Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-10-28 / 43. szám

Huszadik évfolyam. 4-3. SK- Budapest, 1877. október 28. PROTESTA1TS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési díj: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bólyegdij külön 30 kr. Azon t. előfizetők, kiknek előfizetésük a mult hó végével lejárt, annak megújítására felkéretnek Észrevételek a középiskolai oktatásról szóló törvényjavaslatra. A magyarhoni ág. h. ev. egyetemes gyűlése által a vallás és közoktatásügyi törvényjavaslatok tárgyában kiküldött bizottság, a középiskolai törvényjavaslat intézkedéseit evang. egyházunk szempontjából, de egyszersmind azon meggyőződésben vévén vizsgálat és tárgyalás alá, hogy a magyar prot. egyház céljai s érdekei, hazánk közművelődési érdekeivel azonosak: észrevételeit ós kivánatait a magyarországi ág. hitv. egyet, egyház nevében következőkben nyilvánítja. Örömmel tapasztaltuk, hogy a magas kormány a gymnasiuini s reáliskolai oktatás ügyét biztos alapokra óhajtván fektetni, valahára komolyan hozzáfogott azon visszaélések s rendetlenségek megszüntetéséhez, melyek a különböző jellegű középtanodáknál — épen alkalmas törvény hiányában — országszerte mutatkoztak. ürömmel tapasztaltuk azt is, hogy a célba vett országos nyugdíj élvezetében felekezetünk tanárai is rószesíttetni szándékoltatnak, és hogy általában ezen törvényjavaslat a szabad tanítás és taníttatás elvét az 1790/1. XXVI. törvénycikk értelmében kívánja valósíttatni. De midőn a törvényjavaslatnak az indokolásban bevallott ezen vezéreszméjét méltányoljuk, s az államnak fő-felügyeleti jogát egészben véve tanodáink felett is készséggel elismerjük: ugyanakkor kénytelenek vagyunk őszintén kijelenteni, hogy ama főfelügyelet! jognak olynemü értelmezését, minő e törvényjavaslat némely pontjaiban jelentkezik, sem egyházunk történelmi múltjával, sem középtanodáink jelen és jövendő érdekével összeegyeztethetőnek nem találjuk. Szívesen elismerjük mi az állainkormány azon jogát, hogy önkormányzati jogainkba nem ütköző módon magának biztos tudomást szerezhessen tanodáink szellemi s anyagi állapotáról; azt sem ellenezzük, hogy a törvényhozás által megállapított rendes kötelezett tantárgyak, azoknak terjedelme s azokkal a közóptanodák által elérendő cél minimuma a törvényben határoztassék meg, de egyátalán nem tarjuk szükségesnek, hogy a kitűzött cél elérésére szolgáló eszközök ós módok törvényileg részletezve megszabassanak, és liogy ekként az állam rendelkezőleg nyúljon be egyházunknak oly belügyeibe, melyekhez anyagi segítséget egyáltalában nem nyújt. Általában nem tartjuk méltányosnak, hogy a nemzeties irányú közmiveltségnek eddigelé annyi szolgálatot tett egyházunk iskoláinak nyilvánossági joga oly anyagi áldozatoktól tétetik függővé, minőket meggyőződésünk szerint — a jelen viszonyok között — maga az állam sem képes hozni a nevelés oltárára. Mi azt hisszük, hogy az állam jól felfogott érdeke csak kettőt követelhet meg a mi felekezeti intézeteinktől, jelesül azt, hogy azok az állam magasabb érdekeit semmiféle körülmények között ne veszélyeztessék, ós azt, hogy a korral haladva ezután is oly hű és méltó tényezői legyenek a nemzeti kulturának, mint voltak a múltban. Ezen általános észrevételek után a törvényjavaslat egyes pontjaira nézve következőket jegyezzük meg. 1. Az 1-ső §-ban, melyben a középtanodák osztályozásáról van szó, feltűnő, hogy míg a vallás- ós közoktatásügyi minister közvetlen vezetése és igazgatása alatt álló intézetek sorában a tanulmányi alapokból ellátott katholikus intézetek külön pont, illetve a javaslatban ennek alapján, külön fejezet alá foglal-85