Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-10-14 / 41. szám

* A debreceni főiskola tanári kara a török sebesültek javára 52 frt 50 krt adakozott. * A gyomai ref. egyházban Gálos András volt fi iskolai tanitó úr leányiskolái sokkal jövedelmezőbb állomásra léptetett elő; Pázmán Dénes és Ábrányi Lajos urak pedig, a két osztályú paralell fiiskolák tanitói állomásain, a szép sikerrel kitöltött próbaév után, véglegesen állandósíttattak. * Madridból azt sürgönyzik a „Nemzeti Hirlap"-nak, hogy Andalúzia egy helységében a polgármester és a plébános titokban elvették egy prot. család gyermekét és a kath. templomban megkeresztelték. A kormány vizsgálatot rendelt el. A bűnösök a biróságnak fognak átadatni. * Az országos rabbi-képző intézet megnyitási ünnepélye folyó hó 4-dikén fényes közönség jelenlétében, nagy ünnepélyességgel ment végbe. Az ünnepély, déli tizenkét óra felé kezdődött énekkel, majd Schweiger Márton, az országos izraelita iroda főnöke adta elő röviden a rabbi képző-intézet történetét. Elmondta, hogy egy magyar rabbi képző-intézet eszméje már 1806-ban felszínre hozatott egy József nádorhoz benyújtott emlékiratban, de ekkor minden eredmény nélkül ; majd az 1832/6-iki országgyűlés egyik bizottságának javaslatában újból indítványba hozatott az, kapcsolatban azon inditványnyai, hogy ezentúl rabbikká csak tudományosan kepzett s az anyakönyveket magyarul vezetni képes egyének lehessenek. Ezen javaslat csak papíron maradt, de nagy hatást tett úgy a hazai, mint a külföldi zsidóság körében, annyira, hogy 1837-ben meg is kezdettek már Németországon e célra a gyűjtések. A kormány azonban eltiltotta a külföldi adományok elfogadását. Az 1844-iki országgyűlésen ismét szőoyegre ker ült ez ügy, de ezen alkalommal is eredmény nélkül. —- Az 1849-iki gyászos emlékű napokban a hazai zsidókra két millió sarcz vettetett ki; de 18")0 őszén megengedte O Felsége hogy ebből egy millió a hazai zsidó iskola- és oktatásügy előmozdítását célzó alapként kezeltessék. S miután a több izben felelevenített tárgyalások alkalmával a zsidóság kijelentette, hogy mindenek előtt egy rabbi képző intézetre van szükség, végre a magyar kormány kedvező eljárása mellett létre jött ezen intézet, melynek hivatása, hogy szigorúan a mozaica rabbinicus tanok alapján álljon ugyan s nyújtson kellő oktatást a Talmudból és a szertartási könyvekből, de egyszersmind hogy a mai álláspontra eljutott tudomány követelményeinek is megfeleljen. Ezután következett a zárkőbe helyezett okmányoknak felolvasása, s azután a kőnek a szokásos szertartások melletti letétele. Melynek végeztével Kohn Sámuel pesti rabbi mondott tiszta magyarsággal ékes s a hazafiság érzetétől áthatott, s nagy hatást ébresztő beszédet. A zsidóság rendezéséről kiadott leiratában 4-ik Béla királynak — igy kezdé szónok, — ez áll a többek között: „a ki a zsidók iskoláit vakmerően megháborítja, a zsidó bírónak másfél márka büntetés pénzt tartozik fizetni". Ezen zsidó iskolák alatt akkor a synagógákon kivül a talmudi iskolákat értették. Ezen iskolák azon korban kétség kivül felettébb hasznosak és a zsidóság vallásos szükségeinek megfelelők voltak. Ám de azon 600 év alatt mely 4-ik Bélának ezen 1251-ben kiadott ; és 1256-ban megerősített rendeletét és Ferenc József királyunknak egy rabbi képző felállítását elrendelő 1856-ki rendeletét egymástól elválasztja, minden, még a föld szine is megváltozott Magyarországon, csak a zsidó iskola maradt még régi alakjában, mig nem ma megértük ezen a kor követelményének megfelelő rabbiképző intézet megnyitását. Mely intézet mig egy részről hivatásának ismerendi, hogy menten a szűkkeblű zelótaságtól és sötét fanatismustól terjeszsze a tiszta vallásosságot; másrészt munkálni fogja, hogy teljesülést nyerjen azon hő vágyunk, miszerint a magyar nemzettel nyelvben, érzelemben, törekvésben és érdekben egygyé olvadjunk. Szellemi közvetítő leend ez a zsidó és magyar tudományosság között. Magyar nyelv, s magyar szellem fog ezen intézetből minden mi gyülekezeteinkre kiáradni; oly lelkészek fognak itt képeztetni, kik az előítéletektől megszabadulván, felvilágositólag hatnak híve kre is. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az uj intézet egyik tanára, Dr. Bacher emelt szót a tanárkar nevében, fejtegetvén azon vezérelveket, melyeket a tanárikar a növendékek nevelése körül követni szándékozik. Majd a boroszlói, s utána a berlini rabbiképzőintézetek képviselői üdvözölték német nyelven az új intézetet, s tolmácsolták a hála szavait a király, a magyar kormány s a nemzet irányában ; végül pedig a bécsi zsidó hitközség négy tagú küldöttségének egyik tagja. Bezárta az ünnepélyt az énekkar a Kölcseyféle hymnusz eléneklésével. A fényes ünnepély azt hiszszük méltán megillette ezen intézetet, mert hiszen nagy hivatás, fontos szerep vár erre. Egy egész ország egyik jelentékeny vallásfelekezetének vallás-erkölcsi életére, felvilágosultságára van ez hivatva uj életet ébresztőleg hatni; de hivatva van egyszersmind, hogy egy egész ország egyik jelentékeny vallásfelekezetének hívei között ápolja s erősítse a magyar nemzeties szellemet. S így míg az illető felekezetre nézve fontos vallási, a felekezeten kivül állókra nézve szép reményekkel kecsegtető nemzeti ünnepély volt ezen intézet megnyitása. S tegyük még hozzá — visszagondolva a csak nem rég elenyészett sötét időkre — hogy midőn ezen zsidó ünnepélyen a nemzet kormányának, törvényhozó testületének, a fővárosi hatóságnak s a tanárkaroknak több tagja megjelent, ez által egyszersmind a nemzet s a város önmagát tisztelte meg önmaga felől állított ki egy dicsérő bizonyítványt. Az ünnepély tartama alatt gondolatunk másfelé is el elcsapongott. Alig pár évtizeddel ez előtt egy másik lelkészképző intézet is nyittatott meg Pesten Hol voltatok ekkor testvériskolák Örvendező küldötteitekkel s üdvözlő leveleitekkel? Nagyon jó, szives emberek vagyunk mi kálvinisták, csak magunk irányában volna óhajtandó a testvériség érzetéből egy kissé nagyobb adag. A zsidóknak zsebükben volt több mint egy millió forint iskolai célokra, és mit tesznek vele ? Alapítanak az ország fő-