Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1877-11-11 / 45. szám
ugyan templomot, csináltattak szép orgonát, hozattak harangokat, de midőn a leányiskola építéséről van szó, azt mondják, hogy ha még ezt is megteszik, maradékaiknak nem lesz mit tenniök. Nagy harangjaik s díszes orgonájuk, drága templomukban a legszebb vasárnapon is alig gyűjt össze tiz (?!) hallgatót, mig ellenben nedves, rosz levegőjű iskolájuk naponként 43 leánygyermeket fogad be. Cikkíró ezzel végzi sorait : „Uram jöjjön el a te igazságod hozzánk is. Ámen." * A magyar statistikai évkönyv 1875-re szóló füzete most jelent meg *, kiemeljük belőle a következő érdekesebb adatokat. Magyar-Erdély országban róm. kath szerzetes 2240, apáca 1046, g. kath. szerzetes 49 él. Az összes hittani intézetekben 618 r. kath., 228 g. kath., 243 g. kel., 271 ref., 141 ág. evang. papnövendék van. Felsőbb tanintézetekben, 631 tanár előadásait 6467 egyetemi és akadémiai tanuló hallgatja. 184 középiskolában, 2438 tanár 33.984 tanulót tanít, kik közül anyanyelvre nézve 25.405 a magyar. 15.282 népiskolában 19.859 tanító működik ; fizetésök kész pénzben 6 213,596 frt. A 2.124,899 tanköteles gyermek közül iskolába járt 816,819 fiú, 674.302 leány, mindössze 1.491,121 gyermek, vagyis a tankötelesek 7O°/0 -a. Megtanult jól olvasni 97.959, olvasni és irni 268,554 gyerek. * A részegeskedós ellenszere. Skandináviában ha megrögzött részeges kerül a börtönbe, táplálékul nem kap egyebet, mint bort és borbaáztatott kenyeret. A rab eleintén élvezi e tápot, de csakhamar kellemetlenné kezd válni ránézve, s végre megundorodik attól. Rendesen tizednapra ugy megcsömörlik a rab a boros commedentiától, hogy készebb éhen veszni mint ezt bevenni. E gyógymód mindig sikeresnek bizonyult. Nem volna rosz ott a hol kell s a hol lehet megpróbálni a gyakorlatban is. * Ha a „Prot. Egyh. és Isk. Lap/' 1869. évi folyamának 41. 42-ik számai; továbbá az 1870-ik évfolyam 24 ik száma e lapok tisztelt olvasói közül valakinél megvan, s talán évfolyama nem levén teljes azok megtartásához nem ragaszkodik : nagyon lekötelezné e sorok iróját, ha a nevezett számokat akár pénzért, akár egyéb lap vagy könyvféléért cserébe, neki átengedné, a mely esetben azoknak a szerkesztőséghez történő beküldését kéri. x y. NECROLOG. Bata Bálint emlékezete. A gömöri ref. egyházmegye s ennek papikara okt 18-án kedves halottját tette örök nyugalomra néhai Bata Bálint zádőrfalvi ref. lelkészben. Annyi elhunyt jelesünk után őt is elvesztettük, pedig még élhetett volna, hisz még csak a férfikor delén volt. Született Zádorfalván 1824 dec 1-én jómódú és régi köznemes szüléktől. Elemi iskoláit szülőföldén atyja vezetése alatt végezte. 8 éves korában az I-ső gymn. osztályba Miskolcra vitetett, itt folytatta iskolai pályáját az 1840. évig, a mikor egy évet, a német nyelv elsajátítása végett Szepességen töltött. Szepességről 1841 ben Sárospatakra ment s iskolai pályáját kitiinő sikerrel itt végezte be. Itt az azon időben ország szerte hires énekkarnak 3 évig közkedvességű hangvezére volt. 1847-ben a kápláni vizsgát kitűnő eredménynyel az alsóborsodi e.-megyében tette le. Az irodalmilag is ösmert Édes János zádorfalvi lelkész halála után, még mint közdeák hivatott meg szülőföldére lelkészül, de a zádorfalvi egyház óhajtását az e.-megye a törvények értelmében nem teljesíthette s ezért mig peres ügye az e.-m egyén és kerületen folyt, egy évet mint segédlelkész n. t. Éd es Albert ur mellett töltött Tiszatarjánban, mig végre sok küzdelem után 1848-ban az egyházkerület, az alig 23 éves ifjút zádorfalvi rendes lelkészül megerősité. Itt végezte be közhasznú életét és pályáját; megköszönve több fényesebb és jövedelmesebb egyház bizalmát, az általa annyira szeretett s őt viszontszeretett szülőföldjén rokonai és barátai közt maradt mind haláláig. Házasságra lépett 1867-ben Deme Zsuzsánnával, ki most 10 évi boldog házasság után elhunytát kesergi. Árvák nem sírtak koporsójánál, az apai örömeket az ég megtagadta tőle. De valamint Absolon még életében oszlopot emelt magának a Király völgyében, mivelhogy nem volt oly fia, kin az ő nevének emlékezete maradhatna : ugy ő is soha el nem porladó oszlopot emelt magának érdemeiből szerettei, rokonai és barátai szivében, kik poraira áldást hintenek és zavartalan békét imádkoznak. Elni fog neve és emlékezete a zádorfalvi egyházban,* melynek közel 30 évig hű pásztora volt; élni fog híveinek emlékében, mert ő híveinek nem csak lelkésze, hanem atyja, testvérje, barátja, rokona, tanácsadója és segítője volt. Részt vett örömükben és fájdalmukban, érdekökben mindig készséggel működött és többnyire sikeresen. Nemes szivének bizonysága az, hogy az özvegyek, árvák és nyomorultak sohasem távoztak házából vigasztalás nélkül. O buzgó prot. pap volt, tudományos miveltségű, ékesenszóló lelkész, ki érces, csengő hangon többnyire rögtönözve mondott szónoklataival meghóditá a sziveket, elragadá az érzelmeket. Hirdette az igét alkalmas és alkalmatlan időben; intett szelíden, dorgált jó akarólag, vigasztalt édesen, a bünt ostorozta bátorsággal, az erényt küzdésre ösztönzé bátorítólag. És ő nem csak hirdette az igét, hanem jó példát is adott gyülekezetének. Mint férj hű, mint testvér igaz, mint barát őszinte volt. O nem csak ajkain hordozá a barátság szent igéit, hanem szivében állított oltárt, melyen örök és olthatlan lánggal égett a barátság tüze. Szeretett mindenkit, ki szeretetére méltó volt, barátságára méltatta azt, ki rokonszenvet költött benne. Es ő nem ugy tett, mint a világ fiai tesznek, kik csak addig szeretnek valakit, addig mutatnak hűséget és barátságot, mig szükségök van reá,
