Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-23 / 38. szám

fejezett akarata ellenére is osztattak az általa alapított össztöndíjak; most fel van elevenítve azon körülmény, hogy ezen alapból csakis „apj októl megfosztott, contuberniumbeli oly ifjak segélyeztethetnek, kikből prédikátorokat vagy iskolamestereket lehet reményleni." Ugyan ezen végrendeletből az is kitűnt, hogy ugyancsak ezen hagyományozó az aszódi gymnasiumra 500 frtot testált oly kikötéssel, hogy a kamatok hovafordításáról évenkint az esp. gyűlésnek számoljon be. Minthogy ez sem történt eddig — ezentúl e felügyelet is érvényesíttetni fog az esperesség részéről. Az „Első magyar általános biztosító társaság "-gal szerződésre léptünk. Áll pedig a következő pontokból 1. az épületek „belső felszerelésének" biztosítása szabad tetszésére hagyatik. 2. Nemcsak a lelkészek és tanítók, hanem az egyházfelügyelők biztosításai is hasonló módozatok mellett fogadtassanak el. 3. hogy a jégkár elleni biztositások után, úgy mint a békésmegyei gazdasági egyletnek 4°/o elengedtessék. 4. az esp. özvegy-árva intézetjavára 5°/o helyett 12°/0

adassék. Továbbá oly tényleg befizetett díjak után, melyek egyházaink, lelkészeink és tanítóink, íem különben felügyelőink által, e szerződés megkötése előtt díjkötelezvények mellett több évre eszközölt biztosításaikból befolynak, szintén 12°/0

jutalék az özv. árvaintézetet illesse. 5. A szerződés 12 évre köttetett. A tanfelijgyelők panasza folytán elrendeltük, hogy a jelenleg műtödő tanítóknak az ísmétlősök tanításától vonakodniok ijem szabad, de azért nekik mérsékelt díj fizetendő ; jövíben pedig ezen kötelezettség a tanítói hiványokba fog pevezettetni A tót kis kátékra nézve — mert hát még ilyenek nem mellőztetmk mindenütt! — a superintendensi hivatal jobb célra érdtmes leirata folytán oda utasíttatnak az egyházak, ho^y azokat Hornyánszky Viktor üzletéből rendeljék mej, mivel ezek a mellett, hogy olcsók, a kiadó által hasznot s biztosítanak a kerület részére. Az apo tagi egyházban kerekedett egyházadó feletti viszály, melj a mult gyűlés óta időközben dúlta a hivek buzgóságát, i mely illetéktelen forumok beavatkozását sem mellőzh(tte el - egy esperességi bizottság közbelépése s közbtijárása által szerencsésen véget ért. Masznjk János aszódi származású tiszaföldvári lelkész, az aszdi gymnasiumnál 200 frt ösztöndíj-alapítványt tett. Éltesse Isten soká a nemes buzgalmú tiszttársat, ki gyermekei neveltetése mellett testi s szellemi bölcseje iránt ily kgyeletes áldozatkészséggel viseltetik. A gjálést végre egy hazafias indítvány fejezte be, a mely aból állott, hogy a magyar nyelv az esperesség nem magar iskoláiban terjedtebb mértékben tanittassék, mint^ddig és pedig a szülék és növendékek érdekében. A indítványozó fiatal lelkész, ki csak nem rég lett tagja esperességünknek, aligha tudja, hogy esperességünkns kecskeméti, teljesen magyar iskolakörén felül vannak oly iskolakörök is, melyekben az egyházak jobb ára íótajku hívekből állanak s mégis magoknak az egyházaknak önkénytes elhatározásából s az esperességnek támogatása folytán odáig érlelődött ez ügy, hogy a vallástanon kivül, minden más tantárgy már magyar ; nyelven adatik elő, még pedig kitűnő sikerrel. Ha maga 1 az egyház akarja, indítvány se kell, s ha ily fényes példa van, csak követni szükséges ; minek adogatnák a szülék gyermekeiket a szomszéd magyar községekbe, mikor azt, mit óhajtanak, otthon, saját tűzhelyöknél is elérhetik. Hisz a felföldnek nem egy tót ajkú egyháza (ott a panszlavok földjén) már-már hangosan követeli, hogy az ő iskoláikban is a magyar nyelv tanittassék, hogy üzleti cikkeikkel ide az alföldre jöve könnyebben boldogulhassanak. Az indítvány különben el nem vettetett, hanem miután a gyűlés végén adatott be, egy bizottságnak lett kiadva véleményadás végett. S mindezen és annyi ügy, mely a felemlitést szerintem a nagy közönség előtt is megérdemli — ime hallgatásra volt kárhoztatva, egyik jegyzőnknek Debrecenbe pártolása, a másiknak visszavonultsága miatt, holott a hallgatás, a mint az előadottakból látható, nem némaság, nem tétlenség jele. Beszélünk mi szóval, de tettel is; igaz, hogy ha szólunk, tesszük azt magunk közt hangosabban is mint kellene, s teszünk néha ugy is a mint nem kellene, no de tagadhatatlan, hogy mindaz által mindig előbbre és előbbre is törve. Excelsior ! RÁKOSI. IRODALOM. Az emberi mivelödés története. I—III. kötet. Irta P. Szatmáry Károly. Bp., 77. 8-r. 700 1. Tettey Nándor bizománya. Irodalmunkban hézagpótló munka e vaskos kötet, mely csak az imént hagyta el a sajtót. Szerző tárgyalási módja az, hogy az illető ország, vagy nemzet földrajzi és statisztikai rövid, de pontos ismeretét bocsátja előre, melyet művelődése különböző ágainak ismertetése követ, s a szoros értelemben vett történelmi rész zár be. A középkorban ezenfölül az intézmények és vezéreszmék előadását vette tájékoztató előzményekül. Kivételt e tekintetben csak az új korra nézve tett, hol a statistikai és művelődési előismereteket föltételezte, hogy az olvasónak már birtokában vannak. Nagy súlyt helyezvén a nézleltetési módszerre, szerzőnk jónak látta a legszükségesebb tárgyakat a tanuló és olvasó elé állítani a szövegbe nyomott több ábrával, család- és időszaki táblákkal, s 8 lith. képpel. Célja e munkának, hogy necsak a közép, hanem a felsőbb oktatásnak is alapul szolgálhasson. Aigner Lajosnál megjelentek : A polgárijogok és kötelességek ismertetése Dr. Seidel Páltó 1. Ára 24 kr. 4-ik javított kiadás, mely a legújabb törvé. nyekhez van alkalmazva. Szerzőnek az a nézete, hogy mivel az országos törvények folytonosan változnak, fö -lösleges részletekbe bocsátkozni ismertetésöknél. Ehhez