Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1877-02-04 / 5. szám
ségben ; miként énekelhetik azok e Dics. 1. 2. 6. 8 verseit? 189. és 190. Dics. 1. v. ezen tétel: „Óh te én lelkem" hagyassék meg, ha „te óh én lelkem" fölvétetik is, a nép az előbbit fogja mondani; az ily lényegtelen módosítás nem sokat ér. IVÁNKA SÁMUEL. [Vége következik.] BELFÖL D. A békés-bánáti egyházmegye jegyzökönyve Egyházmegyei jegyzőkönyveinknek behatóbb ismertetése, soha sem lehet érdektelen és feleslegei. Prot. közönségünk előtt ily módon mutathatjuk fel a legbiztosabban az e.-megyék szellemi s anyagi előhaladását, vagy hátraesését, csak igy láthatjuk meg, hogy ez vagy amaz egyh. megyében miképen haladnak előre, minő üdvös és célszerű intézkedéseket léptettek életbe a valláserkölcsi élet, az egyházak virágoztatása, és a rend érdekében. Ily szempontból indulván ki, vegyük elő a békésbánáti legnagyobb ref. e.-megye m. év junius 21. s több napjain Hódmezővásárhelyen tartott e.-m. gyűlésének 11 Va ivr e terjedő, s nem rég megjelent j.-könyvét. Mit találunk benne ? A közgyűlés n. t. Hajnal Ábel esperes, s gf. Lónyay Menyhért s.-gondnok ur távollétében t. Kovács Ferenc tanácsbiró urak kettős elnöklete alatt tartatott, a jegyző tollakat Tatár János e -m. aljegyző s Szabó János s Szeremley Sámuel e gyűlési-e helyettesitett lelkész urak vezették. A jegyző-könyv kezdetén az esperesi s s.-gondnoki lemondások foglaltatnak, melyek annak idejében e lapokban bőven közölve voltak. Azután az esperesi jelentésben az 1876-ki Can. vizsgálatról felemlíti esperes úr, hogy „bár mai napság erősen hangsúlyoztatik is némelyek által, bizonyos ferdeségek visszaélések gyakorlatba hozása miatt a Can.vizsgálat, mint magát túl élt intézmény megszüntetése, én mind azon által szerzett tapasztalataim alapján nem kételkedem annak fentartását felemelt fővel hirdetni." Egyébbként az e.-megyei gyűlést a can. vizsgálat j.-k. alapján következők felől értesiti: 1. Ref. egyh. községeinkben semmi komolyabb figyelmet érdemlő jelenségek nem mutatkoztak. Az a külföldi növény, érti ezen esperes úr a sz evangeliom ama hitigazságainak, melyeket a korlátolt elme átérteni nem képes, a ker. vallásbóli kiküszöböltetését, — a kertészkedők minden hű ápolása, meggyökereztetni törekvő buzgalma mellett is, nem csak meg nem honosíttathatott, sőt a rajongó eszme itt ott mutatkozó hajtásai is megérdemelt rendeltetésűk t. i. a hervadás és enyészet karjaiba dőlni indultak. * E.-megyénknek minden egyh. községében s iskoláiban a sz. biblia és a symbolikus könyvek alapján ma is az a Jézus hirdettetik, a ki született, meghalt, teltámadt, menybe ment, és a ki eljön Ítélni eleveneket és holtakat és kell is — azt mondja a jelentés — hirdettetnie, mind az időknek végéig. A 2-ik p. az anyakönyveknek hiven vezetését jelenti. A 3-ik p. az elemi oktatás- s nevelésről tesz jelentést és pedig örvendetes jelentést a menyiben az egyh. ker. tanterv a helyi viszonyokhoz mérten, mindenütt életbe léptettetett, továbbá hogy elemi iskoláink soha sem voltak oly népesek, mint a mostani canonika vizsgálat alkalmával; majd a jelentés végén 13 kitűnő tanitó neve említetik fel. A 4-dik pont már halványabb, mert miot a jelentés mondja, ha nem hiányzik is az egyházak elöljáróiban a buzgalom, de hiányzik az eszköz, vagyis az egyházi adónak be nem szolgáltatása, mely miatt az egyházi épületek tatarozása, vagy ujak emelése nagyban hátráltatik. Az 5-dik pont elősorolja, mely egyházakban épültek uj templomok és iskolák. A 6-dik pont a goudnoki számadásokra nézve jelenti, hogy ez úttal nem terjeszthet esperes úr oly megnyugtató jelentést elő, mint eddig, és pedig azért mert az egyházi évet több egyházakban megváltoztatták, a polgári évet fogadván el, mit esperes úr helyesnek s indokoltnak talál És ez így is van jól. Jegyzés : a batonyai egyház már 1865 ben kimondotta s elfogadta ezt, alkalmazta is a can. visitációkor, a mikor egy esperes úr volt az, ki a helyett hogy azt helyeselte volna, úgy beszélt arról, hogy az elöljárók ismét viszsza mennek a régire, csak a következő évben tértek vissza ismét, belátván annak könnyebb egyszerűbb voltát. A 18-ik számmal kezdődik a can. vizsgálat j.-könyveinek előterjesztése, és pedig előbb a bánáti oldalon levő egyházaké: melyből következőket emelhetjük ki: a lieblingi egyház az enyészet szélére jutott, ez egyház tulajdonát képezett papilak s 1 telek föld, ugy a tanitó-é is eladatni határoztatott, s 6500 frtban a vevővel szerződés is köttetett. A temesvári e. prot. egyházról jelentetik : hogy az a legjobban rendezett s legkörültekintőbb s legbuzgóbb lelkész- s presbyterekkel biró egyházak egyike, azt azonban sajnálattal emliti fel a ean. visitáció, hogy oly ref. s.-lelkészt, ki a német nyelvet is birja, találni nem sikerült, igy ezen állomás ma is betöltetlen. A 30-ik sz. a. a békési oldalon tartott can. visitátio j.-könyve terjesztetik elő, és pedig kezdi Békésen, mely egyházróli jelentésből kiemelésre méltó: a) Az egyházi elöljáróság indíttatva egy felől, hogy felekezeti iskoláit megtartani kivánja, hogy uj iskola építésének szükségessége előbb-utóbb be fog következni, másfelül az 1868. évi 38. t. c. 47. §. rendeletét szem előtt tartva két tanyai iskoláját, s évtizedekkel az előtt létrejött kisdedóvódáját Békés városának, minden beruházásokkal, ingatlanok- s alapítványokkal 4600 frért átadta, mely eladást az e.-m. gyűlés is helybehagyott, b) 1875. dec 31-én a békési egyház százados ünnepe ült, temploma 1775-ben építtetvén. Isteni tisztelet után presbyt. gyűlést tartott, melyen a 19. ezer lelket szám
