Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-16 / 37. szám

35 kr., megmaradt 806 frt 69 kr. E szerint minden egy gyermek taníttatása 5 frt 97 krba került. Ezekben volt szerencsénk ez évi isk. statistikai ismertetésünket a mellékelt I. II. III. táblázatok kíséretében előterjeszteni. Bemutattatott bizottságunknak Papp Ferenc magán tanitó s bizottsági tag „tankönyve," melynek tartalma 1. Földrajz, 2. Magyarország története, 3. Alkotmánytan, 4. A ker. egyház története, 5. Természetisme, 6. Gazdaságtani ismeretek, 7. Magyar nyelvtan. Miután az egyes tagtársak e művet előzetesen behatóan tanulmányozták, annak nyomtatásban megjelenését népiskoláinkra nézve nyereségnek tartják s azt a főt. tek. egyházkerületi gyűlésnek elfogadás végett ajánlják csupán a nyomtatás előtti végsimitásra volna szüksége, melyet talán egy hármas tagból álló bizottság teljesíthetne. Bátrak vagyunk még — egy nézetünk szerint fontos horderejű — indítványt tenni. Ugyan is tagadhatatlan, hogy örvendetesen emelkedett egyházkerületünkben néhány év óta a népnevelés ügye. Sokat tett erre az állam intézkedésein kivü soproni képezdéuk. Hanem azok jobbára csak a theoria terén szolgáltak utasítással; gyakorlati tér, s azon önmunkásság is kellett; e tér az ugy nevezett tanítói értekezletek által nyílt meg. Az előbbi, t. i. a kerületi táblázatoknak volt egy pár rovata, melynek segítségével hivatalosan tudomására jött a főtiszt, tek. egyházkerületnek, hogy csak nem minden esperességben van legaláb egy — Veszprémben két — ily tanítói társulat, értekezlet, melynek kevés kivétellel minden tanitó tagja. De nem igen jött több rólok köztudomásra. Legfeljebb magán uton tudhatták meg egyesek, hogy mily buzgósságal működtek azok, mint hoztak áldozatot, állítottak könyvtárt, támadtak itt ott buzgó ügybarátok, kik jó tanácscsal, buzditással, részvéttel épen ugy, mint pénzbeli segélylyel is gyámolitották a buzgó, az akaratban erős, de az anyagiakban szegény tanítókat. - - Azonban az uj, t. i. az „Egyetemes" táblázatokon nem levén a tanítói értekezletekre vonatkozó rovatok, ezentúl ez uton semmi hivatalos értesítés nem fog a főtiszt. tek. egyházkerületi gyűlés elé terjesztethetni. Részint ennek meggátlása végett, részint hogy egyházkerületünk bővebb tudomást is nyerhessen a tanítói értekezletek munkásságáról, tisztelettel indítványozzuk, méltóztassék elrendelni, hogy jövőre évenkint hivatalos értesítések terjesztessenek itt elő egyházmegyéinkben működő tanítói értekezletekről. Mi azoban jelen indítványunkban csak e két pontra pzoritkozunk. a) Terjesztessék elő jövő évi ker. gy ülésünkön főbb vonásokban minden egyes tanítói értekezlet történti ismertetése. b) Utasittassék a népisk. bizottság egy oly részletes programúi készítésére, melynek alapján jövőre egészen egyöutetűleg lehetne ker. gyűlésünk számára összeállítani a tanítói értekezletek évi munkálatairól a jelentéseket. r Es most midőn bocsánatot kérnénk, ha a népnevelés nagy fontosságához és a mi teendőinkhez képest gyönge volt a mi erőnk s kevés a látszata úttörő munkálkodásunknak, midőn alázattal megköszönnénk a bennünk helyzett nagybecsű bizalmat, engedje meg a főt. tek. egyházkerületi gyűlés, hogy megbízatásunk kétszeri letelése után visszalépésünkkel ujabb erőknek engedhessük át a tért, melyen mi is akartunk, de fájdalom ! nem tudtunk többet tenni. Kik is tisztelettel maradtunk ker. népiskolai bizottságunk nevében is a főt. tek. egyházkerületi gyűlés alázatos szolgái Hering János s. k. e. elnök. Boda József s. k. világi elnök. A fenntebb közlött jelentésből látható, miszerint csakis téves értesülés folytán tulajdoníthatta Bognár Endre úr e lapok 1074-ik oldalán „a legfőbb — de bármi — érdemet alólirottnak. Az érdem, a mennyiben t. i. a kötelesség teljesítése érdemnek mondható, az egész isk. bizottságé, mely a lefolyt hat év alatt mindig egyetértve működött. HERING JÁNOS, volt egyházi jegyző. T AKC Mohamedanismus és keresztyénség. A török és muszka képviseletében. A keresztyénség, illetőleg keresztyén egyház feladata, működése s boldogító hatásáról ejtett vélemények igen sokszor összekötvék az úgynevezett politikai felfogásokkal. Innen van az, hogy a keresztyén egyház külső vezérlete s a politikai élet hullámzásai nem egyszer karöltve jártak, egyik a másiknak most vezére, majd szolgája volt kárára mindkettő azon szabad fejlődésének, melyre a természetes hatás jótékony, mig a kényszerítő, az államot ugy mint az egyházat rendeltetése útjáról eltereli s magát magával ellenkezésbe hozza. E gondolatot kelté bennem dr. Kerrownak az angol presbyteri egyház püspökének f. hó april 23-án Londonban tartott zsinati beszédében a Törökországra, illetőleg a mohamedanismusi'a vonatkozó rész, melyben Kerrow az Izlamról nemcsak kiméletlenül, de igaztalanul is nyilatkozik, midőn azt hamis istenimádóknak s a hatalma