Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-10-14 / 41. szám

zott pénzösszeget tartozzanak letenni 5 az egyházmegyék, kettő kivételével, elfogadhatónak véleményezték az in­ditványt. Miért is határozatképen kimondatott, hogy jövőre a lelkészválasztás ellen kérvényezők 50 frtot tartoznak ovadékpénz gyanánt folyamodványuk mellé csatolni, mely összeg részükre csak azon esetben adatik vissza, ha kérelmök majdan itéletileg alaposnak és jogosnak mon­datik ki 5 mely esetben aztán, az ügy elintézésénél oko­zott költségeket a vesztes fél lizetendi s ez rajtok polgári uton is behajtható. Nagy fontosságúnak s magyarországi protestáns egyházunk történetére nézve megbecsülhetlen intézke­désnek tartom azt is, mely szerint határozatképen ki­mondatott egy indítvány folytán, hogy az 1879 iki egy­házlátogatás idejeig, köteles minden egyházkerületünkben működő lelkész, saját egyházának történetét, a rendel­ke zésére álló íorrások alapján megirni s azt majdan az egyházlátogatóknak átadni, hogy aztán az igy egybehor­dott történeti adatok nyomán, valaki egyházkerületünk történetének megírására felkéressék. Egy teljes, küzdel­mes, sok ponton dicső, tanulságos egyházi életünk meg­írása csak ugy képzelhető, a roppant halmazt képező adatok mellett, ha e tekintetben minden lelkész meg­teszi — a gyűjtést illetőleg — a magáét, azért szabad legyen remélenünk, hogy e tekinte ben senki sem borzad vissza a nehéz munkától. Olvastatott és beható tanácskozás tárgyává tétetett a gömöri egyházmegyének az államsegély kiosztására vonatkozó abbeli indítványa, mely szerint bizonyos ará­nyos kulcs felvétele mellett, adatnék ki minden egyház­megyének az államsegélynek őt megillető részlete, hogy igy aztán minden egyházmegye fenforgó szükségeihez képest oda fordítaná azt, hová legcélszerűbbnek látja. Egyházkerületünk az államsegély kiosztásánál, eddigi eljárása által, minden jogos és méltányos igényt igyeke­zett kielég teui; ugy hogy alapos panaszra e tekintetben egyik egyházmegyének sem lehet oka s minthogy eddigi eljárását az osztó igazság elvével minden tekintetben leginkább megegyezőnek tartja s egy igazságosabb, meg­nyugtatóbb kulcsot képzelni sem tud s ilyennek kijelölé­sére maga a gömöri egyházmegye sem vállalkozott, azért indítványát el nem fogadhatta. A felebbezett egyházi peres ügyek között legneve­zetesebb volt a bejei papválasztás kérdése. A gömöri egyházmegye nem találván helyesnek nagyt. esperesének a választás körüli eljárását és intézkedését, ez alapon megsemmisité a megejtett választást; minthogy pedig a nyomozaiok végett általa kiküldött bizottság megjelenése alkalmával az egyik jelölt a templomban megfeledkezett papi állásáról s magaviselete által n.^gy mértékben meg­alázta a hely szentségét s általános visszatetszést szült botrányt követett el, Őt lelkészi oklevelétől, melyet egy izben már csakis kegyelemből kapott vissza, ujolag meg­fosztá Ü elvevé mindenkorra hívhatási jogát. Egyházke­rületünk a gömöri egyházmegyének kettős határozatát, indokaival együtt helybenhagj-á és megerősité. Ha száraz, ugy szólván csontvázakat összeállító tudósítói tisztem meg­engedné, e peres ügy érdekes reflexiókra szolgáltatna alkalmat; minthogy azonban ez túl esik leírásom körén, e helyen csak röviden annyit, hogy e peres ügynél a gömöri egyházmegye és nagyérdemű esperese képében a szigorú törvény igazsága és ama tiszteletre méltó kátói szigorúságú eszménykép keltek tusára, mely a protestáns papság erejének, díszének, dicsekvésének, hagyományos kincsének, sőt megkülönböztető vonásának a tudományos készültség mellett, a feddhetlen erkölcsi tisztaságot tartja és hangsúlyozza; azért midőn a gömöri egyházmegye és egyházkerületünk, mint ez törvényhozói részrehajlat­lanságokhoz illett, ingadozás nélkül rámutatott amaz elvre : „se ahoz ne tégy ; se abból el ne végy," a nt. esperes úrnak méltán megnyugvást szerezhet azon tudat, hogy az ily magasra mutató, fölemelő eszményképekért való küzdelemben, a sok ponton alant járó és lassan ha­ladó gyakorlati élettel szemben még elbukni is dicső! Közgazdasági dolgaink közül, a sárospataki főiskola tulajdonát képező, úgynevezett tul a bodrogi földek és a Horváth Mária hagyatékát képező détér-hajnácskői bir­tok ügyében tétettek intézkedések. Az elsőnek bérlője Fráter Sándor előadván folyamodványában, hogy a ko­ronkint fel-feltörő talajvíz, nagy mértékben csökkenti a birtok használhatóságát, egy küldöttség kinevezését kérte, mely véleményt adna a felől, mennyiben segítene e ba­jon, az általa ajánlatba hozott vizlevezetési csatornázási munkálat? Kérelmére a küldöttség kineveztetett. A dé­tér-hajnácskői birtokra nézve; ujabban is meggyőződött egyházkerületünk, hogy az a mostani bérleti rendszer mellett távolról sem adja meg a nagyságához méit ará­nyos jövedelmet; miért is annak alkalmas időben és elő­nyös feltételek mellett való eladása határozatilag kimon­datott Végül megemlítve azt, hogy a gyűlés első napján fényes közebéd tartatotf, a hol szárnyrakelt a sok fürge jó gondolat s virágesőkéüt omlott egymásután a pohár­köszöntés, s hogy az esti órákban superintendensünket fáklyás menettel tisztelte meg a mádi közönség, körül-i belől hű képét adtam ez évi őszi közgyűlésünknek s igy be is zárhatom tudósításomat. MITROVICS GYULA, e. h. kerületi aljegyző. A dunántuli ref. egyházkerület közgyűlése folyó hó elsején s következő napjain Pápán tartatott megj Pap Gábor püspök és Pázmándi Lajos főiskolai gondnok, mint hivatalára nézve legidősebb s.-gondnok urak elnök­lete alatt. Főbb és közérdekűbb tárgyak röviden : 1. Mint már köztudomásu volt gyűlés előtt is, az egyházi főjegyzői tisztségre Vályi Lajos eddigi aljegyző s komáromi esperes úr választatott a gyülekezetek 230 szavazatával. 2. Az egyházi aljegyzői székre kijelöltettek Körmend

Next

/
Oldalképek
Tartalom