Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-10-28 / 43. szám

A mily igaz lelkesedés szülte ez alkalmi megnyitó I beszédet, szintoly apostoli tűzzel volt előadva. A gyűlés a legnagyobb feszült figyelemmel hallgatta végig, a mikor a lelkesedés kitört s „Eljenekbe" ment át. Az elnök megnyitó beszéde után az egyházkerületek elnökei adták be jelentéseiket ékes szavak kíséretében, melyeknek folytán : a bányakerület gyűjtött e folyó évben 1721 frt 60 krt; a dunáninneni 1348 frt 9 krt., a dunántuli 2530 frt 62 kr., a tiszai 2272 frt 99 krt. Az egyetemes tőke ez ideig 32,000 frt. Ezen. felül gyámintézetünket gyámolították : a budapesti és rozsnyói nőegylet, 3 egész urvacsorai készletét küldvén kiosztás végett szegényebb egyházak közt. Továbbá a némethoni G. A. egylet, a mennyiben magyarhoni prot. egyházaknak gyámintézetünk utján beküldött 5522 frt 20 krt, F.-Lövőnek külön 2500 frtot. Még is D i a n i s k a Endre batizfalvi lelkész a würtembergi főegylettől kieszközölt 3159 mk-t positiv tanú egyházak számára. Svájc a diaspora számára kilátásba helyezett 200 francot. A szokásos segély összegek kiosztattak. — A négy nagy szeretet adományt: Szeged, Csácsó, Székesfehérvár kapta. A 3 szent edénykészlet megszavaztatott: Debrecen, Salgó-Tarján és Sinnának. Tárgyalás alá vétettek : 1. A missió-ügye. Határoztatott, hogy a kerületek jelentései az egyetemes gyámintézetnek is beterjesztessenek. 2. Az egyetemes gyámintézeti gyűlés alkalmával tartatni szokott egyházi beszédek kinyomatása. Jövőre minden beszéd kinyomatik és a gyülekezeteknek ingyen megküldi az elnökség. 3. A jegyző állandósítása kimondatott, nt. Zelenka Pál, miskolci lelkész 3 évre megválasztatott, ki 1863 óta csak 3 gyűlésen nem volt jelen, csak 3 jegyzőkönyvet nem fogalmazott, a többit mind ő szerkesztette eddig is. 4. A „Leopoldianum" terve elfogadtatott, azon javítással, hogy a gyülekezetek osztályozása irányadónak, de nem kötelezőnek tekintendő. Végre elnök úr, mint a gyámintézet megbizottja, külföldi útjáról referált, mely szerint a némethoni G. A. főegylet kiváló szeretettel és előzékenységgel fogadta főgyűlése alkalmával. A gyámintézeti gyűlés mielőtt igy véget ért volna, az elnök imával zárta be. Gyűlés után ismét Dobsina városa vendégei lettünk. Közebédre voltunk hivatalosak, melyet a gyülekezet adott, s felszolgálók a dobsinai nőegylet tagjaiból kerültek ki. Ebéd alatt a, felköszöntők hosszú sora nyílott meg. Az első áldomást az elnök mondotta Dr. F r i c k e úrra, a G. A. egylet elnökére, mi távirat utján nyomban tudomására hozatott. Toastot mondottak : Gyurátz, Sárkány, Zelenka, Horváth, Szutter, Bognár stb. Jók voltak a toasztok, mert jövedelmet is hoztak a „Leopoldianum"nak. Részint „Baldáesi"féle szivar, részint megbírságolt toasztból befolyt 42 frt 45 kr. Ezt kiegészítette 45 frtra tek. Jákobéi József pénzt. úr. Utóbb más forrásból az összeg 50 frt 60 krra emelkedett. — Este hangverseny a helybeli árvák javára. Másnap, azaz október Í5-én kocsikra szálva, a gyűlés vidéki tagjai kirándultunk a Dobsinától 3 óra távolságra eso „Rufini" jégbarlang megtekintésére. Ez utunk felejthetlen marad, annyira, hogy egyik tagtársunk igy kiáltott fel: „ha e helyet nem láthatom, utolsó ói*ámban is megbántam volna !" Dobsinától az út egész a jégbarlangig regényes éa gazdag a festői tájképekben. Legszebb még is az a tájkép, melyet a stracenai völgy nyújt, a melynek ölén maga a jégbarlang is létezik a ducsai forrásokkal. Említésre méltó e völgyben mindjárt a völgy kezdeténél, a hol Dobsina felül az út leereszkedik Coburg herceg vasgyára. Benne voltunk, miden épen a forró kemencékből a folyó vasat mint egy lángtengert kieresztették s alakokba erőltették. Nagyszerű látvány ez, a mint a természet ezen eleme olvasztás következtében társaitól az égő kemencében külön választatik. Itt van szinte, e völgy ölén andalog tovább lassú méltósággal a Göllnitz folyó; Szepes- és Gömörmegye közt ez a határ. A völgy peremén száz meg száz sziklatömb, mind megannyi régi dóra mereszti égnek kopár csúcsait. Egy helyen épen ilyen áttört szikla alatt visz az út keresztül, hol jobb felül kőbe vésve a következő fölirat olvasható : „Coburg Gothai Ágoston, elnökünk, Téged e sziklák dicsérnek. Emlékül az orvosok és természetvizsgálók 1867. aug. 21." Egyik barátom, midőn így bámultuk a természet ez örök szépségeit — azt mondotta: „Itt talán még a szénégetőben is költői lélek lakik." Sokat modott, de van benne igaz elég. Mert e völgyhez hasonló csak a H e-1 i c o n völgye lehetett, az itt látható hegyek Olympus tetejével vetekednek. Ennyi kedves fű, fa, folyó, hegy, völgy, meredek szikla látása után eljutottunk a jégbarlang aljába, hol tágas vendéglő csinos terme várja az oda érkezőt. Itt megpihentünk s lehütöztünk, csak azután indultunk meg fel a hegynek, hol a barlang nyílása létezik. Szives kalauzunk t. Breez Sándor, dobsinai főerdész úr volt. Mindjárt a bejáratnál, mi a figyelmet magára vonja, a barlang homlokzatára irt azon felirat, mely a felfedezőre emlékeztet: „E barlang felfedezőinek, Rufini Jenő, Méga Endre, Láng Gusztávnak, elismerésül a városi közönség. Felfedeztetett 1870. junius 15." Innen lépcsők vezetnek a barlang belsejébe, mely nagy terjedelemmel bír. Közép magassága 15 öl. Bejártuk az egész barlangot. Megismerkedtünk annak minden szépségeivel. Ki csak leirás után ismer barlangot, az nem tudja mi egy jégbarlang. Oly csudálatra méltó képet nyújt az egész, hog)T

helyesen mondta róla Fadgyas Pál: „Nem hagyja elfelejtenem, hogy van teremtőm, Istenem!" Egy jégmező az egész telep, melyet itt ott különböző alakzatok törnek meg. Ilyen feltűnő alakzat a föld gyomrában a természet keze által formálva e helyen : azon jégoszlopok, melyek egy terem oszlopaihoz hasonlítanak}

egy lugo 86