Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-11-25 / 47. szám

GENFELD IMRE főgondnok, KÖNYVES TÓTH MIHÁLY, KISS ÁRON, HAJNAL ÁBEL, RÉVÉSZ IMRE, MÓRICZ PÁL, VÁRADY GÁBOR, gróf RÁDAY GEDEON, SIMONFFY IMRE, ÁRMÓS BÁLINT, KÁNTOR SÁMUEL, NYÍRI PÉTER, FRÁTER IMRE, LUKÁCS DÁNIEL, TÓTH SÁMUEL, mint a tiszántúli ref. egyházkerület konventi képviselői. BELFÖLD. A magyar reform, egyház conventje Budapesten november 15- és 17-én. (Folytatás és vége.) . Gr. Lónyay Menyhértnek mult számunkban közlött javalata megtétele után Révész IMRE szólalt fel, nem azon szándékkal ugyan — mint eleve kijelenté, hogy a tárgyalás mélyébe bocsátkozzék, hanem csak hogy az elmondottakra pár észrevételt tegyen. Jelesen hogy ők 4 bizottságot óhajtottak, onnan van, mert szerintük a bizottságokban minden conventi tagra szükség volna. Már p. o. az alkotmánykészitő bizottságnak alapos tájékozottsággal kell birni a különböző e.-kerületekben fönnálló egyházszervezetről s törvényes szokásokról, miért is ezen bizottságba legalább 20 tag lenne választandó • a többi 30 tag pedig a más három bizottságba osztatnék szét. B. Keménynek azon nézetéhez, hogy egy részletes javaslat készítésével Tiszántúl bizassék meg, már csak ezen fentebb említett oknál fogva sem csatlakozhatik, mert a részletes munkálat készítőinek kellőleg tájékozottaknak kell lenniök az ország különböző részeiben levő egyházak intézményei és szokásai iránt. Végül megjegyzi, hogy ők sem tartották azt mnlhatlanul szükségesnek, hogy a bizottságoknak utasítás adassék, s ha a conventnek úgy tetszik, ők is szívesen beleegyeznek az utasítás nélkül leendő kiküldetésébe az egy vagy több bizottságnak. Szász Domokos. Ismeretes dolog, hogy több egyházkerület évek óta azon dolgozott, hogy egyházunk szervezetébe beékeltessék egy határozatképes convent, vagyis egy oly közeg, mely a különben el nem intézhető közös ügyekben végérvényüleg intézkednék. A tiszántúli kerület azonban — mint tudjuk — ezen mi törekvéseink elé folyvást azt vetette gátul, hogy egy ily intézményt közzsinat nélkül valósítani nem lehet, s legújabban épen azért tette Debrecen egy ad hoc convent iránti ismeretes indítványát, hogy ily módon létrejöhessen a zsinat, ezen pedig majdan létrehozassék a határozatképes conventi intézmény. Erdély igy fogta fel s épen ezért örömmel fogadta a debreceni javaslatot. Az eloterjesztett debreceni munkálat azonban sokkal messzebb ment, s a zsinati tanácskozások tárgyául sokkal többet ölelt fel javaslatában, mint várni lehetett, s kivált az egyház alkotmányát s szervezetét gyökeresen átakarja alakítani, s egészen egy mintára önteni. Ő ezen irányhoz, mely az egyes kerületek történelmi kifejlődését megsemmisíti, nem csatlakozhatik. Szerinte az egyes kerületek szervezésébe nem avatkozhatik a convent s a létrehozandó zsinat De mert ő is I megakarja oldatni a bennünket oly igen égető kérdést, azért óhajtja a zsinat összeülését, de kéri a conventet, hogy a kiküldendő bizottság a gróf Lónyay által kijelölt irányra tereitessék, jelesen, hogy ez csupán egy oly javaslat készítésére utasittassék, mely kimutassa, hogy a határozatképes convent miként illeszthető be egyházszervezetünkbe, hogy ezen convent miként legyen szervezve, mely hatáskörben mozogjon, a közösügyet miként repraesentálja stb. ; készítsen javaslatot továbbá a zsinat iránt, de a melynek feladatául közelebb csupán a conventi intézménynek törvényesen való létrehozása tekintessék. Mert ha minden tárgyat zsinat elé akarunk vinni, nem hogy célt nem érünk, sőt messzebb távolodunk egymástól s a , céltól, mint eddig voltunk. Ha ellenben a conventet létrehozzuk, lesz egy találkozási pontunk, hol a közös ügyekben testvériesen intézkedhetünk. Hát az egyházi törvényekkel, a kánonokkal mi történjék ekkor ? fogják talán kérdezni. Felelet: ez is közös ügy, s a konventnek egyik fődolga leend ezek revideáltatása iránt intézkedni. Miért is kéri a bizottságot a fentebbi értelemben kiküldetni. Kun Bertalan s b. Kemény, gr. Lónyay javaslatának helyessége mellett érvelnek, s a bizottságot az ebben kijelölt iránypontok elfogadása mellett kérik kiküldetni. Pap Gábor. Köszönetet szavaz Debrecennek az általa beterjesztett, s több valóban korszerű alapelvet tartalmazó dolgozatért. Óhajtaná azonbau ő is, hogy ebben hely adassék az iskolaügynek is, mely reánk protestánsokra nézve oly igen fontos, s* melyre egyházunknak okvetlenül ki kell figyelmét s munkásságát terjeszteni, és különösen munkálkodnunk kell azon, hogy legyen közös főiskolánk, protestáns egyetemünk, mert különben az egyházkerületek haszontalanul fecsérlik el legjobb erejüket. Másrészt lát abban feleslegest is, igy p. o. a kérelmezés és a kormány elé terjesztendő javaslatkészités nem a zsinatnak, hanem a közigazgatásnak a dolga. 0 4 bizottságot kíván, de ezeknek részletes utasítás nem adandó, hanem a gr. Lónyay-féle irányeszmék figyelembe vételére utasitandók. B. Vay Miklós. Az eddigiekből ugy látja, hogy a debreceni javaslat általánosságban elfogadtatik, de azon módosítással, hogy ne négy, hanem egy bizottság küldessék ki, melynek részletes utasitás helyett a gr. Lónyay-féle irány eszmék adatnak utasitásul. Minthogy azonban ezen irány eszmék csak élő szóval lettek előterjesztve, gr. Lónyay felhivatik ezeknek a közelebbi ülésen Írásban leendő benyújtására. A 16-iki ülésben a jkönyv hitelesítése után előterjesztetett a gr. Lónyay-féle javaslat, melyet mult szá-i munkban egész terjedelmében közöltünk, de a melyből benyujtatása alkalmával a 6-ik aliena ezen szavai: „az