Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-10-07 / 40. szám

De feltéve, hogy a vallásszabadság kimondása soká fog késni még az esetben is nagy veszteségekre lehetünk elkészülve a dogmáknak vagy azok szavainak „ne nyúlj hozzám "-féle természet hangoztatása által. Az unitárius testvéreket szintén reeepta religiónak vehetjük, kormányunknak ujabb állásfoglalását szemlélve, a kikkel igen sokan, dogmáinknak avult kifejezései miatt nem csekély mérvben kezdenek még most csak rokonszenvezni, de mi később azok teljes átlépését eredményezheti. Egyházunk azon kilátással áll szemben, hogy létszáma egyrészről az unitárismus, másrészről a nazarenismus által apasztathatik. Mindennek kikerülése dogmáinknak a haladás, a a lelkiismereti szabadság s Krisztus elvei szerinti világosabbá tétele azokon való stylaris javitás által eszközölhető. A mi, tekintve a theologiai mozgalmaknál legközelebb tapasztalt merevséggel való szakítás folytán ez idő szerint is, már nem lehetetlen. (Pl. Czeldernek a csodákról irt cikkei, Szász Gerőnek „A titkok szükségéről a vallásban" mondott prot. egyleti beszéde.) De a zsinat mellőzhetlen teendője legyen, ugyancsak a tudomány szempontjából, hogy a biblia fordításával jelenleg elfoglalt s külön dolgozó erőket egyesítse. Jobb, tökéletesebb mű csakis igy jöhet létre s egy ujabb harc — mely a felett támadhatna, hogy melyik forditás használata jobb és jogosabb — csak igy kerülhető el. S ezt épen azért sem szabad mellőzni, mert magok a zsinati munkálatok is a zsinat harmadik feladatául, a bibliai fordítások koronkénti javítását mondják. De a tudomány javítását érintő pont folytán kell, hogy a zsinat ujabb jogfoglalásra is törekedjék, a mely szándék, a munkálatokból legkisebb részben sem vehető ki. A zsinatnak oda kell hatnia, miszerint protestáns egyházunk a jogegyenlőség elvénél fogva, minden téren eddig megtagadott természetes jogának élvezetébe lépjen, a) hogy az országgyűlés felső házában lélekszámaránylag képviseltessék, vagy ha nem, az esetben — miután az uralkodó vallás eszméje úgy is leélte magát, •— a többi felekezetek képviseltetése is eltöröltessék. b) hogy házassági ügyekben, egyházunk maga biráskodhassék, vagy pedig az ezekben való bíráskodás joggyakorlata a többi felekezetektől — a melyek ezzel birnak — megvonassék. c) hogy a vegyes házasságok tekintetében folyton felmerülő visszaélések s igy a törvényeknek épen a papok által való tiszteletben nem tartása, sőt rendszeresen űzött megszegése tényleg meggátoltassék és pedig akként, hogy valamint a honvédelmi törvényeket áthágó lelkészekre birság vagy börtönbüntetés van kimondva s ez már nem egyszer végre is hajtatott: ugy a vegyes házassági törvény megszegőire s ebből folyó jogviszonyok megsértőire érzékeny, elriasztó büntetés szabassék. Ime ! eddig terjed felolvasásomnak ama szakasza, a mely alatt Rákosi szerint vihart jósló csend uralkodott, de a mely ugyan csak az ő beismerése szerint nem e szakasz végével tört ki, s első rendben épen ebből következtetem én, hogy a mi vita keletkezett, az nem is e most közlött szakasz hatásának eredménye. Hogy csakugyan igy áll, második bizonysága ennek az esperességi bizottság eljárásának ama eredménye, a mely szerint e szakasz el nem vettetett, de megtartatott, habár itt ott módosításokkal, a melyekről és a melyek felett II. sz. alatt szándékom folytatni. (Vége következik.) MARGÓCSY JÓZSEF, irsai ev. lelkész. IRODALOM. A szilágymegyei tanítótestület első évkönyve 1873—6. év. A központi bizottság megbízásából szerkesztették Faluvégi Albert elnök, Borbély Sámuel főjegyző. Maros-Vásárhely, 77. Ára 50 kr. A ministeri szabályrendelet, melynek alapján a szilágysági tanitó-testület szervezkedett, az évi jelentések összeállítását és kinyomatását is megkívánja. Örvendünk, hogy az egylet e kívánalom teljesítését közgyülésileg elhatározta, s a határozat eredmény eűl jelen füzetet kiadta, melyből a testület belszervezetőről hű képet nyerhetünk. Megtaláljuk ebben, a tanítótestület alakulásán, fejlődésén, s 4 évi működését föltűntető főbb mozzanatokon kivül, a testületi alapszabályokat, a könyvtár kezelésére s a próbatanitásokra vonatkozó utasításokat, a tanácskozási szabályokat és a tagok névsorát. Az egyletben tartott felolvasások küzül Faluvégi értekezése, az iskolai nevelés befolyásáról az erkölcsi jellem alakulására, s Tríff Gáboré, miből áll és mit dolgozik a nap ? cím alatt, szintén emelik ez évkönyv becsét. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. Magyar olvasókönyv, a középiskolák I. és II. osztálya számára. Szerkesztették Bodnár Zsigmond és Iványi István tanárok. Ötödik jav. kiad. Bp. Aigner L. Ára 1 frt 20 kr. Tartalmát leírások, adomák, példázatok, mondák, üdvözlők stb. képezik, részint prózában, részint versben. 268 lapra terjed. Megjelentek azon beszédek, melyek a kolozsvári tudomány-egyetem 1876—77. tanév rectora és tanácsának beiktatása és a tanév megnyitása alkalmából tartattak. Az 57 lapnyi füzet Entz Géza lelépő-, és Groisz Gusztáv, újonnan választott rector beszédein kivül tartalmazza az egyetemi tanárok irodalmi munkásságának kimutatását. Megjelent ugyanezen egyetemnek a jelen tanév első félévére szóló tanrendje. (B.) Négy füzet egyházi beszéd küldetett be szerkesztőségünkhöz, melyek megérdemlik, hogy egy pár szóval megemlékezzünk róluk. Egyházi beszédaz év első napján. Irta és elmondotta RáczMiklós, a kunhegyesi ref. egyh. egyik lelkipásztora. Debrecen, 16 80*