Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1877-11-25 / 47. szám
Huszadik évfolyam. • S5E. Budapest, 1877. november 25. PROTESTA1TS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIAD Ó-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési díj: Helyben házhozhordással a vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Konvent után. A konvent rövid három nap alatt befejezte tanácskozásait. Keveset szónokoltak, de végeztek. Ez mindenesetre biztató jelenség, mert rendesen akkor beszélünk legtöbbet, mikor legkevesebb kedvünk van cselekedni. Mostani konventünk tagjai — úgy látszik, — megértették a kor tettre intő szavát, és egytől egyig azon határozott szándékkal léptek a gyűlésterembe, hogy az öt superintendentiának közös cselekvésre való egyesüléséhez az utat elkészítik az által, hogy mindent mellőznek, mi az azon célra tartandó zsinat mentől elébbi létrejöhetését gátolhatná, vagy csak késleltethetné is. Ez a célhozjntásnak legbiztosabb útja akkor, mikor oly testületek egyesüléséről van szó, melyeket eddigelé csak közös szenvedés vagy közös küzdelem hozott időnként közel egymáshoz; máskülönben mindegyik autonom jogához képest, különleges rendszabályok szerint vezette ügyeit, alkotván állandó viszonyokat, melyekhez személyes és testületi, sajátságos érdekek fűződtek. Valóban szép látványt nyújtott egyházunk papi és világi férfiainak e tanácskozása, hol azok, mint az Ur követői az első pünköst napján „valának mindnyájan egy akarattal együtt", eszméket cserélve inkább, mint vitatkozva. Nem is volt a nézeteltéréseknek egyéb alapja, mint az, hogy míg némelyek az egyházkerületek egyesülése iránt oly hangosan nyilatkozott közóhajtásba föltétlenül látszottak bízni, mások a históriai viszonyok által kifejlett különböző érdekek tekintetéből nagyon bizakodók nem voltak, s azért ovatos eljárást követeltek. Ehhez képest az egyik rész oly zsinatot kivánt, mely nemcsak az egyházszervezetet megállapítsa, még pedig alól, a községi presbyteriumtól kezdve, s a konventet is belefoglalva föl a zsinatig; hanem amely egy füst alatt oly egyházi törvényeket is alkosson, melyek az elavult kánonokat és a különleges egyházkerületi statútumokat hatályon kívüliekké tegyék, szóval oly zsinatot kivánt, mely a magyar reformált egyházat egyszerre és mindenestül szervezze és újjáalakítsa. A másik rész ellenben, bár a most említett dolgoknak szükségét szintén belátta, és a magyar reformált egyház megújulását szívből óhajtja: attól való féltében, hogy ha a leendő zsinat egyszerre a múltnak teljes felforgatását veszi célba, mi okvetlen itt-ott fennálló egyéni vagy testületi érdekek sértésével járna, ezzel a zsinat létrejöhetését kockáztatná; célszerűbbnek látta, hogy a zsinat az egyházszerkezet megállapításán kivül csupán azon teendőkre szorítkozzék, melyek okvetlen szükségesek arra, hogy az egyházat közösen érdeklő ügyekben egységesen intézkedhessünk. Ez utóbbi nézet mellett a felhozottakon kivül még sok mindenféle szól, de különösen nem kellett volna figyelmen kivül hagyni azt, hogy egy és ugyanazon gyűlést egyszerre alkotmányozónak és törvényhozónak tenni, annyi mint épülő félben levő házat, építés közben lakhelyül elfoglalni; két célt akarván egyszerre elérni, mind a kettőt veszélyeztetjük. Elébb az egyház alkotmányt kell elkészíteni, é,s a szerkezetet a presbytero-synodalis rendszer természetének megfelelőleg határozott időközökben tartandó zsinatok és conventek rendszeresítése által betetőzni, és csak akkor foghatunk a törvény-alkotás munkájához, a melynek az alkotmány szükséges előzménye. Leendő első zsinatunknak egyház-szerkezetünk abbeli betetőzését annál inkább kell első rendű föladatának tekintenie, miután az egyházkerületek, egyházmegyék és községek szervezetére nézve minden oldalról 03