Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-10-21 / 42. szám

kisérvén a másikat, csakhamar eltanulták egymástól, miként kell az ellenfél előnyös hadállásait a magok javára hasznosítani. Szeget szeggel. A versenyzés tehát, mihamarább megkezdődött. A számos protestáns író, érezve Pázmány ragyogó irói tulajdonainak hatását, igyekezett nyomába hágni, s tartva attól, hogy a régi pongyola, és felszínes gyors-munka által veszélyeztetik a szent ügyet : mind inkább törekedtek a a művészi feldolgozásra. Alvinczi Péter, Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István, már nem alkalmazkodnak, mint elődeik, a paraszti beszédhez és elméhez, sőt az utóbbi nyilván kimondja, a Váltság Titka első részében, hogy művét azok számára irta „a' kik a' tsets-évö korból ki-kel vén, a' kemény eledelt-is bévehetik." Valamint, ugyanő, irályának velőssége érzetében, a Titkok titkában mondja, hogy ki fordíthatja ő neki méltán vétkül, ha ő is, ennyi sok elegy belegy különböző tormák között, valami kiváltképenva-1 ó t követ ? E nyilatkozatok nagy jelentőségűek, oly egyéntől ejtve, ki a legnagyobb prot. egyház-kerület püspöke, s emellett azon időbeli egész irodalmunknak legtermékenyebb munkása volt. Geleji Katona vaskos művei egykoriban sokat foglalkoztatták a nagyváradi és a gyulafehérvári sajtókat, s miként Szenczi Molnár Zsoltárai énekköltészetünknek, úgy az ő öreg Graduálja prot. egyházi költészetünknek vált zárkövévé. Az öreg Graduál keletkezésével, maga Geleji Katona ismertet meg bennünket műve előszavában. Mint Bethlen Gábor udvari papja, keserűi Dayka János, akkori „magyar orthodoxus püspököt", mind addig nógatta egy új Enekeskönyv szerkesztésére, míg az rászánta magát. Az előhaladt munka, melyben a régi énekek fogyatkozásai kijavíttattak, megnyervén Bethlen tetszését, az elkészült részeket lemásoltatta, s dísz kötésbe foglaltatta. Igy maradt a munka mindaddig, míg I. Rákóczi György „meglátván azt a nagy öreg Graduált templomunkban, elméjét ottan annak kinyomtatására bírta." Az öreg püspök azonban, mindjárt az első ivek elkészülte után, meghalt. Ennélfogva, úgyszólván az egész munka nyélbe ütése Gelejire, mint eddig is buzgó dolgozó társára maradt Geleji a nagy művet, elejétől végéig átdolgozta, és saját szerzeményű új hymnusait beletoldva, mintegy negyedrésznyivel öregbíté. Végre 1636-ban, elkészült a Graduál, s nagy ivrét alakban, kétszáz példányban nyomatott ki. Ezek közül egyetlen egy sem került a könyvpiacra, hanem valamennyi, a fejedelem által sajátkezűleg aláírva, s az uj testamentomból vett jelszavával (. . . non est currentis, neque volentis, sed miserentis . .. Dei) ellátva, a népesebb református egyházak közt ajándék-képen osztatott ki. Sőt a fejedelem, korához mérten még ritka vallási türelmességet is tanúsított, meghagyván, hogy némely ágostai hitvallású evangelikus gyülekezetnek is? mint például az eperjesinek, ingyen-példányt küldjenek a drága munkából. Az öreg Rákóczi élettörténetében, a protestáns nyomda-termékek körül tanúsított ezen fejedelmi bőkezűsége, nem áll elszigetelve. Dátum Dés 30 Junii 1638 Tolnai István sárospataki paphoz intézett levelében írja : Az Csanaki maga opusában (A Dög halairól való rövid elmelkedés. 1634. 8-r) kegyelmed 20 exemplárt tétessen be az bibliothekánkban, az többi legyen az coetusé, annak mi az árát megadjuk; az másféle köny(v), ki 102, (t. i. példányból áll), abból kegyelmed azokat küldje be, az mint leírattak, a többi közzül is kiválogatván, az kik az mi bibliothékánkban nem volnának, tegye az mi könyveink közzé, ezeknek is megadatjuk árokat, az többi ám legyen az coetusé. Később, ujabb emlékoszlopot emelt buzgóságának, dézsi curiájából die 29. Junii 1642, György fiához intézett eme soraiban, melyekben az egyházi könyvtárak eszméje nem csak hazánkban, hanem egész Európában legelőször pendíttetik meg: „Fejérvárról Koncz András oda fog három láda könyvet küldeni, kettei leszen püspök uram Postillája, egyikben egyikben 100, száz exemplár; ennek egyik ládáját számon adassad Pécsvárady uram kezében, s mi szónkkal Ő kegyelmének parancsold meg, osztassa el Ő kegyelme ajándékon ezeket Buda, Kecskemét, Kőrös felé való, religionkon levő ecclesiákban, úgy, hogy ne az papé, hanem az falukban vagy várasokban levő ecclesiáé legyen, ha szintén az papok az szokás szerint változnának is, de az könyvek el ne idegenedjenek azoktól az helyektől, a hova rendeltetnek. Valamennél nevezetesebb faluk, vára* | sok vannak az holdoltságon, mindenikben küldjön ő kegyelme, ha mi azoktól megmarad, ott az partiumban oszsza el ő kegyelme. Az más két ládát küldd Patakra a praefectus kezében." íme a kegyesség csodaműve. A másban takarékos, csaknem fukar fejedelem, bőkezűen osztja ezreket érő ajándékait, isten dicsőségére, egyháza javára ! DR. BALLAGI ALADÁR. BELFÖLD. Az ágostai h. ev. egyház konventje. A nagy érdekeltséget keltő egyetemes gyűlése az evang. egyháznak f. hó 10 és 11-ik napjain tartatott meg Zsedényi Ede ő nméltóságának elnöklete alatt. Többször részt vettünk már az ily egyetemes gyűlésekben s mindenkor igen népesnek találtuk; de eddig azt hivők, hogy ezen feltűnő érdekeltséget nem maga a convent, hanem ennek valamely csatányosabb mozzanata, p. o vagy a panslavismus elleni erélyes fellépés, vagy az uj elnök székfoglalása, s többefféle kelti. Most azonban semmi ilyesféle nem fokozta a kíváncsiságot, hanem tárgyaltattak szokott egyházi s iskolai ügyek, s ennek dacára az érdekeltség aligha volt az eddiginél kisebb. Jelen voltak