Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-11-11 / 45. szám

Nem lehet nevezetesen a római egyház és a mi egyházunk között, mert ott a szolgaság lelke járja, nálunk a szabidságé. Nem lehetséges egy részről a keresztyének, másrészről ez atheismus és materi ál ismus képviselői közt, kik tagadják Istent ós a lelket. Mert míg amazok Istenben élnek, ezek számára a világ meg van fosztva Istentől; azok lélekben járnak, ezeknek a világ lóleknólküli. Nem lehet a keresztyének és azok közt, kik a testet emancipálják, mert ott a fegyelem lelke uralkodik, itt a fegyelmetlenségé. Nem lehetséges a keresztyének közt, kik egész benső életöket a Jézus Krisztus munkásságának köszönik, és azok közt, akik benne nem látnak mást egy pliantasta és rajongónál, a keresztyénségben pedig egy régmeghaladott jelenséget. De ezek mind olyanok, melyek egyházunkon kivül esnek ; reánk nézve azon ellentétek vonatkoznak, a melyek egyházunkon belül léteznek. És itt kijelentem, hogy bármily nagy a mélység, a mely egyházunkban feltárult, mégis túl rajta úgy mint innen, egy ós ugyanazon lélek fuvalmát érezzük, nevezetesen Isten leikéét, Jézus Krisztus, a mi üdvezitőnk leikéét és a szent lélekét. De váljon mi a lényege és a neme e léleknek? Mindenek előtt, az igazságnak lelke. A hol az emberi lélek komoly munkával küzd az igazság után, követve az Ur intését: Ismerjétek meg az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket; a hol az igazság szent szerelme ragadja meg az embert, ugy hogy nem hiu hírnévért, hanem az igazság érdekében keres, kutat fáradhatlanul, hogy a mi setét volt előtte, azt világossá tegye, ós a megtalált igazság érdekében bátor lélekkel síkra száll, nem tekintvén az emberek tetszését avagy nem tetszését, egyedül az igazság szeretete hajtja, ott lehet a szent lélek fuvalmát érezni. De az igazságnak ezen lelke, ezen mindén tekintetet félretevő igazságszeretet, ezen odaadó, önmagát megtagadó állásfoglalás az igazság mellett, a mint ezt megismertük, a meggyőződés hűsége, nem ezen vagy a másik párton létezik, pusztán megvan a túlsó úgymint az innenső táborban. Avagy azt gondolod orthodox keresztyén, azt gondolod liberális, hogy az igazság után való eme szent hevülés csak a te pártodbelid közt létezik ? Ennek gondolata távol legyen tőlünk. Ama lélek a megszentelésnek lelke. A hol az emberek egész komolysággal magokat építik, a hol a bűn iránti ellenszenv ós utálat küzd a megszentel és. az erkölcsi tökéletesedés után, a hol megvan az erő, előbbre törni és magát lélekben megújítani, ott van a szentlélek, a Jézus Krisztus lelke. És ez a lélek nem egy pártnak kiváltságos tulajdona. Megvan mindkét párton. Avagy azt gondolod-e orthodox ugy, mint liberális keresztyén, hogy a komoly erkölcsi törekvés csak a te táborodban létezik? Távol legyen tőlünk. — Az Urnák ezen lelke a fiúságnak lelke ; a fiúságnak lelkét vettük, a mely által kiáltjuk : Abba, az az szerelmes atya. Ha a keresztyónsógnek alaplényegót jelezni akarjuk, ha üdvezitőnknek jelentőségét mint megváltó- ós a világ megbékéltetőjót rövid szavakban összefoglalni akarjuk, úgy azt kell mondanunk, ós ebben azt hiszem mindnyájan egyet értünk: ő általa az Isten és ember közti viszony egészen ujjá lett teremtve. Istent atyánkul nyilatkoztatta ki, a ki minket gyermekeiül hivott meg; az ő érdeme, hogy a keresztyén többé nem szolga, ki idegen hatalmaknak van alája vetve, hanem Istennek gyermeke, a kié az ígéret egy örök szeretet és irgalmasság felől. Most már, a hol az emberi szív belső gyermekded bizalommal csüng Istenén, mint az ő atyján, a hol az az eset, hogy teljesen átengedi magát az ember Istenének, és szeretete folytán meggyőződött, hogy bűneinek bocsánatját veszi, nem kevésbbí búonyos a felől is, hogy mind életében mind ; halálában sorsát egy atyai kéz vezeti — ott van a fiúságnak lelke jelen, ott a szent lélek, ott keresztyéni kegyességgel találkozunk. De ez a lélek, ez a kegyesség nem pusztán egyik vagy másik pártnak kizárólagos tulajdona, meg van ez túl ós innen. Avagy azt hiszed-e, hogy ez a belső, gyermekded szívbeli jóság, kegyesség csak a te rokon elvűeid közt van ' meg ? Távol legyen mindenkitől az ilyennek még gondolata is ! — De Krisztus lelkéről nem szólhatunk anélkül, hogy még egy oldalát az ő munkásságának t -kintetbe ne vegyük. És ez a lélek, a szeretetnek lelke. A hol igaz, hamisítatlan testvórszeretet lakozik, az a szeretet, mely semminemű áldozattól vissza nem riad, a mely szíve vérét is oda adja, a mely erejét társai érdekében fogyasztja, a mely nem keresi a maga hasznát, a mely örömöt talál abban, ha másoknak szolgálhat, ott találkozunk a szent lélekkel, ott lakik az Urnák lelke. És akad-e köztetek csak egy is a ki állítani merné, hogy a szeretetnek ezen lelke, pusztán az egyik részben van meg, a mi a másik részen e féle