Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-11-11 / 45. szám

A vasmegyeiek ma már nem tartoznak a pápai egyházmegyéhez, hanem „őrség" névvel külön egyházmegyét képeznek, mint régebben is. Veszprémmegyéből ide tartoztak Pápa 1. Komáromi József esp. és Szikszai Pál. Gyimóti lelkész Trencsényi János, mi doeumentalis bizonyság, hogy ez egyházunk, Ősi ref. anyaegyház s csak később gyengült el. Lássuk a többi egyházak lelkészeit is: szentkirályi Veleméri János, dudari: Lendvai István, nánai : lévita Ivánczi Mózes, csetényi: Osváth István, rédei: Pölöskei István, takácsi: Pölöskei Péter, görzsöni: Szikszai István, acsádi mester : Rádóczi Zsigmond, mezőlaki: Szentandrási György, (Török filia Békás idem Reverendus procurat) mihályházi: Gyimóti Timótheus, szalóki mester : Espánki Mihály, csöglyei: Földvári Sámuel, adorján-egeraljai mester: Pap Ferenc, kis- és nagy piriti rector: Pap Ferenc, nyárádi: Bakó István, dereskei lévita: Szalai Bálint, borsos-győri: Szecsődi János, ktlaki: Bányai István, dákai rector: Verba György, nórápi lévita: Pándi János, köpi: Adorjáni Csomasz Benedek, noszlopi: Pető György, beréndi lévita : Pátkai Mihály, dörögdi : Lepsényi István, öcsi Ősi Mátyás, padragii Füredi Pál, polyáni Rádóci Mihály, kovácsi : Baronyai Szentiványi György, tapolcafői: Ladányi Miklós, adásteveli: Berki István. Ide jön még Cseszneg, melyről ez olvasható : „ego Georgius Pető legitime ab Eccla Csesznegiensi vocatus Ao 1709 die 18 xbris." De másként elő nem jön neve ekkor, és igy ekkor 1732 állt a pápai megye 31 anyaegyházból s nzámos fiijából. Ámde lássuk mi történt ezután. Vas-Zalából 1732-ben következő papok űzettek el VI. Károly parancsára : B.-Rákosból : Balikó János, Szent Péterről : Rákosi Pál. Kiűzettek a kercsei, kápolnai, veleméri fent már emiitett papok. Szent György völgye (Zala) már 1720-ban megfosztatott lelkésze Pölöskei Pétertől. Veszprémmegyében kiűzettek: 1709-ben a pápai leik. és esperes Lepsényi György (meghalt Csöglyén 1710) és Csúzi Cseh József, Szepsi Mátyás professor, Gyimótról: Komáromi András, Cseszneg Szentkirályról : Pető György, Dudarról : TJjvári Dániel, Cseténybol : Gyöngyösi György, Rédéről: Szikszai Mihály, Láziról : Pápai Ádám, (ma csak néhány ref. lakos van benne) Takácsiról : Lepsényi István, Görzsönyből Acsáddal: Szeremlei János, (hivatal nélkül halt meg Felső-Őrben) Mezőlakról : Bátori Mihály, CsöglyérŐl Bili György, stb. stb. Győrmegyében kiűzettek Tápról Pető György 24 muskatéros által 1711. junius hóban, szentmiklósi lelkész ugyan 1711. junius 8, Nyalkáról: Veleméri János lévita, Pázmándról : Szeli Sámuel, Perről: Kórnyei Sámuel, Láziról : (Veszprémm.) Pápai Ádám 1711. december végén. Mezőörsből: Újvári János prosenior üldöztetett el (per Huszariones Hungaros). Jelenleg ez egyházak is a pápai egyházmegyéhez tartoznak. A pápai e.-m. esperesei 1700—1745-ig: Lepsényi György elébb pápai s kiűzetése után csöglyei lelkész, hol is 1710-ben elhalván, utódául választatott Borsosgyőrött 1711. febr 2. Gyimóti István. Ezen választáson jelen volt őrség is. Ez a férfiú késő vénséget érvén, melléje alesperesül választatott 1729. f'ebr. 2 án A.-Tevelen Csúzi József pápai lelkész, de ugy, hogy a főbbekben az espereshez kellett fordulni, ki is 1730. okt. 7 én elhalván, rendes esperes lett Csúzi József, de kevés ideig vihette a hivatalt, csak 6 hóig, mivel 1731. ápril 8-án elhunyt s temettetett Pápán. A temetés napján azonnal esperessé választatott Naszályt István pápai lelkész és Kocsi Major István szőnyi lelkész és superintendens, nem különben Komáromi Pál kocsi lelkész által ápril 26-án %

kézrátétel által* felszenteltetett azzá, a pápai lelkészlakon. De már 2 hó múlva elhalván, utóda lett Pölöskei Péter takácsi lelkész, ki is kevés idő multán meghalt Takácsin. Követte az esperességben Komáromi József pápai lelkész, ki még 1784-ben is senioroskodott. (Folytatása következik.) Közli SZEKERES MIHÁLY, ref. lelkész. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A p r ó s á g o k. Egy kényes kérdés megzavarással fenyegeti a Vatikán és a spanyol kormány közötti viszonyt. Néhány spanyol megye, támaszkodván az alkotmány 11-ik nevezetes cikkelyére, mely vallás szabadságot tartalmaz, vegyes iskolákat nyitott, melybe mindenféle vallású gyermekek fölvétettek. A kath. elerus ezt szörnyűnek találta. Mégis csak sok, hogy egy spanyol ne legyen katholikus, hogy pedig még nem katholikus is küldhesse gyermekét iskolába : ez rettenetes. Néhány püspök protestált hát és a sérelmet Rómába terjesztette. A madridi nuncius, a szt. szék folhivására elküldte tudósitását. E tudósitás után utasíttatott, hogy a spauyol kormányt értesítse, miszerint a vegyes iskolák felállítása a concordatum 2. cikkelyének, — mint a mely csak római katholikust ismer, — erőszakos megsértése. A kormány azt válaszolta, hogy ez articulus más értekezés tárgya volt akkor, midőn az alkotmányba a 11-ik cikkely bevezettetett, mely a vallásszabadságot proclamálja. A szent szék akkor engedett. Az alkotmány megszavaztatott, kihirdettetett s a kormánynak kötelessége azt szem előtt tartani. A nuncius jelenleg egy ellenválaszra készül. Váltig beakarja mutatni, hogy a vallásszabadság nem igazolja a kormány általi vegyes iskolák felállítását. Legfeljebb is csak eltűrheti azokat.