Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-10-14 / 41. szám

esperességnél és annak utján az egyházkerületnél orvoslást keressenek, a mint is ez uton a baj eligazittatott. Végre szegény felekezeti néptanítóink jutalmazására minden egyházkerület részére 400 és igy öszszesen 1600 frtot ajánlok fel akkép, hogy ebből minden kerületben 8 néptanító jutalmaztassók egyenként 50 frttal, oly módon, hogy minden esperesség a kebelében alkalmazott felekezeti néptanítók köziü superintendensónek 3 egyént ajánljon, ki ezek közül, a me^y kerületben pedig 8 esperességnél több van az összes ajánlottak közül 8-nak f, ó. november havában kifogja a díjt osztani. (Élénk éljenzés.) így a hittan hallgatók serkentésére 100 aranyat ajánlok fel, ugy hogy a pozsonyi, sopronyi ós eperjesi hittan! intézeteknek egy-egy másod évi tanítványa, ki ág. hitv. szegény lelkész, vagy felekezeti néptanító fia, és képessége, szorgalma, erkölcsössége által, mind a mult, mind a folyó 187 7

/s iskolai óv első fele alatt annyira kítüntetó magát, hogy a hittanárok által megjutalmazás végett az illető superintendensnek ajánlható, február hóban 25 aranynyal megajándékozandó. A bányai egyházkerületben hittanintézet nem létezvén, a szarvasi lyceumban a f. iskolai óv végével 25 arany a superintendens úr által azon tanítványnak adassék, ki egy szegény ev. lelkész, vagy felekezeti néptanító fia az ottani iskolai pályát befejezvén, lelkészi pályára ós ennek folytán, akár magyar, akár német birodalmi ágost. hitv. evangéliumi hittani intézetnél theologiát hallgatni készül ós a szarvasi lyceum VII. és YIIL osztályának tanárai által e jutalomra ajánltatik. (Zajos, hosszas éljenzés.) Ezzel a közgyűlés iilósót megnyitottnak nyilvánítom. ISKOLAÜGY. A tolnai reform, egyházmegye tanitó-egyletének közgyűlése. r i Elünk és mozgunk mi is. Ugy a tanitói kar tagjai, mint lelkészeink és világi uraink között mindinkább általánossá lesz azon meggyőződés, hogy a tanügy terén folyvást előbbre és előbbre kell haladnunk, s hogy a munka sikeréhez mai napság kiválólag szükséges az egyesülés, szükséges, hogy egy felől kezet fogjanak egymással, vállvetve dolgozzanak a tanitói kar tagjai, de másrészről hogy kezet fogjanak egymással lelkészek, tanítók, s a világi urak buzgóbbjai, hogy ugy egyesitett erővel legyőzhessék a tanügy terén azon számos akadályt, melyeket hol a nép értetlensége, anyagi szegénysége, a tanügy iránti közömbössége, hol a tanügy munkásainak hiányos képzettsége, lanyhasága szokott emelni. Lassan megy a munka, de ha egymást támogatjuk, ha önmagunk és egymás szellemi képezésében folyvást fáradozunk, ha egymást buzdítjuk, lelkesítjük, az óhajtott siker nem fog elmaradni. Ezek a célok lebegtek jórészt a tolnamegyei ref. tanítók és több itteni tanügybarát előtt is, midőn a tanitói egyletet megalkották, s az évi közgyűlések tartását elrendelték. Ezen célok lebeglek előtte, midőn szept. 18-án Szekszárdon közelebbi közgyűlését tartotta. Azon idő, melyet ez alkalommal a közügyek iránti buzgóságáról ismeretes világi elnökünknek, Papp Lajos úrnak elnöklete alatt együtt töltöttünk, —• örömmel jelenthetem — hogy épen nem veszett kárba. Gyűlésünk egyik érdekes mozzanatát a Papp Lajos úr által kitűzött 2 darab arany pályadíjra beérkezett pályamunka tárgyalása képezte. A kitűzött pályadíjra egy munka érkezett be, mely azon kérdésre ad feleletet, hogy „a tanitó miként képes az erény némely magvait tanítványainak szivében élőfává nevelniFelelet : az által, ha reá szoktatja iskolás gyermekeit 1) a figyelemre, 2) szorgalomra, 3) tisztaságra, s 4) rendre. A biráló bizottsági tagok közül Kálmán Dezső lelkész úr írásban terjeszté elő véleményét, mely szerint a munka figyelemre, dicséretre s a pályadíj elnyerésére méltó ; a másik biráló Gr ö d e Károly lelkész úr pedig élőszóval, behatóan s kitűnő szakavatottsággal fejtegette a munkának árny- s fényoldalait, nevezetesen szerinte célszerűbb lett volna, ha a bevezetésben a bibliára vonatkozó modor helyett, magoknak a gyermekeknek egyéni természetűk fejtegetésével indul meg a szerző, s a részleteknél is jobban kiterjeszkedik a módszeies előadásra; de másrésziől talál benne több oly jeles nézetet s nevelészeti elvet, melyek a munkát dicséretre érdemesítik. Ezen bírálatok előrebocsátása után a pályamű a közgyűlés előtt felolvastatott; s jutalomra méltónak ítéltetett. Szerzőjeként a jeligés levélke felbontása után Baján Lajos decsi tanitó tünt ki. Nagy érdekeltséggel hallgatta továbbá a közgyűlés Babay Sándor váralljai tanítónak a népiskolai tanteremben a földrajzból tartott módszertani mintaelőadását, mely dicséretre méltónak Ítéltetett. Uj pályadíjul Papp Lajos elnök úr ismét két aranyat tűzött ki „bármelyik tantárgyból egy módszertani előadásra a tanitó és gyermekek közötti beszélgetés alakjában," melyre azonban — mint önként értetik — csak a tolnai ref. tanitó-egylet rendes tagjai pályázhatnak. Ezek után felolvastatott a m. évi közgyűlés által kiküldött bizottságnak az iránti javaslata, hogy az elemi iskolák egyes osztályaiban mely tantárgyak, minő felosztássá', s mindegyikből mennyi tanittassék. A javaslat csekély módosítással elfogadtatott, s a tanügyi bizottsághoz átté-80*