beszéd, melyet elmondott Pápán 1876. évi szept. hó 3. tartott kerületi gyűlés alkalmával Stettner Ignác. Pápán, 1876. 8r. 14 1. — A hit remény és szeretet nagy fontosságú themájáról tartott rövid, szabad szellemű elmélkedés. A nyárádi ref. lelkész s pápai es­peres ezen ujabb szép beszéde, a dunántúli egyh. kerület határozata folytán nyomatott ki. Irányát néhány szavával jellemezhetjük, hogy t. i. „felette van eszünknek a hit fenséges köre, de ellene nem lehet ; amely hit ellenkez nék eszünk törvényével, az nem nekünk való. Paran­csolatunk van : Mindeneket megpróbáljatok, és ne hi<ry jetek minden léleknek, hanem megpróbáljátok a lelke­ket, ha Istentől vagynak-e ?u Az irálytan alapvonalai. Irta T. Nagy Imre. Bp., Aigner Lajos, 1877. Ára 90 kr. 8-r. 144 lapra terjedő füzet, mely felső nép- és polgári iskolák számára, valamint magán használatra van szánva. Szerzőnek gon­dosan szerkesztett, világos irálya van. A meghatározások rövidek, de kifejezők, a példák kiszemelése választékos ízlésre mutat. Sallangos demokráciánk hű jellemzője, hogy szerző is, aránylag kimerítő művet szándékozván közrebocsátani, kénytelen-kelletlen csapba köti haját, midőn egy levelen át tárgyalja hogy kinek-kinek mi­csoda cimzet dukál. Káptalan legyen a feje, aki valameny­nyit meg tudja tanulni! A kolozsvári egyetem is kezd már életjelt adni magáról. Ideje is, mert tartunk tőle, hogy ha eddigi út­ján halad, nem ugyan mi, magyar protestánsok előtt, de nagy számú ellenségeink szemében elveszti azt a jogcímet, mely életet adott neki, értjük azt a jogcímet, mely való­ban „culturai szükséglet" volna. A budapesti egyetem kiadványai mintájára kiállított beszédek 3 füzete az 1875/6-ki tanév megnyitása, a pályázatok eredménye s az uj pályatételek kihirdetésének alkalmából tartott be­szédeken kivül tartalmazza a szernowitzi egyetem meg­nyitására intézett latin üdvözlő iratot, s a Szász Béla által Deák Ferenc emlékezetére szentelt szép beszédet-Megjelent a jövő félévi tanrend, s a tavalyi évről szóló almanach is. Ez utóbbiból látjuk, hogy tavaly az év vé­gén 392 rendes, 19 rendkívüli, összesen 411 hallgató látogatta ez egyetemünket, kik közül 125 ref. 36 ág. ev., 28 unit., 172 r. kath., 28 g kath 7 g. kel., 15 mózes vallású volt. A magyarhoni egyet, evangeliumi gyáminté^et 1875|6-dik évi jelentése Miskolcon megjelent Tartalmazza a gyámintézet m. év okt. 15-én Pakson tartott közgyűlésének jegyzőkönyvét, és a Zelenka Pál által készített száma­dását. AZ udvarhelyi ref. egyházmegye 1876-ban tartott két közgyűlésének jegyzőkönyve pedig, Dáné Mózes e.­m. főjegyző ügyes szerkesztése alatt, Székely-Udvarhelyt nyomatott ki. Ugyanezen egyházmegye és az udvarhelyi ref. püs püki egyházközség által néhai gr. Mikó Imre egyház kerületi fogondnok emlékezetére közösen rendezett gyász­ünnepély alkalmával 1876. nov. 12-én Kelemen Já nos által tartott emlékbeszéd, külön füzetben látott nap­világot, Székely-Udvarhelyt. Szerző, nagygalambfalvi ev. ref. lelkész és egyházmegyei közigazgató, az elhunyt emlékezetéhez méltó lelkes beszédben emlékezik meg Erdély Széchenyijéről, kiben csakugyan „elesett a mi fejünknek koronája." Mikó egész élete szól amellett, hogy nem frázis, hanem merő igazság, hogy a honszerelem, vallásos érzelem, egyházias buzgóság, ugyanazon tőről fakadt virágok, mert mindeniknek gyökere a sziv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom